Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-02-24 / 8. szám

1952. február 24. Hogyan készül a tornaijai járás a CsLSz-konferenciájára A libádi III. típusú EFSz új gazdálkodási szabályzattal indul áz 1952-es terv teljesítéséért A gottwaldi ötéves terv negyedik é­­vében nagy feladat vár a Csehszlová­kiai Ifjúsági Szövetség vezetőségére és tagságára. Ifjúságunk tevékenyen részt­vesz a szocialista haza építésében. Föl­tétlenül szükségesú hogy a jövőben na­gyobb gondot fordítsunk az ifjúság ideológiai es no1i‘-'k°i nevelésére. Meg kell javítanunk csoportjaink politikai munkáját. Arra kell törekedni, hogy a; ok az órák, amelyeket az ifjúság együtt tölt teljes mértékben ki legye­nek használva. Ez a feladat vár első­sorban a helybeli csoportok vezetősé­gére és a politikai, vagy olvasókörök vezetőire. Készüljünk fel téhát a CsISz járási konferenciájára, ahol új járási vezetősé­get: titkárt, elnököt, járási bizottsági tagokat és póttagokat, számellenőrö­ket választunk és a kerületi konferen­cia kiküldötteit fogjuk megválasztani. A járási vezetők megválasztására nagy gondot kell fordítani, mert a já­rási vezetőség tevékenységén múlik a falusi csoportok munkája, sikere. Hogyan készül a tornaijai járás OsISz-vezetősége a konferenciára? A* járási konferencia előtt minden csoport átveszi a központi bizottság ha­tározatát. Egyes csoportok a kerületi bizottság határozataival foglalkoznak. A járási konferencia a kerületi bizott­ság ülésének a határozata szerint mun­­katervet állít össze, - a járás ifjús- gi csoportjai részére, amely felöleli az if­júságra háruló összes feladatokat. A tornaijai járás CsISz-csoportjai, a járási konferencia tiszteletére kötele­zettséget vállaltak, hogy így is kifejez­zék hálájukat és szeretetüket a Kom­munista Párt és a szocialista haza iránt. Kötelezik magukat, hogy ezévben még több ifjút toboroznak a Szocialis­ta Hazaépítő Ifjak táborába, továbbá a párt- és ifjúsági sajtó előfizetőinek sorába. Segédkezet nyújtanak az EFSz­­nek és a helyi Nemzeti Bizottságnak a felvásárlási és egyéb munkálatoknál. Nem feledkeznek meg az egyéni mű­velődésről és a politikai tudás fejlesz­téséről sem. Mindezt a Fucsik-jelvény megszerzése keretén belül akarják el­érni. A tornaijai járási ifjú népművelői február 7-én ülésezitek és arra a meg-4. március 15-ig megfelelően szétosztani az összes gépesítési eszközöket a kerületek között és az egyes kerületekben a gépesítési központokba/ figyelembe véve a termelési feladatokat az egyes körzetekben. A gépesítési központok vezetőivel együtt biztosíta­ni a szükséges üzemanyagot és alkatrészeket még * a tavaszi munkák megkezdése előtt; • 5. február végéig elkészíteni a vetéshez szükséges nemesített vető- és ültetőmagot. Biztosítani/ hogy a tavasziak és a len legkevesebb 25 százaléka/ kereszt­­soros vagy pedig sűrűsoros vetési módszerrel legyen elvetve. Meg kell tenni minden intézkedést/ hogy elegendő mennyiségű javorizált vetőmag legyen előkészítve a nyári ültetésre az egyes gazdaságok tervei szerint; 6. a tavaszi munkák megkezdése előtt a nemzeti bizottságokkal karöltve biztosítani kell minden arra alkalmas területen az összes elraktározott és előzete­sen magtalamtott len áztatását. Emellett ki kell használni lehetőség szerint a dolgozóknak a rendes A kormány felhívja a Nemzeti Arcvonal összes szerveit/ hogy a szocialista munkaverseny széleskörű fejlesztésével az egyes EFSz-tagok/ valamint az ál­lami traktorállomások dolgozói és az állami birto kok alkalmazottai között biztosítsák az Összes ta­vaszi munkák sikeres elvégzését és így megteremt­sék a gazdag termés előfeltételeit. A kormány feladatul tűzi ki a földművelésügyi minisztériumnak/ hogy a nemzeti bizottságokkal kar­öltve biztosítja az eredmények rendszeres kiértékelő sét olyan módon/ hogy a verseny a tavaszi mun­kákban az egész évi verseny részévé