Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-08-10 / 32. szám
2 1952. augusztus 10. A szövetkezeti alapok helyes létesítése és a természetbeni juttatások igazságos szétosztása Szövetkezeteink tízei az elmúlt napokban már befejezték a cséplést és a további EFSz-ek százai a cséplés befejezéséhez közelednek. Ennek övetkeztében a szövetkezetek vezetőségére felelősségteljes feladat hárul: a beszolgáltatás gyors teljesítése, a gabona helyes szétosztása, szövetkezeti alapok létesítése és a természetbeni juttatás igazságos szétosztásának biztosítása, a szövetkezeti tagok számára. Nézzük csak meg, milyen elvek alapján kell a szövetkezetek vezetőségeinek eljárni a felelősségteljes feladatok teljesítésénél? Az EFSz-ek elsőrendű feladata, attól a pillanattól kezdve, amikor felbúgnak a cséplőgépek, a gyors beszolgáltatás és annak teljesítése 100 százalékra, a termés betakarítása után ez a legfőbb törvény minden egyes EFSz-ünk számára. Csakis e feladat teljesítése után foghatunk hozzá a gabona további szétosztásához. Azok az EFSz-ek, melyek az ősszel vagy a tavaszi vetés előtt vetőmagot kértek kölcsön, a beszolgáltatás teljesítése után nyomban fizessék vissza a vetőmagkölcsönt — ez a másik feladat. Amikor pedig ezt a feladatot is teljesítettük, hozzáfoghatunk a szövetkezeti alapok létesítéséhez. Első helyen áll a vetőmag biztosítá sa Itt első helyet a vetőmagalap biztosítása foglalja el, amikor is a szövetkezeti tagok ezen alapba olyan menynyiségű gabonát helyeznek, amely elegendőnek bizonyul a szövetkezet egész vetés-területének fedezésére. Abban az esetben, ha a szövetkezet 150 hektárnyi területet szándékozik búzával bevetni, akkor erre a célra 270—300 q kell biztostíania. Hasonlóképpen jár el a többi gabonaféléknél is, miközben ügyel arra, hogy az összes vetőmagból önellátó legyen. Természetesen a vetőmagnál első sorban a magrészlegek termését biztosítjuk be, melyet az EFSz a kaszálás és a cséplés után nyomban külön raktároz el, nehogy összekeveredjen más gabonával. A vetőmagalapra szánt gabona eladása tiltva van, már azért is, mert ez mezőgazdasági termelésünk emelésének egyik alapját képezi. Hasonló gondossággal kell létesítenünk a beszolgáltatás teljesítése és a kölcsönvetömag visszafizetése után a takarmánya lapot is. Ebbe az alapba EFSz-eink megfelelő mennyiségű takarmánygabonát és egyéb takarmányfélét biztosítanak, amely elegendőnek bizonyul a közös gazdálkodásban lévő állatállomány számára. Ezen alap létesítésénél nemcsak a jelenlegi állatállományt kell figyelembe vennünk, de gondolni kell a tervezett magasabb állatállományra is, mégpedig egészen az elkövetkezendő esztendő kezdetéig. Leghelyesebb, ha az EFSz-ek a takarmányalapba olyan mennyiségű takarmánygabonát biztosítanak, amely elegendőnek bizonyul az új termésig. Hasonlóképpen mint a vetőmagaíapnál. itt sem engedhető meg a takarmánygabona eladása. • További feladatunk Ebben az esztendőben még az a feladat is EFSz-einkre hárul, hogy az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló Párt és kormányhatározat szellemében egy tartalékalapot létesítsenek vetőmagból és takarmányfélékből. Ezeket az alapokat az esetleges gyenge termés esetére biztosítjuk és azokból kifolyólag érintetleneknek kell maradniok és csak évente töltjük fel az új termésből. A szövetkezetek vezetőségei most ama kérdés előtt állanak, hogy milyen mennyiségű gabonát kell ez alap számára biztosítaniok. A Párt és kormányhatározat arra utasít, hogy tartalék vetőmag és takarmányalapot teljes