Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-12-23 / 51-52. szám

IS 1951. Karácsony Smhd §Штвж A népek azt várják az ENSZ-lőI: tiltsa be az atomfegyvert Az Uj-Kiiia hírügynökség külön - tudósítójának összefoglalója a katonai és a politikai helyzetről Koreában Az Uj-Kína hírügynökség különtu­­dósítója jelenti: Az elmúlt két hét alatt az ameri­kaiak^ és csatlósaik az egész több mint kétszáz kilométer kiterjedésű koreai arcvonal mentén kisebb támadásokat indítottak. Támadásaik ereje nem azért hagyott alább, mert a fegyverszüneti tárgyalásokat folytató küldöttségek megegyezésre jutottak a 2. napirendi pontban, vagy mert az amerikai hadve­zetés kímélné katonái életét, hanem ezért, mert súlyos veszteségeket szen­vedtek az „őszi offenzivában“ és mert az amerikai katonák harckészsége cse­kély. Az amerikai agresszorok egyetlen pillanatra sem hagytak fel azzal, hogy támadásokba hajszolják a fegyverszü­net gyors megvalósulását óhajtó kato­náikat. Változatlanul vadul bombázzák Észak-Korea békés városait és falvait, asszonyokat, gyermekeket és öregeket mészárolnak le. Az arcvonalon — épúgy, mint ami­kor a fegyverszüneti tárgyalások jú­liusban megkezdődtek — az amerikai agresszorok az elmúlt két hét alatt ki­sebb támadásokat indítottak azzal a céllal, hogy fenntartsák a „feszült helyzetet“. Egyidejűleg minden erővel igyekeznek feltölteni és megerősíteni az „őszi offenzíva“ során súlyos vesz­teségeket szenvedett hadosztályaikat. A jelenlegi helyzetet arra igyekeznek kihasználni, hogy Li Szin Mám bandá­jának felhasználásával könyörtelenül pusztítsák Dél-Korea népét. Ezzel igve­­keznek megsemmisíteni a hősiesen küz­dő népi partizánokat. Mindez azt mutatja, hogy az ameri­kai agresszorok nem készülnek a koreai háború gyors befejezésére, hanem Ko­rea elleni agressziójuk folvtatásán mes­terkednek. Amióta a fegyverszüneti tárgyalásokat folytató küldöttségek al­bizottsága megkezdte a vitát a harma­dik napirendi pontról, Truman elnök és tábornokai ismét sokat hangoztatják az úgynevezett „katonai nyomást“ Ez­zel a nyomással igyekeznek- bennünket arra kényszeríteni, hogv elfogadjuk észszerűben javaslataikat és képtelen követeléseiket. Ez az eljárásuk ismét leleplezi az amerikai imperialisták ag­resszív viselkedését. Ez az úgynevezett „katonai nyomás“ azonban már egyszer kudarcot vallott. A múltban, amikor az amerikaiak el­keseredetten igyekeztek megakadálvoz­­ni a fegyverszüneti tárgyalások folyta­tódását. Van Fleet ezzel a „katonai nyomással“ dicsekedett. A valóságban azonban Van Fleet több mint nyolc­vanezer embert és nagymennyiségű hadianyagot veszített „őszi offenzívá­­jában“, úgyhogv most nem képes na­gyobb támadásokat indítani. Bár a jelenlegi harcok kisebb mére­tűek, a koreai és a kínai népi erők ébe­ren őrködnek, hogy megvédelmezzék állásaikat és készen állnak, hogy szét­zúzzák az ellenség minden újabb of~ fenzíváját. RÖVID HÍREK Az USA gazdasági vezetőkörei kü­lönböző összegekre becsülik az idei költségvetésük deficitjét. Például a ke­reskedelemügyi miniszter négymilliárd dollár deficitet jelentett, a kongresszus vegyes bizottsága 5,3 milliárdról be­szélt, a pénzügyminiszter pedig 7,5 mil­liárd dollár költségvetési deficitet tett közzé. A fegyverkezési kiadások olyan hatalmas összegekre emelkedtek az USA-ban, hogy már maga a kormány sem ellenőrizheti. * A napokban az USA egyik csoma­­goló-anyagipari üzemének 80.000 mun­kása béremelési követelése kivivására sztrájkot kezdett. Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek közgyűlését a francia fővárosban naponta^a dolgozók ezrei keresik fel. A francia dolgozók tüntetései, levelei és táviratai mutatják, hogy milyen lelke­sedéssel fogadta minden becsületes em­ber a Szovjetunió békejavaslatait, Vi­­sinszkij elvtárs bejelentéseit. Valóban ligy van, ahogy Visinszkij elvtárs mondotta az ENSZ közgyűlé­sén: — minden becsületes ember azt várja, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének tanácskozásától, hogy a küldöt­tek azzal lépjenek ki a teremből: betil­tottuk az atombombát, elhatároztuk a fegyverzet csökkentését, biztosítottuk a békét. Az amerikaiak azonban továbbra is akadályozzák a békejavaslatok elfoga­dását. Amerikai utasításra a francia kormány a legdurvább módon lép fel az ENSZ közgyűlése elé vonuló francia dolgozókkal szemben. 15 ezer letartóztatás Párizsban Legutóbb egyetlen napon 15 ezer al­gid származású dolgozót tartóztatott le a rendőrség Párizsban. Ezeknek a dol­gozóknak egyetlen „bűne“ až volt, hogy találkozni akartak az ENSZ arab­­mohamedán küldötteivel. Tizenötezer ember letartóztatása mutatja, hogy va­lóban milyen zsarnokság van azok mö­gött az álszent szavak mögött, melye­ket a „nyugati demokráciáról“ és a „szabadságról“ mondott.©pen a napok­ban a francia köztársasági elnök. Az angol-amerikai tömb javaslatára az elmúlt héten az ENSZ megkezdte a német választások ellenőrzésének meg­tárgyalását. A nyugati hatalmak olyan javaslatot terjesztettek elő, mely sze­rint a német választásoknak az ENSZ ellenőrzése, azaz amerikai ellenőrzés és befolyás alatt kellene lefolyniok. De még így is halogatni akarják a választásokat azzal, hogy először nem­zetközi bizottság vizsgálja meg „a vá­lasztások lehetőségeit“. Ezekkel a javaslatokkal az ameri­kaiak újraport akarnak hinteni a világ szemébe. A N^met Demokratikus Köz­társaság kormánya és az eeész német nép követeli a szabad választásokat egész Németország területén és az or­szág egységének helyreállítását Az amerikaiak mindent elkövetnek, hogy ezt megakadályozzák és továbbra is amerikai megszállás alatt tartsák Nyu­­gat-Németországot, folytassák a fegy­verkezést. Mivel az egész német nép követeli a választások megtartását, és Németor­szág egységének helyreállítását, most az amerikaiak javaslataikkal azt ákár­­ják elhitetni, mintha ők is a választá-A New York Herald Tribune az úgy­nevezett európai hadsereg megteremté­sének kérdésével foglalkozik és rámu­tat, hogy ez a terv egyre nagyobb „technikai nehézségekbe“ ütközik. A lap szerint sem a franciák, sem a né­metek nem veszik szívesen, hogy leg­nagyobb számban ők vegyenek részt ebben a hadseregben. Nem bíznak egy­másban és szeretnék Angliát is bevonni Belgium sem akar olyan szövetségben résztvenni, amelyben nincsenek ott ré­gi szövetségesei, ellenben ott vannak a németek. A lap egy másik cikkében rá­mutat, hogy az angol nép is egyre ke­­vésbbé örül az amerikaiak „Egyesült Európa“-tervének és hogy Anglia „a kontinens lakóit épúgy idegeneknek tekinti, mint az amerikaiakat, vagy a kínaiakat. James Reston, a New York Times diplomáciai szerkesztője arról ír, hogy az atlanti tömb keretében alapvető né­zeteltérés támadt az Atlanti Szövetség­hez csatlakozott 12 ország katonai költ­ségvetéseit illetően. Washingtonban úgy vélik — írja Resten —, hogy Nagy-Britania és Nyugat-Európa ne­héz anyagi helyzetére hivatkozva el­utasítja Eisenhower fegyverkezési ja­vaslatait és azt kéri: vállaljon Amerika sok mellett volnának. De javaslataikat olyan feltételekhez kötik, amelyek a német nép számára elfogadhatatlanok. Az amerikaiak akadályozzák az egységes békeszerető Németország megteremtését Ez az amerikai mesterkedés azonban nagyon is átlátszó. Világos, hogy ha az amerikaiak