váljon/ amelv a tervezett hektárhozamok túlhaladására irányul A tavaszi munkák biztosítása a kerületekben, járásokban és községekben A kerületi/ járási és helyi nemzeti bizottságok lelősek a mezőgazdasági politika megvalósításáén valamint a mezőgazdasági termelés' helyzetéért a ke rületben. a járásban és községben A kormány elrendeli az összes nemzeti bizottsa goknak, hogy haladéktalanul tárgyalják meg a tava­szi munkák biztosításáról szóló kormányrendeletet plenáris üléseiken és hogy dolgozzák fel azt az állapodásra jutottak, hogy a járás u­­gyanazokkal a nehézségekkel küzd, amelyekkel általában a többi járások is. Ifjúsági csopprtjaink nem kapcso­lódnak be a szövetkezeti munkába ott, ahol magasabb típusú EFSz van. Ezt megállapította a Központi Bizottság is. így van ez a tornaijai járásban is, Gő­­mör és Gömörpanyit kivételével. Akad még másik hiba is. A tornai­jai gépállomáson sem működik a CsISz­­csoport úgy, mint ahogyan azt tőle el­várnák. Ez pedig nagy hiba, mert kit lehetne jobban példaképül állítani fa­lusi csoportjaink elé, mint a gépállo­más CsISz-tagjait, akik, apostolai a fa­lu szocialista építésének. Mindezt úgy igyekeznek orvosolni, hogy a gépállomás egyik CsISz-tagját központi iskolázásra küldték ki. hogy hazatérése után az iskolában szerzett tapasztalatokat átvigye a csoport töb­bi tagjainak életébe és a csoport mun­kájába. Egyes falusi csoportokból szin­tén küldtek ki ifjakat iskolázásra. Ér­sekújvárra Abafalva egyik CsISz-tagját az EFSz-vezetők részére rendezett isko­láztatására küldték, hogy hazatérése után szakmailag képzetten működhes­sen az EFSz-ben. Reméljük, hogy a járási konferencia egészséges kritikája és önkritikája u­­tán megtalálja a tornaijai járás ifjú­sága az utat a föllendülés felé és le­győzi mindazon nehézkségeket, ame­lyek a szocializmus építésének útjában állnak. A Magas Tátra üdülőhelyein, ahol a múlt rendszerben a kapitalisták, ban­károk és nagybirtokosok üdültek, most dolgozó parasztságunk egyik csoportja váltja fel a másikat, hogy a multévi nehéz testi munkájuk után kissé meg­pihenjenek és élvezzék a Tátra szépsé­geit. Az üdülésben elsősorban is azok a kis- és középparasztok vesznek részt, akik népi államunkkal szembeni köte­lességüknek eleget tettek. A Lomnici-csúcs és Csorba-tó szép­ségei elragadtatják a látogatót, azon­­.ban a sokoldalú szórakozás mellett is bérrel való jutalmazásán kívül az //L" pontokkal való jutalmazását is/ mégpedig minden mázsa áztatott len után 6 //L" ponttal; 7. az állami birtokok és a nemzeti bizottságok/ valamint a ROH biztosítsanak együttműködve ele* geedő állandó munkaerőt a helyiforrások mozgósítá­sával. A csúcsmunkák sikeres elvégzésének érdeké­ben biztosítani kell a védnökséget vállalt üzem se­gítségét/ mégpedig rendes megállapodással; 8. Tíz nappal a tavaszi munkák kezdete előtt a járási nemzeti bizottságok képviselőinek részvételé­vel ellenőrizni kell az egyes birtokok és majorok felkészültségét és meg kell győződni arról/ hogyan teljesítették a tavaszi munkák előkészítésére és biz­tosítására vonatkozó kormányrendelet egyes pont­jait. 9. A kerületi és járási nemzeti bizottságoknak/ hogy ellenőrizzék és minden módon segítsék az álla­mi gazdaságok dolgozóit a tavaszi munkákra való előkészületekben és a tavaszi munkák sikeres megva­lósításában. egyes kerületek és járások körülményei szerint/ vala mint tegyék meg a szükséges szervezési/ politikai es népszerűsítő intézkedéseket a tavaszi munkájc elvég­zésére. A helyi nemzeti bizottságoknak jelentős se­gítségére lesznek ebben a munkában a helyi titka rok. A tavaszi munkák idejében való és példás elvég­zésével a kis- és középfüWművesek a szövetkezeti eszmének való megnyerésével és további szövetkeze­tek áttérésével a közös gazdálkodásra/ kialakulnak a legjobb előfeltételek a mezőgazdasági termelés tér vének teljesítésére. A kormány