egészében leg később 3 éven beiül kell létesítenünk. Ez annyit jelent, ha a szövetkezet vetőmagszükséglete 3 vagon gabona, a tartalék-alapba — tehát a vetőmagalapon kívül — az összmennyiség 37.50/0 teszik félre. Hasonló az eljárás a takarmányalapnál is. Végül itt van még a szociális alap, amelyben a szövetkezetek a pénzbeli részen kívül a na túr áliák egy részét is félreteszik. Arról, hogy a szövetkezetek milyen mennyiségű gabonát helyeznek ebbe az alapba, a szövetkezeti tag sag határoz a taggyűlésen. A taggyűlés mindig a konkrét helyi viszonyokból és a szövetkezet szükségleteiből indul ki. Ebből az alapból természetbeni járandóságokat a szövetkezet csak szociális szempontból indokolt esetekben ad ki, mégpedig mint segítséget az elöregedett szövetkezeti tagoknak, rokkantaknak, esetleg azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik saját hibájukon kívül az elvégzett munkaegységek után olyan mennyiségű gabonát kerestek, ami nem biztosíthatja családjuk minimális ellátását. így pl.: egy özvegy asszonynak, akinek sok gyermek van és az ellátás Amikor az EFSz a fentemlített módon teljestíi feladatait és kötelezettségvállalásait, összeül a taggyűlés, hogy elhatározhassa, hogy mi történjék a további gabonával. A szövetkezet tagjai lemérik a szükséges gabonát, amellyel az eddig ledolgozott munkaegységek természetbeni juttatását fedezik, ugyancsak tartalékolják azt a mennyiséget is, amely az évvégéig tervezett munkaegységek után jár természetbeni juttatásként a szövetkezet tagjainak. Ekkor megállapítják, mennyi gabonájuk maradt fenn és határoznak, milyen mennyiségű gabonát szolgáltatnak be szerződésen felül, magasabb árakért. EFSz-eink nagy többsége már jól gazdálkodik és hektárhozamai lényegesen nagyobbak, mint az egyénileg gazdálkodóké. Ezért tanúi vagyunk annak, hogy1 szövetkezeteink 100 százalékon felül teljesítik beszolgáltatási kötelezettségeiket, mint pl. a párkányi járásban lévő búsi szövetkezet, amely már július 19-én 102 százalékra teljesítette szerződésbeli kötelességét. A nagymegyeri tanyi EFSz 105 százalékra, a nyitragerencsényi EFSz 105 százalékra, az ürményi EFSz 120 százalékra, a szeredi járásban lévő patai EFSz 107 százalékra, a lehotai EFSz 116 százalékra, a tormosi EFSz 138 százalékra teljesítette túl beszolgáltatási kötelességét. Ez a néhány példa korántsem fejezi ki azon EFSz-eink nagy számát, amelyek szerződésen felül szolgáltatnak be gabonát, amiáltál lényegesen emelik saját jövedelmüket, a szerződésen felül beszolgáltatott magasabb gabonaárak révén. A szerződésen felüli beszolgáltatás után az EFSz-ek vezetősége megkezdi a természetbeni játerén rá vannak szorulva vagy az olyan szövetkezeti tagoknak, akik hosszabb betegség következtében hosszabb ideig munkaképtelenek voltak. A kérdést azonban minden esetben egyénileg kell elbírálni, mégpedig aszerint, milyen a munkaerkölcse az illető szövetkezeti tagnak, mennyi munkaegységet végzett el stb. Semmiesetre sem engedhetjük meg, hogy a szociális alapból olyan szövetkezeti tagok kapjanak gabonát, akik saját hibájukból, rossz munkafegyelmük következtében, pontatlan munkába való járás révén stb. nem dolgoztak le elegendő menynyiségú munkaegységet. A szövetkezet ebből az alapból a gyermekbölcsödék és hasonló intézmények számára kiutalhat megfelelő mennyiségű természetbeni juttatást. Még meg kell jegyeznünk, hogy a szociális alapból a gabonát a rendes felvásárlási áron kell az illetékesek rendelkezésére bocsájtani. Ennyi a megjegyzésünk az egyes