Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-11-16 / 46. szám
Gyorsítsuk meg az ftszi mély szántási Ismeretes, hogy kultúrnövényeink legveszedelmesebb ellensége a gyom. Az őszi mélyszántással ezek irtása terén is hasznos munkát végzünk. A már kikelt gyomokat mélyen lefordítjuk, még mielőtt azok magot érlelnének. A mély alászántással kiirtjuk az állati kártevők miliőit, mert azok ott levegő hiányában elpusztulnak. Nem kisebb jelentőségű az őszi mélyszántás a talajélet szempontjából. A helyesen végzett őszi mélyszántással biztosíthatjuk a talajban a baktériumok életműködéséhez szükséges levegőt, nedvességet és hőmérsékletet. A jó talaj szerkezetnek igen fontos szerepe van a nagy terméshozam elérésében. A jó, morzsalékos talajszerkezet azt jelenti, hogy a talajszemcsék kis darabokká állnak össze, s ezzel a talajszerkezettel nemcsak a csapadék összegyűjtése és tárolása válik lehetővé, hanem biztosítjuk azt is, hogy a talajban maradt növényi részek és szerves anyagok (trágyák) a talajbaktériumok működése nyomán bomlási folyamaton menjenek keresztül. így a növények számára felvehető tápanyaggá alakulnak át. A morzsalékos talajszerkezet azonban nem állandó. A. növény tenyészideje alatt, a növényápolási munkák során egyre jobban rom- , lik és végül porszerűvé válik. Az igen apró, elporosított talajszemcsék pedig az eső hatására összeállnak, s a porszerű talaj szerkezet összetömődik. Ha talajunk tömődött, nem képes a szükséges csapadékmennyiséget befogadni és megtartani. A tömődött talajban nincs elég levegő, ami feltétlenül szükséges a talajbaktériumok életműködéséhez és munkájuk nyomán a szerves anyagok bomlási folyamatához. Végezzük el minfiségesen a mélyszántást Az őszi mélyszántás elvégzésénél fordítsunk nagy gondot a munka minőségére. Ennél az egyik legfontosabb követelmény az, hogy minél mélyebben fordítsuk meg a talaj termőrétegét. Ahogy mélyítjük a szántást, úgy egyre több csapadékot szív magába és egyre többet őriz meg abból a föld. Nélkülözhetetlen talajművelés a mélyszántás a gyökértermő növények alá. Ilyenek a répafélék és a burgonya. Ha a cukorrépa alá a földet mélyen fellazítjuk, a növény hosszabb, erőteljesebb lesz és így nagyobb termést ad. Használjuk fel bátran a Szovjetunió gazdag tapasztalatait, kövessük a kolhozparasztok példáját, akik bátran alkalmazzák a gyakorlatban az élenjáró tudomány eredményeit. EFSz-eink és egyénileg gazdálkodó parasztságunk minél nagyobb számban kövessék az élenjárók példáját, akik minden erejükkel bekapcsolódtak az őszi mélyszántás sikeres elvégzésébe. Példának kell megemlítenünk ezen a téren az ifjúsági falu EFSz dolgozóit, akik már az utosó talpalatnyi földjüket is felszántották és az összes őszi mélyszántást előhántós ekével végezték. Kövessék példájukat a többi EFSz-eink is, különösen ott, ahol a mélyszántással ezideig elmaradtak. Tartsuk szem előtt kormányunk határozatát az őszi mélyszántásra vonatkozólag, amely világosan megmutatja nekünk az útat a magasabb terméshozam elérésé érdekében. Ezek szerint a mélyszántást november 20-ig el kell végezni a szántóréteg teljes mélységében. Azon földek szántását, amelyek ki vannak jelölve a szántóföldre való átváltoztatásra, november 30-ig kell megvalósítani. Mivel erre csak igen rövid idő áll rendelkezésünkre, dolgozó parasztságunknak meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy ezt a határidőt betartsa és biztosítsa a jövő évi magasabb terméshozamot Miért nem silózott a nagypakai EFSz A nagypakai EFSz-nek bár lett volna elég silóznivalója, mégsem gondoskodott arról, hogy az állatállományuk részére elegendő silótakarmányt biztosítson. Az a kifogásuk, hogy nem