valóban akarnák az egysé­ges békeszerető Németország megte­remtését, akkor előkészítnék a meg­szállás megszüntetését, megvalósítanák a lefegyverzést és hozzájárulnának, hogy a német nép külföldi beavatkozás nélkül, maga döntsön sorsa felől. A Német Demokratikus Köztársaság kül­döttsége megérkezett Párizsiba, és ott felszólalt az ENSZ ülésén. A Német Demokratikus Köztársaság nyilatkoza­tot bocsátott ki, melyben leszögezte, hogy „egy ENSZ—bizottság kiküldése a németországi szabad választások le­hetőségeinek megvizsgálására beavat­kozás lenne a német nép bellő ügyeibe, ami ellentmond az ENSZ alapelveinek, különösen pedig a nemzetek önrendel­kezési jogának. „A német nép számára nem a válasz­tások lehetőségeinek megvizsgálása, hanem a valóban szabad választások megtartása a fontos“ — mondotta Gro­­tewohl miniszterelnök a német paraszt­kongresszuson. Ezen a parasztkongresz­­szuson, mely Lipcsében ült össze egész Németország dolgozó parasztságának ötezer képviselője vesz részt. Nvugat- Németországból a rendőrség minden erőszakoskodása ellenére több mint ezer parasztküldött érkezett a kong­resszusra. A Német dolgozók a Német Demokratikus Köztársaság területén is, Nyugat-Németországban is harcolnak az ország egvségének megteremtéséért, az amerikai háborús politika ellen. Gyalázatos angol erőszakoskodások Egyiptomban Az elmúlt héten újabb súlyos össze­tűzésekre került sor Egyiptomban. Az angol katonaság sortüzet adott egyip­tomi dolgozókra és több egyiptomit, köztük' asszonyokat és gyermekeket is megöltek. Az úiabb angol erőszakosko­dások nagy felháborodást keltettek nemcsak az arab országokban, hanem az eoész világon. Az angol katonai pa­rancsnokság rendeletet adott ki a Szue­­zi-csatorna övezetében lévő több egyip­tomi falu lerombolására. Az egyiptomi kormánv tiltakozott az újabb angol erőszakoskodások ellen és kijelentette, Egyiptom kész függetlenségének meg­­védelmezésére s az egyiptomi kormány felkészült arra, hogy megszakítja a dip­lomáciai kapcsolat Angliával. nagyobb részt a pénzügyi terhekből és a nyersanyagellátásból. Lényegében arról van szó — írja Reston —, hogy a két fél nem ért egyet abban: milyen módon hozzák létre az amerikaiak által követelt „erőhelyze­tet“. Eisenhower tábornoknak az a vé­leménye, hogy ilyen „erőhelyzet“ csak akkor lesz Nyugat-Európában, ha a nyugati szövetségesek 1952-re 30, 1954. júliusára pedig körülbelül 60 teljesen felszerelt hadosztályt állítanak ki. Az angolok és a nyugateurópaiak viszont azt állítják, hogy ha ekkora erőt pró­bálnak létrehozni az eddig megígért amerikai katonai és gazdasági támoga­tás alapján, tönkretennék gazdasági életüket és nem erőhelyzetet, hanem ellenkezőleg. gazdasági gyengeséget hoznának létre. A vita tehát — hangsúlyozza Reston — akörül forog, hogy milyen magas le­gyen a két fal, nevezetesen a gazdasági és a katonai fal. Valószínűleg egymás­­között majd abban maradnak, hogy mindenki kicsit lassabban építi mind a két falat, kifelé pedig azt fogják mon­dani: mindegyik fél reméli, hogy mind­két falat kissé gyorsabban és kissé ma­gasabbra tudja építeni. Az amerikaiak azért fegyverzik fel Nyugat-Némefországot, mert Nyugat-Európa felett akarnak uralkodni Az angol polgári sajtó egy része az utóbbi időben mind élesebben bírálja az USA politikáját. Ezek a lapvélemé­ny ék kifejezik az angol burzsoázia ag­godalmait, amely egyrészt az újjáéledő német monopóliumoktól félti piacát, főleg pedig az ellen lép fel, hogy az USA politikája tovább rontja Anglia amúgy is katasztrofális gazdasági hely­zetét. „A legfontosabb az, hogy min­denkivel megértessük: az angol politi­ka