szövetkezeti alapokhoz. randóságok szétosztását. Ez nemcsak egyik legörömtelibb feladata a szövetkezet vezetőségének, de egyben legfelelősségteljesebb feladata is. Elsősorban tisztázni kell a kérdést, mennyi természetbeni járandóságot osztanak szét a nyár folyamán. Természetesen az összes természetbeni járandóságok szétosztása lehetetlen még a nyár folyamán, amikor még a munkaegységek csupán egy része lett ledolgozva. A munkaegységek további részét a szövetkezetek tagjai a további, különösen az őszi munkálatoknál dolgozzák le, amiért szintén természetbeni juttatás jár. Ezért természetes, hogy nyáron csak természetbeni juttatás fele osztható szét, míg a második felére a gazdasági év végén kerül sor, amikor is meggyőződtünk arról, hogy a szövetkezet teljesítette a tervezett hektárhozamokat és a tervezett munkaegységeket. Abban az esetben, ha a szövetkezetnek nem sikerült elérni a tervezett hektárhozamokat, természetesen ehhez mérten szükséges csökkenteni a természetbeni juttatását is. Abban az esetben pedig, ha az EFSz túlteljestíette a tervszerinti hektárhozamokat, azok a munkacsoportok, szakaszok és szövetkezeti tagok, akik a magasabb hektárhozamok eléréséhez jó munkájukkal hozzájárultak, a rendes természetbeni juttatásokon felül pótjuttatásban (teli részesülniök, mégpedig a magasabb terméseredmény 50 százalékának erejéig. Abban az esetben, ha az EFSz teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét, bebiztosította az összes alapokat, a pótjuttatásokat kifizetheti természetben is. Ilyen esetben a következőképen kell eljárni: Időbeni beszolgáltatás - nagyobb jövedelem (Folytatás az első oldalról) < tus 10-vel feltartózhatatlanul közeledik a felvásárlás határideje. Szükséges, hogy ezekben a járásokban szövetkezeteink összes tagjai, kis- és középparasztjaink, az állami traktorállomások dolgozói, a nemzeti bizottságok funkcionáriusai vegyék tudomásul, hogy a határidő után mindenegyes métermázsa gabonáért 15 százalékos levonás jár, amit a beszolgáltatás időbeni teljesítésével elkerülhetnek. Ki vállalja majd a felelősséget ezekben a járásokban azért, hogy itt a szövetkezetek tagjai, kis- és középföldművesek — hacsak 100 vagonos búzatételt említünk meg — 615.00 koronával kapnak kevesebbet, mintha az említett mennyiséget határidőre beszolgáltatták volna. Meg kell nézni közelebbről, hogy a falusi gazdagok és spekulánsok valamilyen rafinált módszerrel nem fékezik-e a közös cséplés megszervezését, mindenféle hazug hírek terjesztésével vagy a cséplőgépek rongálásával stb. Ügyszintén az összes funkcionáriusoknak, mezőgazdasági dolgozóknak felül kell vizsgálniok, hogy elkövettek-e mindent a traktorállomásokon, hogy a cséplőgépek rendben legyenek és így elérhessük a tervezett napi teljesítményeket, valamint azt is, hogy kis- és középparasztjaink között elvégeztük-e a felvilágosító munkát, a közös cséplés nagy előnyeivel kapcsolatban. Államunk, a Párt és a kormány nem kívánja azt, hogy dolgozó parasztjaink kevesebbet kapjanak a gabonáért, mint az tervezve van. Azonban dolgozó népünk érdeke, hogy a beszolgáltatási terv minél korábban teljesítve legyen, mert csakis ezen az úton juthatunk el dolgozóink jólétéhez és a béke megszilárdításához. A somprjai járás beszolgáltatási kötelességének időelőtti teljesítésére és azon számos, magasabb fekvésű járásoknak példája, amelyek legjobb úton vannak szerződésbeli kötelességüket illetően, arra kötelezi az összes elmaradozó keletszlovákiai járásokat, hogy gyorsítsák és javítsák meg a munkát. E