azért felhívja a Nemzeti Arcvonal összes szerveit/ hogy tárgyalják meg nyilvános gyű léseken a kormányhatározatot és mozgósítsák minden tagjukat a kormány által kitűzött feladatok teljes» tésére* hogy mozgósítsák tagjaikat a dolgozó nép legfőbb ellensége elleni/ a kulák elleni harcra — és hogy megnyerjék a földműveseket a szövetkezetbe való belépésre és a fold közös megművelésére. A tavaszi munkák sikertes megvalósításával szövet > zeti tagjaink- az állami traktorállomások és az ál lami birtokok dolgozói/ valamint a kis és közép­­löldművesek hozzájárulnák a világbéke megőrzésé­hez/ hazánk további felvirágzásához és az egész dol­gozó népünk jólétének fokozásához. Kicsi község a párkányi járásban Libád, még 800 lelket sem számlál. De azért az ilyen kis faluban is megy előre az élet, úgy mint a nagyobbakban. A szövetkezetben a lakosság szorgalma­san műveli a földet; épít, tanul eszten­dőről esztendőre egyre jobban és bát­rabban. A szövetkezet tagjai az elmúlt évben is hatalmas, mintegy százférőhe­­lyes istállót építettek, ezenkívül gabo­namagtárt emeltek csupán saját ere­jükből. Amióta villany világítja meg az utcákat, mintha az emberek lelkében is nagyobb lenne a világosság. Már nem kell sötét utcákon vakoskodniok, sempedig a petróleumos lámpa fényé­nél rontaniok a szemet. Esténként a szövetkezet kis helyiségében jönnek össze a szövetkezet tagjai, ahol orszá­gos dolgokról beszélnek, az ötéves tervről, amelynek immár negyedik győzelmes esztendőjébe léptünk Ezen­­fölül sok szó esik a béke nagy, világot átfogó kérdéseiről. Természetesen leg­főbb gondjuk a szövetkezet továbbfej­lesztése, mert még mindig kisebbségi helyzetben van a szövetkezet a falu­ban. A legidőszerűbb dolog, amelyről szó van, természetesen az új működési szabályzat, amely magában foglalja a szövetkezeti közös vagyon sérthetet­lenségét, ugyanakkor a munkálatok si­keres biztosítását irányozza elő. Né­hány tag kivételével már nem ragasz­kodnak görcsös erővel apáik, nagy­bőven akad idő, hogy földműveseink és földművesasszonyaink egymás között megvitassák azokat a problémákat, amelyekkel odahaza munkájuk közben találkoztak. Közben kiértékelik: vájjon mennyiben érdemelték meg a tátrai üdülést? Például T a k o s elvtárs arról beszélt, hpgy sőt mint magángazdálko­dót azért küldötték üdülésre, mert kö­telességét 100°/o-ra teljesítette. De a szövetkezeteink élenjáró dolgozói is megérdemelték az üdülést, mint pl. Dávid József és Rukusan elvtár­sak, akik a malackai EFSz-ből jöttek. Arról beszélnek, hogy szövetkezetük a beszolgáltatási kötelezettségén felül még 14 vagon gabonával adott át töb­bet. — Mindezt — folytatja— csak be­csületesen végzett munkánkkal érhet­tük el. Losonc környékéről is eljöttek, mégpedig Rappról. Rubint Mária és Ilona, akik ugyancsak'jól végzett mun­kájuk jutalmául juthattak el Tátrába. Pólyák Jánosné a gömörhorkai szö­vetkezetből jött; amíg férje az üzem­ben dolgozik, ő a szövetkezet megerő­sítéséért, a jobb és boldogabb életük­ért küzd. A földműveseken kívül a CsISz fa­lusi szervezeteinek legjobb úttörőivel is találkozhatunk a Tátrában. Nep­­sinszky elvtárs Pohranicná Podhora községből, mint a CsISz-szervezet egyik tagja, a szövetkezet megszerve­zésben elért kiváló munkájáért és szervezőképességéért kapta azt a ki­tüntetést, hogy ma a tátrai gyönyörű üdülőhelyek vendége lehessen. Búcsúzásuk alkalmával ugyancsak sokszor felmerült az a kérdés: hogyan dolgoznak a továbbiakban? Természe­tesen mindnyájan megfogadták, hogy fokozottabb teljesítményt érnek majd el, hogy a munka termelékenysége folytán az elkövetkezendő üdüléskor még számosabb földműves lehessen ré­szese annak a jutalomnak, amelyet népi államunk azoknak nyújt, akik munkahelyükön kiváló eredményeket értek el. Az üdülés résztvevői táviratban üd­vözölték Nepomucky elvtárs föld­művelési minisztert és M. C s u 1 e n földművelési