nem eladó. Már kezd tisztességte­lenné fajulni az az erőfeszítés, hogy bunkósbottal akarják Angliát az euró­pai föderációba bekergetni“ — írja a konzervatív Yorkshire Post. A német revanspolitikától való féle­lem tükröződik az erősen konzervatív Glasgow Herald című lap cikkében, amely a német felfegyverzés ellen fog­lal állást. „A nyugatnémet politikusok nyilatkozatai azt bizonyítják — írja a lap — hogy céljuk változatlanul az el­vesztett területek visszaszerzése ma­rad/ Nyugat-Németországot könnyű volna felfegzverezni, de a német kato­nai hatalom idővel elhomályosítaná szomszédait“. Ugyanennek a félelemnek ad kifeje­zést a munkáspárti New Statesman and Nationban D. G. H. Cole oxfordi egye­temi tanár a munkáspárt egyik gazda­ságpolitikai szakértője: „Hiába keverik a német csapatokat idegen egységek­kel, a gyakorlatban lényegileg német hadsereg támadna fel, német vezetés alatt. Ez a hadsereg túlnyomórészt olyan németekből állna, akik sajnálják, hogy a nácik elvesztették a háborút és el vannak szánva arra, hogy az új hadse­reget a revanš és bosszú eszközévé te­gyék, visszaszerezzék az uralkodó sze­repet, amelyet Németország jogának tekintenek. A németek felfegyverzésé­nek sürgetése érthető az amerikaiak szempontjából, mert ők Nyugat-Euró­pa felett akarnak uralkodni, Angliára és Franciaországra viszont — amely­nek most is elég baja van — az a fel­adat hárulna, hogy visszatartsa többek között a felfegyverzett németeket is. A felfegyverzett Németország feltétlenül háborút előkészítő tényező, míg a fegy­vertelen, de független Németország a béke tényezője volna. Ez érthető, hi­szen a németeknek — ha nem készít­hetnének és nem forgathatnának fegy­vert — piacokat kell találniok békés iparaik számára és ez csak úgy lehetsé­ges, ha ismét felveszik régi kölcsönös kereskedelmi kapcsolatokat Kelet-Eu­­rópával. A nyugateurópai unió legjobb eset­ben élet-halál versenyt jelentene a részvevők között, míg a Kelet és Nyu­gat közötti kereskedelem helyreállítása lehetővé tenné az európai uniót mind­annyiunk számára elég nagy piacokkal. Nyugat-Németország felfegyverzése a kölcsönös ostromzár folytatását jelen­tené és állandóan elzárná a gazdasági felépülés útját. Ezért a végsőkig kell ellene küzdenie minden jóhiszemű eu­rópainak és a béke minden barátjának — írja befejezésül a lap. RÖVID HÍREK Nemrégiben zajlott le Rómában a „békevédelmi parlamenti bizottság“ el­ső ülésé. Az ülésen F. S. Nitti, volt mi­niszterelnök elnökölt. A bizottság 50 különböző politikai meggyőződésű sze­nátorból állt. A bizottság tagjai az ülé­sen hangsúlyozták a nemzetközi fe­szültség jelszámolásának szükségessé­gét. Állástoglaltak a leszerelés, vala­mint az atomfegyver megtiltása mellett. * Indiana és Michigan államok villa­mosipari munkásainak szakszervezeti vezetősége táviratot intézett Truman elnökhöz. A villamosipari dolgozók táviratukban követelték, hogy karácsom nyig vessenek véget a koreai háború­nak. Marakodás az USA és csatlósai között a fegyverkezés költségei miatt Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja. — Kiadóhivatal és expedíció: Bratislava, Štúrova б. — Telefon: 274-03. — Szerkesztőség: Bratislava, Križková 7. _ Telefon: 321-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja az „Órái” lap- és könyvkiadó vállal i — Nyomja: Concordia nyomda, Bratislava, Ul. Nár. povstanie 41. .• Irányító póstahivatal Bratislava 2. — Előfizetés egy évre 100.— Kčs. félévre 30.— Kés. \ hír felmondható minden é. v.-цеп okt. elsejéig. Eng. sz. 1750 OPO Ba 2. 1950/Si. BIBLIOTHECA HUNGARICA Samaria - Somorja - Samorín

Next

/
Oldalképek
Tartalom