kérdésben nem fogadható el semmilyen kifogás. Komárom, Somorja, Galánta és Pozsony példája világosan mutatja, hogy olyan nagy segítség mellett, amilyet munkásosztályunk nyújt mezőgazdaságunknak, továbbá a szovjet tapasztalatok széleskörű alkalmazásának lehetősége mellett, amellyel ma rendelkezünk, minden előfeltételt megteremtettük arra, hogy tervszerinti feladatainkat időben teljesíthessük. Szövetkezeti tagjainkkal, kis- és középparasztjainkkal legyünk tehát állandó összeköttetésben, ne lankadjunk el a felvilágosító rhunkában, használjuk ki az agitátorok, a járási földműves újságok, villámhírek, helyi rádió segítségét, szervezzük meg jól a munkát, vigyük át a jó munkamódszerek példáját más munkahelyekre is, gondoskodjunk arról, hogy a dolgozók az elvégzett munka után igazságosan legyenek jutalmazva, fejlesszük ki az EFSz-ek és a nemzeti bizottságok együttműködését a Párt vezetése alatt s akkor ezen az egyedül helyes úton eljuthatunk oda, hogy a lemaradozó járások behozzák az időhátrányt s egyben megakadályozzuk, hogy a többi járások lemaradjanak. Ez elsőrendű érdekünk, merthiszen dolgozóink jobb közellátásáról és a békéhez való hozzájárulásról van szó. Mindemellett az időbeni beszolgáltatás szövetkezeteink, valamint kis- és középparasztjaink számára nagyobb jövedelmet is jelent. Dusán SZAGARA, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója. A gabona tartalékolása az évvégi elszámolásra Hogyan ossztjuk szét a természetben juttatást Tegyük fel, hogy az EFSz-nek természetbeni juttatás címén 60 ezer kg búzát kell szétosztani a tagok között. Most, a nyár folyamán tehát ennek a mennyiségnek a felét, mégpedig 30 ezer kg-ot kell szétosztani. A szétosztás alapjául az eddig ledolgozott munkaegységeket veszik. Tegyük fel, hogy ebben a szövetkezetben 12 ezer munkaegységet dolgoztak le. Ez annyit jelent, hogy 1 munkaegységre ezidőszerint 2.5 kg búza esik (30 ezer:12 ezerrel, annyi mint 2.5 kg) például Olajos szövetkezeti tag 200 munkaegységet dolgozott le, amiért 500 kg búzát kap (200 X 2.5) a többi gabonát az évvégén osztják szét a tagok között, amikor a következőképpen járnak el: megállapítják, mennyi munkaegységet dolgozott le a tagság az egész év alatt. Az említett szövetkezetben, tehát egész év alatt 22 ezer munkaegységet dolgoztak le a szövetkezeti tagok, az annyit jelent, hogy egy munkaegységre az egész évi teljestíményt tekintve 2.72 kg búza jut (60 ezer:22 ezer, annyi mint 2.72 kg). Olajos szövetkezeti tag az egész év folyamán 400 munkaegységet dolgozott le, amiért a pénzbeli jutalmon kívül összesen 1080 kg búzát kap (400 X 2.72), miután a félévi juttatásnál 500 kg búzát kapott, az évvégén még 588 kg búzát kell kapnia. Hasonlóképpen hajtjuk végre az elszámolást minden tagnál aszerint, ahány munkaegységet dolgozott le az egész év folyamán. EFSz-einknek tehát arra kell a fősúlyt helyezniük, hogy a természetbeni járandóságok minden alkalommal igazságosan legyenek szétosztva. Az EFSzek megszilárdításáról és továbbfejlesztésérői szóló Párt és kormányhatározat határozottan kihangsúlyozza, hogy a természetbeni járandóságokat a szövetkezeti tagoknak kizárólag a ledolgozott munkaegységek szerint kell szétosztani. Ez a legfontosabb. A szövetkezetek vezetőségének minden áron meg kell akadályozni a naturáliák egyenlő szétosztását, arra való tekintet nélkül, mennyi munkaegységet dolgozott le az illető. így pl. nem helyes, ha önellátási fejadag címén megfelelő mennyiségű gabonát ad a szövetkezeti (Folytatás a 6. oldalon)
