Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-03-22 / 12. szám

1953. március 22. Földműves C2eoel I // • k iriák ezoiHR Elvetettük a koratavasziakat Az elmúlt évben a garamszentgyör­­gyi EFSz gazdálkodásába több hiba be­csúszott. Erről mi sem tanúskodik jobban-, mint az, hogy a múlt évben 500 ezer korona ráfizetésük volt. En­nek az idén nem szabad előfordulni. Ezért először is megkerestük, a hibák gyökerét. A fö ok a rossz munkaszer­vezés és a gyenge munkafegyelem volt. Ezekre a dolgokra az idén különös gondot fordítunk. Oj elnököt válasz­tottunk, akinél minden előfeltétel meg­van annak, hogy rendesen fogja ve­zetni a szövetkezetét. Megszerveztük az állandó munkacsoportokat is. A munkafegyelem megszilárdításának ér­dekében a tagság határozatot hozott, hogy háztáji gazdálkodásra csak az a szö­vetkezeti tag kap földet, aki írásban kötelezi magát, hogy legalább 250 munkaegységet ledolgoz. Az egész évi munkák elvégzéséhez 80 ezer munkaegységre van szükségünk. A terv szerint 1 munkaegység értéke 1,70 kg búza, 30 dkg rozs, 1,50 kg ár­pa, 1,50 kg takarmány és 50 dkg bur­gonya. A munkaegység pénzértéke 81 korona. Ennek 50 százalékát fizetik ki az év folyamán. A tavaszi munkákat jól felkészülve kezdtük meg. A növénytermelési csoportok a ko­ratavasziak vetését már elvégezték. Az ipari növények alá is előkészí­tették a földet. A zöldség és dohánytermelő csopor­tok szinten jól haladnak munkájukkal. A melegágyakban a karalábé és a ko­rai káposzta palántái már szépen zöl­dülnek. A garamszentgyörgyi EFSz páros versenyt folytat a fegyvernéki szövet­kezettel. Ez a verseny az egészóvi munkákat felöleli. Az összes tavaszi munkákat május elsejéig elvégezzük. A búza tervezett 23—24 méteres hektárhozamát 25 mázsára emeljük. A rozs hektárhozamát 22,5-ről 23,5 mázsára fokozzuk. A cukorrépánál a tervezett 250 mázsás hektárhozam helyett 300 mázsát érünk el. Üt hektárt a proszenicei mozgalom szerint művelünk, ami további 50 má­zsa termést jelent hektáronként. Do­hánytermelő csoportunk 16 mázsa he­lyett 20 mázsát termel hektáronként. A kertészeti csoport kötelezettséget vállalt, hogy május elsejéig 1.600 pa­lántát termel. Az állatgondozók a szar­vasmarha tenyésztést 20, a sertéste­nyésztést pedig 40 százalékkal emel üt az év végéig. Szövetkezetünk könyvelője verseny­re hívta ki a íegyvemeki EFSz köny­velőjét a könyvelés és az elszámolá­sok rendes megvalósításában. Ezt a versenyt a bank őrzi ellen, illet­ve a bank mutatja ki az eredményt. A két szövetkezet közötti szocialista munkaversenyt havonként egyszer, a hónap két utolsó napján értékeljük. Ezt a munkát a versenybizottság vég­zi. Végül szeretnék beszámolni a példás munkát végző asszonyainkról, akik a Nemzetközi Nőnap alkalmával kitünte­tést is kaptak. A szövetkezet köny­vekkel jutalmazta Tamás Violát, Racs­­kó Juliannát, Füri Andrásnét, a helyi pártszervezet pedig Hármonyík Ilo­nának, Lőrincs Istvánnénak és Duba Jánosnénak adományozott könyvet. Ezek az asszonyok az elmúlt évben példásan kivették részüket a szövetke­zeti munkából. Az idén is helyt állnak és bizonyára számos követőjük akad. Füri János Garamszentgyörgy. Kötelezettségvállalásokkal köszöntik május elsejét A nagymagyari szövetkezetnek a terv szerint 8 nap alatt kellett volna elvégezni a koratavasziak vetését. Há­la a jő munkaszervezésnek, négy és fél nap alatt elvetettek. Összesen 70 hektár árpát, (63 hektárt keresztsoro­­san), 18 hektár zabot, és 5 hektár cu­korborsót tettek földbe. A tél és tavasz folyamán istállótrá­gyával letrágyáztak 100 hektárt. Eb­ből 60 hektárt még