volt szecskavágójuk, amit azonban nem lehet elfogadni, mivel nagyon jól tudjuk, hogy raktárszövetkezeteinkben szecskavágógépek nagy mennyiségben kaphatók. Amint most meg tudta szerezni a nagypakai EFSz a szecskavágógépet, ugyanúgy már előbb is megszerezhette volna, ha egy kicsit nagyobb gondja lett volna rá. Továbbá az is nagy hiba, hogy a szövetkezet vezetősége nem gondoskodik arról, hogy a borjak rendes istállóban legyenek elhelyezve. A borjak ugyanis még mindig a deszkából készített nyári istállókban varinak elhelyezve, amelynek oldala hézagos s így fáznak benne a borjak. Megállapítottuk, hogy a szövetkezetnek volna e célra alkalmas istállója, de mivel az a községtől egy kicsit távolabb fekszik, nem akarják odatenni az állatokat. A szövetkezet vezetőségének tekintettel kell lenni az állatok jó egészségi állapotára, mert gondatlanságuk nagy károkat okozhat. Magam is szemtanúja voltam annak, hogy a szövetkezetnek egy borja, mivel megfázott, elpusztult hasmenésben. Ezen nem is lehet csodálkozni, merthiszen a fiatal állatok megérzik a hideget. Kíváncsiak vagyunk, hogy a szövetkezet vezetősége mikor akarja már a borjakat rendes istállóban elhelyezni. Bulla Lajos, Somorja 5843 kg árúiermék egy év alatt egy anyakoca után Elmondja: Minzsulina E. a „Sztálin“-kolhoz sertésgondozónője: Az elmúlt évben kötelezettséget vállaltam arra, hogy egy anyakoca után (a tőle származó kocák ivadékainak figyelmen kívül hagyásával) 5 tonna árúterméket nevelek. Kötelezettségvállalásom teljesítése céljából a gondozásom alatt álló anyakocák közül a nagy fehér fajtájú, 275 kilogramm élősúlyu Volsebnyica nevű 702, számú anyakocát választottam ki. Ez az anyakoca az elmúlt évi március hó elején 18 malacot fialt. Az összes malacokat hízóba fogtuk. Három hónap és 15 nap leforgása után a malacok összsúlyi 1031 kilogrammra rúgott; 9 hónapos korukban 2932 kilogramm súlyuk volt, 11 hónapos korukban pedig 4127 kilogrammot nyomtak. A Volsebnyica ugyancsak tavaly — augusztus végén — másodszor is fialt és 17 malacot hozott a világra. Amikor az első alomba tartozó malacok 12 hónapos korukat elérték, a második alom malacai 6 hónapos és 10 napos korukat töltötték be, súlyuk pedig 1716 kilogramm volt. Az első és a második alomba tartozó 35 malac összes súlya 5843 kilogramm volt. Hogyan értem el munkámban ilyen eredményeket? Jó előkészítés — sok malac Az anyakocát jól előkészítettem a fedeztetéshez, hogy sok malacot fialjon. A sokéves gyakorlat bebizonyította, hogy minél jobban szervezzük meg az anyakoca etetését és gondozását, annál több és egészségesebb szaporulatot kapunk, annál jobban nőnek és fejlődnek a malacok. Az anyakocákat ezért különféle takarmányokkal etetem és gondosan ügyelek az állatok állapotára, hogy ne soványodjanak le, de ne is hízzanak el. Megfigyeltem, hogy ha az anyakocáknak, — a fedeztetéshez való előkészítésük során — nagymennyiségű vizenyős takarmányt és fehérjében gazdag takarmányt adok, fokozódik megtermékenyülési képességük és ez lehetővé teszi a nagyszámú almot. Arra törekedtem tehát, hogy .a sertések mentői több vizenyős takarmányt kapjanak. A Volsebnyica anyakoca például a fedeztetés előtti hónap folyamán és a fedeztetés utáni első két, három héten, egy nap alatt 0,5 kilogramm kukoricadarát, 0.5 kilogramm árpadarát, 0.5 kilogramm búzakorpát, 0.3 kilogramm napraforgómagpogácsát, 1 kilogramm lucernaszénát, Ó.5 kilogramm lucernaszénalisztet, 6 kilogramm kobakosféléket, 2 liter fölözött tejet, 30 gramm krétát és 80 gramm konyhasót kapott. Ez az adag 4.08 takarmányegységet és 567 gramm emészthető fehérjét tartalmazott. Az anyakoca ezenkívül csicsókát legelt. A koca a vemhesség második