Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-08-10 / 32. szám
4 1952. augusztus 10. Éjjeli műszak bevezetésével megjavították Szögyénben a cséplést A gabonával megrakott szekerek — mint a karaván — gyorsan térnek a határból és az asztagok hosszú sora óráról-órára egyre nő. Minden gazdálkodónak érdeke is, hogy a cséplést időben elvégezze, mert a lemaradás 150/0 levonást von maga után, a gabona hivatalos árából és ugyanennyivel számit kevesebbnek a beszolgáltatásra szánt gabonamennyiség. Lássuk csak miként gyorsult a munka. A nap már mindjobban elhúzódik a dombok háta mögé .Leszállt az est. A munka irama azonban egy cseppet sem csökkent. A kocsik zörgése ugyan eltűnt, a hordást másnap folytatják, de a csépléssel sem állnak le, hanem tovább folytatják éjjel is. Vígan folyik az éjjeli cséplés Olyan a falu, mintha világító bogarakkal lenne teleszórva, a fénnyel öszszevegyül a cséplőgépek zakatolása. Amint a falut járjuk, elmentünk a szerükre is. Villany világításnál szorooskodó emberek végzik a cséplést. Mánya Imre középparaszt gabonája megy a gépbe. A szalmakazal tetejéről azt kiáltja felénk valaki, hogy az éjjeli cséplés csak félerőt kíván, ugyanis nincs olyan meleg és a port is jobban bírja az ember. Ügy látszik, itt nem is tart reggelig a cséplés s a gép másnap már újabb asztaghoz állhat. Ezáltal egy gazdálkodó a beszolgáltatást is teljesítheti, amit Mánya Imre pontosan leljesített is. És így megy ez az egész faluban, a szövetkezt ugyan már elvégezte a cséplést, de az egyénileg gazdálkodóknak sincs már sok csépelni valójuk. Ha a cséplésnél tartunk, meg kell még említenünk, hogy az idei aratás alatt jobban kihasználták a gépeket és ez áll a cséplőgépekre is. Egy cséplőgép teljesítménye a nappali cséplésnél mondjuk 110—120 mázsa, azonban, ha hozzászámítjuk az éjjeli műszakot .s, amely alatt még vagy 70 mázsát kicsepel, akkor azt mondhatjuk, hogy nem állnak a legrosszabbul. Eddig a faluban Lehotkay Károly gépkezelő és Jónás István traktorosok vezetnek a cséplésben. Ők végeztek legtöbbször éjjeli műszakot. Meg is látszik a teljesítményükön, mert 14 vagon gabonát csépeltek ki 7 nap alatt, miközben egynéhányszor a gépeket is át kellett állítaniok. A magángazdálkodók nagy iskolája. Az idei gabonabetakarítás a magángazdálkodók nagy iskolájának számít. Most már láthatják, hogy kézi erővel Gútoron még az úttörők sem maradtak ki az aratás} és cséplési munkákból. Egy csoportot alakítottak és három CSEMADOK-tag segítségével fogtak a munkákhoz. Még a vasárnapot is a cséplésnek szentelték, úgyhogy kicsépeltek 179 mázsa gabonát, amit a cséplőgéptől mindjárt a Földműves Raktárszövetkezetbe szállítottak. Losoncon a gabonabegyűjtöhelyek me1 leit frissítő italok és ételek várják a példás termelőket. végzett aratásnál lassan halad a munka. S ez az oka annak is, hogy ilyen messzire tolódott ki a gabonacséplés. Mángolt Ignác 5 hektáros középgazda szintén lemaradt az aratásban, de mindezt pótolta a hordásnál, a szövetkezet segítsége révén. Itt ismerkedett meg a közös munka előnyével is és elhatározta, hogy belép a szövetkezetbe. Felesége azonban még mindig nem ér-A dunaszerdahelyi járás, amely augusztus 3-án jelentette a felvásárlás teljesítését az összes szövetkezetekből, meggyorsította a cséplés munkálatait az egyénileg gazdálkodóknál is azzal, hogy a somorjai járásból több, mint 20 cséplőgépet helyezett át. Egyébként a somorjai járás még időelőtt jelentette a felvásárlás teljesítését. Most az a feladatunk, hogy a cséplőgépek teljesítményét kellően használjuk ki, két műszak megszervezésével. A