a tél folyamán ie­­szántottak, a többit pedig tavasszal. Majdnem 15 hektár legelőt és 20 hek­tár herét beszórtak műtrágyával. A szövetkezet tagjai lelkesen készül­nek május elseje méltó megünneplé­sére, Ezért értékes, kötelezettségvál­lalásokat tettek. A növénytermelők vállalták, hogy a tavasziak 90 százalékát keresztso­­rosan vetik el. Ezt a vállalásukat már teljesítették is. A két csoport tagjai, valamint a szak­munkások (kovácsok, bognárok) köte-Hogy végre szövetkezetünkben is megjavítsuk a gazdálkodást, több in­tézkedést tettünk. Először is az új alapszabályzat szerint szétosztottuk a határ megművelését az állandó mun­kacsoportok között. Az egyes csopor­tok megkapták a szükséges felszere­lést és fogatokat is. Hét munkacsopor­tunk van. Ezek kisebb egységekre osz­lanak, az úgynevezett csapatokra. A munkafegyelem betartása és megszilár­dítása érdekében határozatot hoztunk, melyszerint, ha valaki megszegi a fe­gyelmet, levonnak munkaegységeiből. A terv szerint a gútai EFSz-ben 593 hektár árpát kell elvetnünk. Ebből 507 hektárt már elvetettünk. A ke­resztsoros vetési módszert 288, a szűksorost pedig 188 hektáron al­­kamaztuk. A csoportok közül a legjobb munkát Majer János és Hajko Mihály csoport­jai végezték. Elvetettek 70 hektár nap­raforgót és 6 hektár mákot. A lege­lők és rétek ápolásáról sem feledke­zünk meg. 93 hektár rétet kitisztítot­tunk. Legelőnk terjedelme 406 hektár. Az alistáll szövetkezetben 330 hektár árpát elvetettünk. Ezen a területen ki­zárólag keresztsorosan vetettünk, sót 20 hektáron szemcséstrágyázást is al­kalmaztunk. Ezt a munkát 14 napra terveztük, de a tagok szorgalmas munkájának következtében 10 nap alatt befejez­tük. A legelőket és réteket meg trágyáztuk. A cukorrépa alá gondosan előkészí­tettük a földet. Őszi veteményeink á­­polásáról sem feledkeztünk meg. Bo­­ronáláson kívül fejtrágyázást is alkal­maztunk. Ügy tervezzük, hogy még kétszer meg trágyázzuk azokat a nö­vényeket, amelyeknek arra szükségük van. Munkacsoportjaink a tavaszi mun­lezték magukat, hogy 20 hektár ta­karmányrépát megművelnek, kezdve a kapálástól a betakarításig. Erre a muri­kára nem számítanak munkaegységet. A növénytermelési csoportok ezenkí­vül túlteljesítik a tervezett hektár­hozamokat, a következő mértékben: 100 hektár búza 22 mázsa terv.' hektárhozam 5 százalékkal 15 hektár rozs 22 mázsa terv. hektárhozam 4 százalékkal 20 hektár bükköny 23 mázsa terv. hektárhozam 4 százalékkal 7 hektár ősziárpa 22 mázsa terv hektárhozam 4 százalékkal 70 mázsa tavaszi-árpa 22 mázsa terv. hektárhozam 4 százalékkal 18 mázsa zab 20 mázsa terv. hektárhozam 4 százalékkal 60 mázsa kukorica 30 mázsa terv. hektárhozam 5 százalékkal 14 mázsa burgonya 120 mázsa terv. hektárhozam 5 százalékkal Most pedig szeretnék rámutatni a még fennálló hiányosságainkra. A tag­ság között még akadnak olyanok, akik görcsösen ragaszkodnak a nyolcórás munkaidőhöz. Nehezen értik meg azt, hogy a me­zőgazdaságban nem elég naponta 8 órát dolgozni. Ügylátszik elfeledkeztek arról, hogy azelőtt a nagybirtokos földjén hajnal­tól késő estig dolgoztak nyomorúsá­gos bérért. Most, amikor saját ma­gunkén dolgozunk, igazán érdemes sőt szükséges, hogy ne az órát néz­zük, hanem, hogy a mag mielőbb a földbe kerüljön, mert csak így várhatunk jó termést. Munkánkat nagy mértékben akadá­lyozza az, hogy a traktorállomás hiá­nyosan készült fel a feladatok telje­sítésére. Csaknem minden nap elrom­lik valamilyen gép. így nehéz tervün­ket teljesíteni. Sokkal szorosabban kell együttműködnünk a traktorosokkal, mert csakis akkor tudjuk betartani