felében — amikor a magzat fokozottan fejlődik — naponta 3 kilogramm kukorica-, árpa- és zabdarát, 0.5 kilogramm' búzakorpát, 0.3 kilogramm olajpogácsát, 0.5 kilogramm lucernaszénát, 1.5 kilogramm szénalisztet, 4 kilogramm répát, 2 liter fölözött tejet, 80 gramm krétát, vagy porrátört oltott-meszet és 100 gramm sót kapott. Ez az adag 5.97 takarmányegységet és 668 gramm emészthető fehérjét tartalmazott. A Volsebnyica anyakocát vemhessége idején külön rekeszben tartottam. A rekesz példaszerűen tiszta volt. Gondosan ügyeltem, vhogy a rekeszben mindig tiszta és száraz alom legyen. A koca malacozása előtti héten gondosan kimeszeltem a rekeszt, a padlót pedig lemostam. Az anyakocákat a majorban a malacozás idején egész nap folyamán felügyelet alatt tartottuk. A szoptatás helyes szervezése Az összes újszülött malacokat rendszerint mid járt az anya alá engedjük. A Volsebnyica anyakocával azonban másként jártam el, mert újszülött malacainak száma meghaladta csecsbimbóinak számát. Az újszülött malacokat ezért három csportba osztottam. A hat leggyöngébb malacot külön csoportba osztottam be és az első csecsbimbókhoz szoktattam őket. Ezek a malacok állandóan anyjukkal voltak együtt. A többi tizenkét malacot• a szomszédos rekeszben helyeztem el. Ezeket két csoportba osztottam és sorjában engedtem őket szopni az anyjukhoz. A malacokat igen fontos anyjuk egy bizonyos csecsbimbójához szoktatni. A szoktatás nem ment könnyen. Az anyakoca legtöbb tejet adó elülső csecsbimbóihoz a gyönge malacokat, a hátsó, kevesebb tejet termelő csecsbimbókhoz pedig az erős malacokat helyeztem. Ennek az volt a célja, hogy valamennyi malac jó és egyenletes fejlődését biztosítsam. A gyönge malacok ilyen beosztás mellett fejlődésükben gyorsan utolérték az erőseket. Így valamennyi malac megerősödött és egészségesen fejlődött. Így neveltem fel a-második alom malacait. Nagyon fontos, hogy a szoptató anyakocát helyesen takarmányozzuk. Meggyőződtem arról, hogy a bőséges takarmányozás a szoptatás idején növeli az anyakoca tejelőképességét és így lehetővé teszi a malacok jobb fejlődését. Helyes takarmányozás A malacozás utáni első 5—6 napon csak zabdarából és búzakorpából készített híg moslékot adtam az anyakocának. Fokozatosan változatossá tettem az adagot és növeltem a takarmány mennyiséget. A 7—8. napon áttértem a koca teljes adaggal való takarmányozására. Napi adagjában 3 kilogramm kukorica-, árpa- és zabdarát, 1.5 kilogramm búzakorpát, 0.5 kilogramm olajpogácsát, 3.5 kilogramm lucernalisztet, 5 kilogramm répát, 4 liter fölözött tejet, 100 gramm krétát és ugyanannyi sót kapott. Ez az adag 8.22 takarmányegységet és 1115 gramm emészthető fehérjét tartalmazott. Az anyakoca bőven kapott tiszta ivóvizet is. A szoptatós időszak "második hónapjában naponta 10—12 kilogramm lucernát kezdtem adni az anyakocának. Az anyakoca a malacozás utáni 10 nappal kezdődően csicsókát, a szoptatós időszak végefelé pedig lucernát legelt. Komoly gondot fordítottam a malacok nevelésére is. Már életük harmadik napjától kezdve a kiegészítő takarmányozáshoz kezdtem szoktatni a kis malacokat. A kiegészítő takarmányokat tartalmazó rekeszben egy főtt kukoricával, árpával, faszénnel, szárított oltott mésszel és krétával telt teknőt helyeztem el. Hogy a malacok ne legyenek vérszegények, egészen kicsi korukban gyönge vasgálicoldatot készítettem (1 liter vízre 2.5 gr. gálicot). Az anyakoca csecsbimbóit a malacok szoptatása előtt ezzel az oldattal kentem be és később a malacok ivóvizébe tettem belőle. A malacok egyhónapos korukban (az anya1052. november 16. Szovjet vendégek a Tátrában üdiiaö földműveseink között A Csehszlovák-Szovjet Barátság