szeredi járásban, ahol az elvtársak a cséplést és a gabona felvásárlását jól megszervezték, kis- és középparasztjainkat meggyőzték a beszolgáltatások teljesítésének fontoságáról közvetlen a cséplőgéptől, ott a beszolgáltatás kielégítő az egyénileg gazdálkodók földműveseknél is. A szeredi járás ugyanis a cséplést már befejezte s ezáltal több, mint 3.500 kis- és középföld-A lévai járás falvai között ezideig Nemesbori volt a legelmaradottabb község. Ma, mikor a körülötte lévő falvak kis- és középparasztjai már szövetkezeti alapon, gépek segítségével igyekeznek többet termelni, addig Bori a kapitalista kizsákmányoló világra emlékeztet, gazdák és a volt cselédek csoportjára tagozódik a falu lakossága. Itt, eddig a dolgozó népet befolyásuk alatt tartották a falu urai, akiknek nincs ínyükre a falu útja a szocializmus felé. Miért nincs? Azért, mert megszűnt a kulákok basáskodása és nem lesz aki tette meg a szövetkezeti gazdálkodás lényegét, ugyanúgy, mint Gerli András 5 hektáros gazdálkodó, akinek két fia már rég aktív tagja a szövetkezetnek. Azonban a helyi pártszervezet és a nemzeti bizottság mindent elkövet, hogy megnyerjék az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat, a szövetkezeti gazdálkodás számára. A szögyéni helyzetkép pedig arra vall, hogy ez sikerülni is fog. Ezáltal a szövetkezet tagalapja kiszélesedik és az őszi munkálatokat már eszerint végezhetik el. így válik erősebbé a szögyéni EFSz és lesz gazdagabb a falu parasztsága. Sz. műves tett eleget 100 százalékra beszolgáltatásánák. A nagymegyeri járáshoz tartozó szövetkezetek, mint Csilizradvány 111.5 százalékban, Tany 107.4 százalékban, Csicsó 106 százalékban, Apácaszakállas 101.10 százalékban, Túzokpusztán 100.6 százalékban, Nyárasdon 100.4 százalékban és Kolozsnémán, valamint Alistálon ugyancsak 100 százalékban teljesítették a gabonabeszolgáltatást. Eme járásé» mellett az ország többi részeiben is, minden szövetkezetben hasonló a helyzet a gabonafelvásárlásnál, míg az egyénileg gazdálkodók messze elmaradnak azáltal, hogy az aratási munkálatokat elhanyagolták, a cséplésnél pedig nem vezették be a két műszakot. Ott, ahol még a gabonát nem csépelték el, elengedhetetlenül hassanak oda, hogy a megállapított időig a csépléssel együtt a gabonafelvásárlással is végezzenek. ingyen vagy olcsón dolgozzon nekik. Ezek az egyének visszasírják a régi „jó“ vüágot Nemesboriban. A szocializmus felé haladó világunkban Bori sem maradhat elszigetelten a fejlődéstől. Boriban is megismerték a kulákok hazugságait, öntudatra ébredt itt is 15 kis- és középparaszt. Sorsukat kezükbe vették és a szövetkezeti gazdálkodás útjára tértek. A volt uradalmi és kulákok cselédjeiből öntudatos szövetkezeti tagok lettek. De Boriban nemcsak 15 kis- és középparaszt lakik. Hol vannak a többiek? Miért nem kap-Az „Orác” könyvkiadó dolgozói nemcsak a könyvekhez, de a kazalrakáshoz is értenek. A cséplés meggyorsításával a beszolgáltatás is élénken folyik a miloslavovi EFSz-ben. A kombájnokkal kicsépelt gabonát a képen látható szerkezettel szárítják, egyben ki is tisztítják a Csehországban lévő p revisovi EFSz-ben. csolódnak be ők is a szövetkezeti munkába, mért nem lépnek be a szövetkezetbe? Hol vannak a falu funkcionáriusai, akiknek jó példával kellene előljárni ok és sorban a többiek? Vagy talán még most is Petőfi magyar nemesével tartanak „ej, ráérünk arra még!