az agrotechnikai határidőket. Molnár Géza — Gúta. kákban jól beválnak. Kiosztottuk szá­mukra a szükséges felszerelést és fo­gatokat. Mostmár minden csoport tud­ja, milyen feladatai lesznek az év fo­lyamán. Ezzel megteremtettük a szo­cialista munkaverseny kifejlődésének előfeltételeit. A verseny már is szép eredménye­ket hozott. Német elvtárs csoport­ja elhagyta VIgh Géza csoportját, pedig az is példásan dolgozik. Még szebb eredményeket tudnánk elérni, ha a traktorosok jobban együttműködné­nek velünk. Meg kell javítaniok tehát nekik is munkájukat, mert hiszen ne­kik is érdekük, hogy szövetkezetünk a lehető legmagasabb termést érje el. Bíró Ferenc — Alistál. Ezenkívül a dohánytermelő csoport tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a dohány pontos és lelkiismeretes osz­tályozásával a tervezett 80 korona ér­tékű dohány helyett 90 koronás do­hányt adnak be. Az állattenyésztési dolgozók közül Sztodolka Sándor az átlagos malac­szaporulatot 11,5-ről 13-ra emeli Csík János hizlaldái dolgozó 0,60 de­kás átlagos súlygyarapodást ér el. Boráros Károly és Tomanovics László 24 tehén tejhozamát 2.190 literről 2.260 literre epielik. A szövetkezet május elsejéig felépíti a 102 férőhe­lyes tehénistállót. A szövetkezet dolgozói a fenti kö­telezettségvállalásokat annak tudatá­ban teszik, hogy ezzel meggyorsítják a szocializmus építését és hozzájárul­nak a világbéke megőrzéséhez. Vass Ferenc Nagymagyar. Az összes árpát kereszt­sorosan vetették el A dióspatonyi szövetkezeti tagok jól felkészültek a tavasiz munkákra. Há­rom állandó növénytermelési csoport dolgozik. Elvetettek 5 hektár tavaszi búzát, 230 hektár árpát, mégpedig ke­resztsorosan. A növényápolási munkák is jól folynak. A szőlészet számára a tél folyamán elkészítettünk 4.500 karót. A rizsföl­deken is nagyban folynak ä javító munkák. A tavaszi munkák mellett kitisztítot­tuk az erdőt. Így elláttuk tagságunkat szükséges mennyiségű fával. A töb­bi fáért bevett pénzt az erdő gondozá­sára fordítjuk. Kalmár Ferenc — Dióspatony. Jobban kapcsolódnak be a munkába az új Ugok A malinovói EFSz-ben jól folynak a tavaszi munkák. 60 hektáron elve­tették az árpát és a zabot. A szövet­kezet dolgozói esténként összejönnek és röviden megbeszélik a nap eredmé­nyeit és azt, hogy a következő napon mit lehetne javítani a munkán. Egy dolgot azonban mégis meg kell említenünk. A szövetkezet új tagjai valahogy nem elég qntudatosak. Meg­mutatkozik ez a munkában is. A fa­lúban pedig az okoz nehézséget, hogy a helyi nemzeti bizottságnak már hó­napok óta nincs titkára. A malinovő­­iaknak sokkal bátrabban kell kiválasz­tanak a kádereket. Nem igaz, hogy káderhiány van. A példás munkát vég­ző dolgozók között biztosan akad, aki képes bármilyen funkció betöltésére. Bulla Lajos — Somorja. 0 Az asszonyok is segítenek Tudjuk, hogy mennyire fontos, hogy a mag időben földbe kerüljön. Ezért szövetkezetünkben nagy gondot fordí­tunk a tavaszi munkák gyors befeje­zésére. A terv szerint a vetést 14 nap alatt kell befejeznünk, de mi köte­lezettséget válaitunk, hogy 7 nap alatt elvetünk. Mi asszonyok is azon vagyunk, hogy minél nagyobb számban bekapcsolód­junk a munkába. Tudjuk, hogy így biztosíthatunk gyermekeink számára szebb és boldogabb életet. Zvara Janosné — Ipolyhidvég. Jobb munkát a komáromi traktor* állomástól Négy nappal megrövidítettük az árpavetés idejét Gyorsítsuk meg méheínk tavaszi fejlődését A jelenlegi időszakban minden al­kalmas percet arra kell felhasznál­nunk, hogy méheink tavaszi fejlődését meggyorsítsuk. A 'meleg napsugár nem csak a méheket csalja