hónapja keretében szovjet véndégek érkeztek hazánkba, akik itt tartózkodásuk alatt meglátogatják majd üzemi dolgozóinkat és dolgozó parasztságunkat. A szovjet vendégek a külfölddel való kulturális kapcsolatok Összszövetségi Társasága küldöttségének tagjai, a legjobb szakemberek, akik jó tanácscsal látják el hazánk dolgozóit, hogy ezzel meggyorsítsák hazánkban a szocialista építést. A szovjet vendégek a hét elején a Magas Tátrában üdülő szövetkezeti tagok közé látogattak el, ahol hosszasan elbeszélgettek dolgozó parasztságunkkal. Hétfőn, november 11-én az esti órákban a vendégek két tagja, Sergej Ivanovics Isajev, Sztálin díjas tanár és Alexander Szergejevics Mjasnikov, akadémiai tanár a tátralomnici „Morava“ szállóba látogattak el, ahol szívélyesen elbeszélgettek az üdülő parasztokkal. Szövetkezeti tagjaink tájékoztatták a szovjet vendégeket eddig elért sikereikről és hálájukat fejezték ki a szovjetdolgozók iránt azért a nagy segítségért, amellyel élősegítik mezőgazdaságunk fejlődését. Dolgozó parasztjaink örömmel beszéltek arról, hogy a szovjet tapasztalatok felhasználása mennyire segít minket a termelés fokozásában és ígéretet tettek, hogy a Csehszlovák- Szovjet Barátság hónapjában még többet fognak tanulni a kimagasló szovjet kolhozok példájából és még többet merítenek a szovjet mezőgazdasági tudomány gazdag forrásaiból. Ez a látogatás még jobban megerősítette a két nép közötti szoros barátságot és megerősítette a népek közötti tartós béke elérésére irányuló törekvést. A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap előkészületei nyomán a körmöcbányai járásban 1.200 új tagot' szereztek a Szovjetbarátok Szövetségének. Az üzemek és a falvak szövetkezeti tagjai között novemberben értékes előadást tartanak és számos szemléltető filmet vetítenek a szovjetemberek új életéről. tejen kívül) napi 600 gramm koncentrált takarmánykeveréket és 350 gramm teljes tehéntejet kaptak. Ilyen takarmányozás mellett jól fejlődtek és egy-egy malac átlagos súlya 30 napos korában 8.9 kilogramm volt. A legjobb malacok súlya pedig a 12 kilogrammot is elérte. A takarmány adaghoz tartozó teljes tejet a malacok másodig, hónapos korában fölözött tejjel cseréltem fel és zöld lucernával kezdtem őket takarmány ózni. Fokoztam a koncentrált takarmányok adagolását. A malacoknak 40—50 napos korukban fejenként 1.4 kilogramm koncentrált takarmánykeveréket, 3 liter fölözött tejet és 0.25 kilogramm friss füvet (lucernát) adtam. A malacokat 40—50 napos korukban választottam el anyjuktól. Egy-egy malac átlagos súlya ebben az időpontban 16.5 kilogramm volt; kéthónapos korában pedig a 20 kilogrammot érte el. Szép növendék állatok A növendékállatokkal az elválasztás után és háromhónapos korukig átlagos napi 2 kilogramm koncentrált takarmányt, 1.3 kilogrammra zöld lucernát és 4.1 liter fölözött tejet etettem. Háromhónapos koruktól kezdve pedig 2.2 kilo'gramm koncentrált takarmányt, 1.9 kilogramm füvet és 4.8 liter fölözött tejet adtam nekik. A növendékállatok jól fejlődtek. Az első fialásból származó malacok átlagos súlya háromhónapos és 15 napos korukban 57.3 kilogramm volt. Egy-egy tágas és tiszta rekeszben hat malacot helyeztem el. Naponként kiengedtem őket a legelőre és a meleg idő beálltával 3-4 naponként megfürösztöttem őket. Ez jobb étvágyat csinált nekik é§ elősegítette növésüket, jobb fejlődésüket. A süldők hathónapos korukban átlagosan 90 kilogrammosak voltak. Ekkor belterjes hizlalásra állítottam be őket. Az állatok a hizlalás első időszakában vizenyős takarmányokat, koncentrált takarmányokat és fölözött tejet kaptak. A hizlalás alatt álló sertések takarmány adag ja nyolchónapos koruk betöltésével 4 kilogramm koncentrált takarmányból és 2—2.5 kilogramm vizenyős takarmányból állott. Egy-egy hízó átlagos napi súlygyarapodása 6—8 hónapos korában 800 gramm, 8—9 hónapos korában pedig 900 gr. 6 Tény az, hogy a jóminőségű őszi mélyszán;ás hatásának fokozásához szükséges a taflólántási munka elvégzése is. A tapasztalatok 3zt bizonyítják, hogy azon a talajon, ahol cellő időben és jóminőségben végezték el a ;arlóhántást, ott a száraz nyár után is könyíyen hasítja az eke a földet. A tarlóhántás;al ugyanis megőrizzük a talaj vízkészletét ís az eke nyomában szépen fordul a föld. Ha izonban a tarlóhántás elmaradt, számos esetien megkeményedett a talaj és várni kellett, »míg a gyakori esőzés a talajt megpuhította. Vlindezen mulasztáosk ellenére is jó talajt cészíthetünk a tavasziak alá, ha felhasználuk a technika legjobb vívmányait, amelyben léidét mutat nejünk a szovjet mezőgazdaág. EFS-eink és gépállomásaink agronómu;ai tartsák szem előtt, amit Liszenko szovjet igrobiológus mondott: „az előhántók alkalma:ása mezőgazdaságunk egyik fokmérője.” Ag•onómusainkríak tehát legfontosabb feladata, íogy az őszi vetések befejezése után egy étén traktor sem heverjen kihasználatlanul ■s minden egyes ekén ott legyen az előhántó, ímely biztosíték a jó minőségű talaj előkérdésére. Az előhántó, amely nem más, mint a főeke lőtt haladó kis eketest, a barázdaszelet felő 8-10 cm vastag, szerkezetnélküli réteget, nintegy kétharmadnyi szélességben előre kilasítja és azt a barázda fenekére fordítja. A :is ekét követő főeketest ezt a földet teljéién letakarja. így tehát tökéletessé válik a első szerkezetnélküli, elporosodott talajréeg alátakarása és az eke talajforgató mun:ája is jobb lesz. Különösen fontos az előíántós eke alkalmazása a lejtős talajon, nelynek keresztirányú szántásánál az ekének elfelé kell forgatni a talajt és sok esetben regtörténik, hogy a barázdaszelet visszahull. Vz előhántós ekénél ilyesmi nem fordul elő. Az előhántós eke használatával meg tudjuk ■alósítani V. R. Villjamsznak, a nagy szövet tudósnak tanítását, vagyis jó talajszerkeetet tudunk kialakítani. Az őszi mélyszántás Ivégzésének helyes módja tehát az, ha bizosítjuk a barázdaszeletek minél jobb átforlítását és a felső, elporosított, szerkezetlélküli, mintegy 8—10 cm-es talajrétegnek ökéletes alátakarását. Ezért.is fontos, hogy lz őszi mélyszántást a lehető legnagyobb mértékben traktorral végezzük. A géppel végzett őszi mélyszántás 'jobb minőségű, mert a gyorsabban haladó trakoreke jobban felfordítja a földet. A traktor gyanis óránként 4,5 km-es sebességgel hald, ami feltétlenül szükséges a jó minőségű fiunkéhoz. De emellett lényegesebben könylyebb is, mert a gép megkíméli az embert. A gyakorlat beigazolta azt is, hogy az előlántó használata egyenletesebb, nem hantos, lanem rögös szántást ad. Ezzel szemben az lőhántó nélküli eke nem végez tökéletes forlitást és erősen hantos a szántás, csak egynásnak dönti a hantokat, míg az előhántós ike használatával a felső réteggel a gyomnöények magvai, gyökérmaradványai, kárteőu rvetéi a barázda fenekére kerülnek. _ A tavasszal vetett növények sikeres termesztésének alapja az őszi mélyszántás. Földműveseinknek tehát nem szabad megfeledkezniök arról, hogy a tavaszi növények bő termésének biztosítása az őszi mélyszántás jóminőségű elvégzésétől függ. Földműveseinknek tudniok kell, hogy a bőséges termés biztosításával egész dolgozó népünk s egyben a saját életszínvonalukat is emelik. Ennek tudatában az elkövetkezendő napokban minden ■ erőnket az őszi mélyszántásra kell irányítani. Fogjunk tehát a munkához azzal a jelszóval, hogy „tavasszal nem való eke a szántóföldre.”