“ Reméljük, hogy a környékbeli EFSzek példáját látva a bori szövetkezet sem marad a 15 tagnál, mert az eredményes nagyüzemi termelés minden becsületes kis- és középparasztot meggyőz a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, amiáltal a gazdasági és kulturális életük gyökeresen megváltozik. (vg) Árendás Ferenc középparaszt példát mutat Barton gyorsan elterjedt a hír, hogy Árendás Ferenc 6 hektáros középgazdálkodó neve a község becsülettáblájára került. Azonban ne gondoljuk, hogy az egész faluban mindenki egyenlően örült Árendás Ferenc hazafias cselekedetének. Csóka Ferenc és Árendás Sándor középparasztokat mindenesetre megörvendeztette ez a híresztelés, hiszen mindenben egyezik gondolatuk — becsületesen teljesíteni az állam iránti kötelezettségeket. Ebben alig maradnak Árendás Ferenc mögött. A falu spekulánsai és azok, akik szeretnék megállítani a haladás kerekeit, nem jó szemmel néztek Árendás Ferencre. Haragjuk annál is inkább növekedett, mert Árendás példája megdöntötte azt a helytelen állítást, hogy sok a beszolgáltatás és nem lehet néki eleget tenni, vagy hogy gyönge a termés, mert nem volt eső és a szem belesült a kalászokba. Komoly gondolkodású ember Árendás Ferenc és soha nem maradt adós a nép államával szemben. A gabona beszolgáltatás mellett már húsból, tejből, tojásból és a szárnyasokból is teljesítette köteleségét az egész évre. Beszélgetésünk közben meg is jegyezte: „Igen fontos, hogy minden földműves ismerje és értse is a beszolgáltatások lényegét. Ne akadjon olyan ember a bartiak között, aki kárt okoz magának is, meg az államnak is azáltal, hogy csak később, talán napok múlva jut eszébe a beadás teljesítése”. Árendás elvtárs megértette, hogy „cséplőgéptől egyenesen a raktárba” azt jelenti, hogy erősíti vele a nép államát és elősegíti dolgozóink ellátását, hogy azok több traktort, aratógépet stb.' adjanak parasztságunk megsegítésére. Így gyarapodik üzleteinkben az árú, az iparcikkek és ezáltal lesz egyre szebb és könnyebb a falu élete. Árendás Ferenc nem felejtette el, hogy a kapitalista múltban a gabonamonopóliumok leszállították a termények árát és pont olyankor küldték végrehajtóikat a falvakba, mikor nem volt a kisparasztnak pénze. Ezáltal számos földműves földje került dobra és tarisznyát akaszthatott a volt tulajdonos a nyakába, el kellett mennie messzire, vagy idegen országokba, hogy családja megélhetését öiztosíthassa. Ma már azonban ez nem fordulhat elő. Ezt érzi Árendás Ferenc is, amikor egészévi beszolgáltatását teljesítette. Kormányunk szilárd árat biztosított a földműves aital kitermelt termékeknek, úgyhogy nem kell a parasztságnak attól tartania, hogy házatájékán megjelenik a végrehajtó és megrabolja egészévi munkájától. Ebben a tudatban teljesítette kötelességét Árendás Ferenc, aki ezáltal már nincsen messze a szövetkezeti gondolat megértésétől, csak még többet kellene vele foglalkozni. És ez a munka még hátra van Barton. Az első lépést ugyan megtették, van szövetkezetük, de elhanyagolták a kis- és középgazdákkal való szoios kapcsolatot, amiáltal szélesebb alapokra terjeszthetnék ki a kózos gazdálkodást. (Sz) Szövetkezeteink példát mutatnak a felvásárlásban Járásainkból vett tapasztalatain k arra engednek következtetni, hogy szövetkezeteink, úgy a cséplésnél min t a gabona felvásárlásánál élen járnak az országban. Boriban 15 kis-és középparaszt szövetkezetét alakított Amikor megjelent a felvásárlási miniszter rendelete és megállapította t a gabona-beadás időpontját, egész Szógyén község megmozdult és szinte lát- 1 ni lehetett, hogy a szövetkezeten kívül álló, egyénileg gazdálkodó kis- és f középparasztok is jobban igyekeznek, hogy a cséplést minél hamarább elvé- r gezzék és teljesítsék az állammal szemben vállalt kötelességüket. i