ki lakásaikból, hanem a fák rügyei is kibontakoznak. Elsőnek a mógyoró, jéger, és külön­böző füzek porzói jelennek meg. Ezek­nek az első virágporzó fáknak a mé­hészetben nagy jelentőségük van, mert családjaink virágpor nélkül még akkot sem tudnak fejlődni kellőképpen, ha elegendő mézzel rendelkeznek. A Ha­sítás neveléséhez nagyon fontos a vi­rágpor, mert a lárvák fejlődését a vi­rágpor dús fehérje és vitamintartalma biztosítja. A virágpor egy részét a méhek sejtjeikben raktározzák. Tes­tükben is felhalmoznak bizonyos meny­­nyiségű fehérjét. Ez különösen a mun­­kásméhekre vonatkozik, amelyek a fiasítás gondozásával és az anya táp­lálásával vannak elfoglalva. Egy virág­nak több tízezer virágpor-szemcséje van. Ezekét a szemcséket a méhek rágás nélkül vérkeringésükkel, részben a test fentartásához, részben pedig nyálváladék útján a fiasítás nevelésé­hez használják fel. A méheknek tavasszal sok melegre van szükségük. Fontos ezért, hogy a köl­tőtelket beborítsuk vastag takarőván­­kossal. A vánkos vastagsága lega’áhb 10—12 cm legyen. Üreg szövetdara­bokból és zsákszövetből készítjük. Jó szigetelő anyaggal tömjük. A takaró­vánkosokat . még újságpapírral is be­födjük. Olyan deszkákaptárt, amelynek vé­kony deszkafeneke van, alulról szintén kell szigetelni. Ezt úgy tehetjük meg a legegyszerűbben, hogy papirzsákba 15 cm rétegű pelyvát teszünk és ezt a kaptár alján álványra helyezzük. A hézagokat a kaptáron be kell tömni Főleg arról a hézagról ne feledkezzünk meg, amely a takaródeszka és a köl­tőtér között van. A hézagok tömésére megnedvesített papirost használunk. A papiros gyorsan szárad és kiszáradt állapotban jól szigetel. Jó csomagolás­sal tavasszal egy-egy családnál 2—3 kg mézet megtakaríthatunk. A méhek fejlődése kevesebb fogyasztás mellett is jobb, mert nem kell olyan .sok me­leget kifejteniük és ezáltal' kevesebb a fogyasztás. Az első átnézés után a kaptárban is rendet teszünk. Ezt a munkát azon­ban csak akkor végezzük, amikor a hőmérséklet eléri a 15 C fokot, vagyis amikor a méhek már virágport hor­danak. Méhcsaládjainkat annyi keretre szűkítjük, amennyit az első átnézés­kor fednek. A felesleges kereteket ki­szedjük még akkor is, ha bennük mé­zet találunk. A mézes kereteket 2—3 hét múlva visszaadjuk a családoknak. A visszahelyezés előtt azonban felme­legítjük és lefedelezzük a kereteket. A család az ilyen lefedelezett mézet szívesen áthordja másik helyre és ez jó serkentést jelent. A méhcsalád fejlődése szerint bő­vítjük a leszűkített költőteret. Ehhez elég, ha kéthetenként beadunk egy­­egy lefedelezett mézes keretet. Ezzel biztosítjuk a család megélhetését és nagyobb szaporításra ösztönözzük. A serkentő etetésen kívül ajánlatos reg­gelenként langyos vizet adagolni. A vízbe mindig tegyünk egy csipetnyi sót. A só részben fertőtleníti a vizet és szükséges ásványi anyagot is je­lent a méhek számára. Fontos, hogy méhcsaládjaink életébe mesterségesen is beavatkozzunk, hogy a petézés nagy részben márciusban és áprilisban történjen, mert ezidő alatt kikelt méhek még kihasználják az akácméz hordásának idejét. Simkovics Béla Végsellye. Anyásítás Az anyát a méhektól kalitkával vagy más módon védjük, s csak akkor sza­badul, ha valószínű, hogy a méhek megszokták és megbarátkoztak veit. Az anyával régebben 10—15 kísérő méhet is rekesztettek be saját család­jából. Jobb azonban magában adni be. A kísérők nem védik az anyát kibo­csátáskor. A kalitkázott anya szagát fölveszik s ezzel a családnak sokszor ellenszenvessé válnak, úgyhogy a mé­hek leszúrhatják okét. Az anyásítás sikeréről meg