megbízottat. Egyben Ígé­retet tettek: a jövőben még nagyobb szorgalommal dolgoznak hogy az üdü­­dést máskor is kiérdemeljék. Losonci Mihály apáik emberöltőkön át meggyökerese­dett szokásaihoz és egyre szívesebben alkalmazzák a nagyobb termést nyújtó új agrotechnikai módszereket. Bár nem nagy a szövetkezet, mindössze 150 hek­tár kiterjedésű földön gazdálkodik, mégis sokan vannak olyanok, akik tisz­tán látják a falusi dolgozók útját, akik azért harcolnak, hogy könnyebb, bol1 dogabb legyen a parasztok élete és a szövetkezet eredményeinek szélesítésé­vel irányítják a többieket is a közös nagybani gazdálkodás útján. Ilyen ember Juhász Béla is. A há­za a falu lejtőjének az egyik sarkán áll Amióta a szövetkezet agronómusá­­nak választották, az egész szövetkezet­ért és az egész faluért felelősséget érez Tanul állandóan, hiszen anélkül nem tudná megállni helyét s nehezebben boldogulna, mert a fejlődés, a növeke­dés nehézségekkel is jár. Meg azután még Libádon is birkózik az új a régivel és keményen kell harcolni azokkal, akik minduntalan visszafelé rángatnák a falu szekerét arról az útról, amelyen elindultak a szövetkezeti közös gazdál­kodással. Néhány kivételével valamennyi tag szívén viseli a szövetkezet minden ügyét. Még idősb. Juhász István is, aki most fordult a hetvenedik életévé­be, de azért látja, hogy a mai életet össze sem lehet hasonlítani a régivel. Azelőtt mindig mondogatta: hetven felé, haza felé ... De most, hogy új élet pezseg a faluban, nincs kedve a sírra gondolni. Az ember szíve megifjodik az örömtől és új erőt érez karjában. Az öreg Juhász bácsi a szövetkezet ezer­mestere. Különösen az építkezésekből veszi ki a részét, hiszen mint falusi kő­műves, ugyancsak érti a mesterségét. A munka után sem pihen, hanem el­megy a szövetkezet helyiségébe, ahol megtárgyalják a következő nap teen­dőit. A gyűlésen a szövetkezet új működé­si szabályzatáról volt szó. Az új műkö­dési szabályzat, eltérően a megelőzőtől még jobban biztosítja a szövetkezeti tagok közös tulajdonát és nagy súlyt helyez a munkák helyes és gyors me­netére is, valamint meghatározza az igazságos jutalmazást. Erre már Juhász bácsi is felszólalt: — Mint idősebb ember, az új műkö­dési szabályzathoz még hozzáfűzöm, hogy amennyiben egészségem engedi és erőmből futja, becsületesen elvég­zem a reámváró munkát és azt mon­dom, hogy ezentúl minden tag fogja meg jobban a dolog végét. ölveczki Viktória, aki szintén megette már kenyere javát, ezeket mondja: — Valóban itt az ideje, hogy meg­fogjuk a dolog végét. Már nem kell at­tól rettegnünk, hogy semmit sem ka­punk a szövetkezetből, mint azt még tavaly hangoztatták a szövetkezet el­lenségei. A taggyűlés határozatot is hozott az idei munkák sikeres bebiztosítása cél­jából, amely szerint minden szövetke­zeti tagnak bizonyos munkaegységet le kell dolgoznia. Az állandóan dolgozók­nál egész évre 350 munkaegységet ál­lapítottak meg. A szövetkezet tagjai­nak családtagjai pedig 16 évtől kezdve 150 munkaegység ledolgozását vállal­ták, míg az asszonyok egyénenként legalább 50 munkaegységet tartoznak ledolgozni. Ezen keresztül nemcsak a munkák menetét biztosították, de a magasabb hektárhozamot is az időbeni munkák elvégzésével. A szövetkezet tagjai valamennyien kötelezettséget vállaltak, hogy a járási versenvzászlót, amelyet tavaly az őszi munkák gyors elvégzéséért a búcsi szövetkezettől el­hódítottak, megőrzik még ebben az év­ben is. Ez sikerül is a libádi szövetke­zet tagjainak, mert mindnyájan lelke­sen építik szövetkezetüket s készséggel látnak hozzá minden munka elvégzésé­hez, férfiak és asszonyok egyaránt. Sz. Kormányhatározat a tavaszi munkákról (Folytatás a 2. oldalról! A verseny legszélesebb kifejlesztésével a tavaszi munkák sikeres megvalósí­tásáért és a magas termésért Szövetkezeteink élenjáró dolgozói a Tátrában s

Next

/
Oldalképek
Tartalom