szoktatással ugyan győződni, de hiba volna a csa­ládot az anya kibocsátása után nem­sokára zavarni. Megesik, hogy vizsga­latkor az anya megriad és a méhek megtámadják. Hagyjuk tehát békében a családot hét napig. Anyásítás szabadon ‘Az anyát mindjárt a méhek közé bocsátjuk. Sokszor nagyszerűen sike­rül, máskor azonban az anya életéoe kerül. Az eredmény nagyon függ a család hangulatától, az anya korától, az évszaktól és a gyűjtéstől. kell Anyásítás közönséges kalitkázással Az anyát kalitkába tesszük a méhek közé és később magunk bocsátjuk szabadon. Sokféle kalitkát készítenek. Oldaluk rendesen drótrács vagy rosta. Jó, na olyan védett része is van, ahol az anya kezdetben meghúzod hátik a rá­cson kapaszkodó méhek elől, különben megrághatják a lábát. Az anyakalitka olyan olcsó, hogy mindenki megsze­rezheti. Szükségből gyufaskatulya is jó. Egyik széles oldalára kb. 2 mm keskeny réseket kell hasítani, hogy az anya levegőt kapjon és a méhekkel barátkozhassék. A kalitkába eleséget tenni nem szokás, a méhek etetik kí­vülről az anyát. Az anyát kalitkástól a fészek belse­jébe tesszük (ahol sok a méh). Egy nap múlva megnézzük. Ha a méhek nyugodtan és nem zsuffoltan ülnek a kalitkán, egyik-másik pedig ta án a rácson át benyújtott szipókájával eteti az ahyát, szabadon lehet engedni. Ha azonban a méhek nyugtalanok, vasta­gon lepik a kalitkát, vagy harabdálják is a rácsot, annak a jele, hogy az anyával nem békültek meg. A kaptárt be kell csukni és egy nap múlva újra szerencsét próbálni. Anyásítás építő fürtben Azon alapszik, hogy a fiatal méhek szívesebben fogadják az anyát, mint az öregek. A fiatal méheket különvá­laszthatjuk, ha a fészekben építésre adunk helyet. Az építő fürtben össze­kapaszkodó méhek fiatalok. Az anya a fürtben szabadul. A fej­lődés időszakának legelején még nem ajánlatos, mert a méhek még nem hajlamosak építkezésre és a fészket is kár megbontani. Később azonban megbízható. Üres keret felső lécének közepére dróttal úgy fűzzük oda az anyásító dugós kalitkát, hogy kibocsátó nyílása lefelé legyen. Lehet melléje jobbról­­balról mülépcsíkot is ragasztani, de nem szükséges. Az anyátlan család fészkének közepén másfél keretiek megfelelő helyet tágítunk, hogy na­gyobb fürt alakulhasson és az anyás keretet oda helyezzük. A fiatal méhek kétoldalt viasznyelveket építenek. Míg a kalitkázott anyát idegennek érzik, heresejtet építenek. Ha megbarátkoz­tak vele, munkássejtekre térnek at. Közben pedig kiszabadítják az anyát. Nem keli attól tartani, hogy a lefelé néző kibocsátó nyílást is beépítik. Anyásítás rácson át Nem az anyát, bocsátjuk ki, hanem a munkásokat engedjük hozza. A munkások anyaráccsal takart nyíláson jutnak az anyához. Célja a következő: Ha az anya hamar szabadul, megesik, hogy a nép megtámadja és megöli. Maga az anya is ludas lehet benne, mert megriad, nyugtalankodik, idege­sen viselkedik a sok idegen méh kö­zött. A szoktatás idejének eltelte után a kalitkában maradt anya nem szalad­gálhat, nem érintkezhetik egyszerre a család sok idegen munkásával, hanem a méhek egyenként, fokozatosan is­merkednek meg az anyával, úgy, hogy maguk mennek hozzá látogatóba. A kirágós kalitkába két út vezet: egy rövid és egy hosszú. A rövidet anya­rács védi. Mindkét "csatornát mézes­­cukros péppel tömjük be. A méhek a rácsnál hamarabb az anyához jutnak, de az anya szűk rácson nem távozha­­tik. Lassacskán a hosszú csőből is el­fogy az eleség s azon a tágasabb úton az anya is szabadul. A fenti elv szerint sokféle kalitkát lehet készíteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom