Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-03-04 / 9. szám

SzcJkd füidmíúxs 6 1951. március 4. Somorja csak most választott vezetőséget Nagyobb támogatást érdememe az EFSz, amely sok szervezési hátrányt szeretne behozni — Két nőt is beválasztottak a vezetőcégbe Somorján alig két hónapja, hogy megalakult a III. típusú szövetkezet és a tagok száma máris 283-ra emelke­dett. A községben alig van 8—10 gaz­da, aki még nem lépett be a szövetke­zetbe. A többi kis- és középföldműves megértette, hogy ez az egyetlen út, amely a felemelkedéshez vezet. A szö­vetkezetnek 61 női tagja is van, akik jelentős részt kívánnak vállalni a szö­vetkezeti építő munkában. Turcsan Ká­­rolyné például, amíg férje tanfolyamon volt, befogta a lovakat és a többi tag­gal együtt szántott a határban. Az ilyen jó példa érezhetően kihat a többi szövetkezeti tag munkájára is. A szövetkezet február 22-én este tartotta választó gyűlését a CsISz helyi szervezetének kultúrtermében. A gyű­lésen majdnem valamennyi tag megje­lent. Vezetőséget kívánt választani ezen a közgyűlésen a szövetkezet, hiszen nem volt, aki kidolgozza a munkater­vet, elkészítse a normarendszert. Ma­ga Turcsan elvtárs, az ideiglenes elnök, három hétig Pőstyénben megtartott szövetkezeti vezetőképző tanfolyamon vett részt s így eddig nem indulhatott meg a szervező munka. A szövetkezet alapszabályai körül sincs minden rendben. Éppen ezért nagy szükség lenne a szövetkezet na­gyobb támogatására. Sajnos, a hivatal­nokok és tanítók közül csak kevesen kapcsolódtak be a szövetkezetét segítő és építő munkába. A legnagyobb nehéz­ségek az adminisztrációs munkákkal vannak, mert a szövetkezetnek nincs még iskolázott könyvelője. Itt segítsé­get nyújthatna a tanítói kar és a hala­dó értelmiség. Hiányos a felvilágosító munka is, mivel a tagok nagy része nincs eléggé tisztában a szövetkezeti gazdálkodás előnyeivel. Ezen nehézsé­geket Turcsan elvtárs a válosztó tag­gyűlésen nagyon is fontosnak találta ismertetni és felkérte a tagokat, hogy a hibák kiküszöbölése érdekében élje­nek a kritika jogával. Azon leszek, — mondotta Turcsan elvtárs, — hogy amit az iskolában tanultam, azt ideha­za a gyakorlatban meg is valósítsuk. Ehhez azonban szükséges a tagok mun­kaakarása és a legnagyobb egyetértés. Ha ez meglesz, minden akadályt elhá­rítunk és a legnagyobb bizalommal néz­hetünk a jövőbe. Turcsan elvtárs ígé­retet tett, hogy a legnagyobb szorga­lommal fog dolgozni a munkatervek és a munkaegységek elkészítésének érde­kében, hogy azokat mielőbb a tagság elé lehessen terjeszteni jóváhagyás vé­gett. A jelölő bizottság javaslatára egyéb­ként a tagok egyhangúan választották meg Turcsán Károlyt, a szövetkezet el­nökéül. A többi vezetőségi tag megvá­lasztásánál a tagok szintén egyhan­gúan szavaztak és így a vezetőséget a következőképen állították össze: ál­éi nők Kricsat Ferenc, gazda Balázs elv­társ. Turcsan elnök javaslatára két nőt is beválasztottak a vezetőségbe: Svin­­gernét és Persőknét. A tagok ugyan­csak egyhangúan választották meg az Ellenőrző Bizottság tagjait. Megválasz­tották továbbá a csoportvezetőket is. Első csoport: Parlovics Károly, máso­dik csoport Bartal Ferenc, harmadik csoport: Duhaj Mihály, negyedik cso­port: Fenyvesi Ferenc. A vezetőknek és csoportvezetőknek azokat a tagokat választották meg te­hát, akik már eddig is kitűntek a szö­vetkezeti munkában. Kricsat elvtárs al­­elnök például — ha kell — még késő este is a szövetkezetben dolgozik. A szövetkezeti gazda, Balázs elvtárs, ugyancsak mindenütt a jó példával járt elő. L. M. Hektáronként csak 20 koronánkba került a talajpor fianyitás Alistálon és környékén már megkez­dődtek a tavaszi munkák előkészüle­tei. Az alistáli EFSz-ben már február 17.-én 80 ha területen elszórtuk a mű­trágyát és porhanyítottuk a talajt. A porhanyítási munkálatokat géppel vé­geztük és hektáronként mindössze 20 koronába került, tehát sokkal olcsóbb volt, mint a lóval végzett munka. Alistálon 200 ha árpa vetését tervez­zük és a vetést jóval a kitűzött idő előtt befejezzük. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a szövetkezetünk tagjai a normák beve­zetésének, mivel nálunk mindenki a megállapított munkaegységek szerint kapja munkajutalmát. Egy munkaegy­ség után a tag 100 koronát kap elő­legként. Az évvégi elszámolás után minden munkaegység után jár majd a külön jutalom. A tavaszi munkálatoknál jelentős se­gítség lesz a lovak közös istállózása. Sajnos, be kell vallanunk, hogy akad­nak közöttünk olyanok, akik állataik, sőt még takarmányuk egy részét elad­ták, mert a reakciós propaganda elhi­tette velük, hogy a szövetkezetnek azt ellenérték nélkül kell átadni ok. Egye­sek arra hivatkoznak, hogy a múltból fennmaradt tartozásaikat akarták így kifizetni. Mi azonban tudjuk, hogy ez csupán a reakció mesterkedésének eredménye. Éppen ezért fokozottabb mértékben kell dolgoznunk a reakció végleges leszámolásán. rr f n MINDEN ELŐFIZETŐNK MEGKAPJA a Szabad Földműves 200. oldalas ajándéknaptárát Jelentettük, hogy a Szabad Földműves 200 oldalas családi szövetkezeti nap­tára már hetekkel azelőtt megjelent és megkezdtük annak díjtalan szétküldését minden olyan előfizetőnknek, aki az 19 51-es 100 koronás előfizetési díját ki­egyenlítette. Naponta érkeznek kiadóhivatalunkhoz reklamációk, hogy még nem kapták meg a naptárt. Eezeknek a reklamációknak legnagyobb része máris elvesztette aktualitását, mivel időközben a reklamálók címére a naptárt már megküldöttük. Vannak azonban még mindég előfizetőink, akik nem kap­ták meg a naptárt. Ennek technikai okai vannak. A legtöbb régi és ríj előfize­tőnk szinte egyszerre küldte be előfizetési díját és így nagyarányú munkator­lódás állott be a kiadóhivatal munkájában. Az elkönyvelt befizetési díjakkal egyidőben küldhetjük meg csak a naptárt, mivel azt díjtalanul csak az előfize­tési díjat beküldők kapják meg. A szerkesztőség most a kiadóhivatal kérésére közli, hogy e napokban sikerül már feldolgoznia minden restanciát és vala­­mnenyi előfizetési díját beküldött olvasónk hozzájut a díjtalan szövetkezeti naptárhoz. A fentiek ellenére szépek az elért eredményeink. Eddig 20 fejőstehén és 30 növendékállat került a közös istál­lóba. Ezzel tervünk nagyobbik részét teljesítettük és reméljük, hogy az ősz folyamán elérjük a tervezett teljes lét­számot és 150 állatunk lesz a közös istállóban. A közös állattenyésztéssel elérjük majd, hogy több lesz az istálló­trágyánk, amire nagy szükség van, hi­szen vannak elég sovány földjeink is, melyek majdnem terméketlenek a trá­gyázás hiánya miatt. Elkészítettük az első tyúkfarm épü­letét és már meglevő 25 tyúkhoz még összeadtunk hatvanat. Ezt tovább fog­juk fejleszteni, hogy rövidesen kibő­­vítsük a tyúkfarmot is és további épü­leteket is biztosítsunk majd a tyúkok részére. A zöldségkertészetben már szintén elkészítettük a melegágyakat és a ká­poszta, paradicsom, paprika magvat már elvetettük. A dohánykertészetben is elkészültek a melegágyak és rövide­sen elvetjük a magot. Építő csoportunk az építkezési anya­gok tárolásával foglalkozik. A napok­ban megkaptuk az első vagon cemen­tet és még további harminc vagont vá­runk az idei építkezésekhez. Egyéb épületanyagok is készen vannak az építkezéshez és — amint az idő meg­engedi — az építkezéseket tovább foly­tatjuk. Haladószellemű dolgozóink jól tud­ják, hogy elért eredményeink biztosít­ják a rendes megélhetésünket. Ma már a kis és középföldműveseinknek látás­­t.ól-vakulásig nem kell dolgozniok, hogy fenntarthassák magukat, mert a szö­vetkezet biztosítja a megélhetésre szük­séges keresetet. Nem lesz ezentúl az sem, mint eddig, hogy sok helyen zsú­folt, penészes lakásokban éltek az em­berek. A pénz és más vagyongyűjtés! vágy miatt elhanyagolták építkezése­ket. Az egyszerű munkás és földműves csak szegényes kunyhót tudott építeni, de többnyire azt is csak egy hosszú élet fáradságos munkája után. Most, egészséges, szép szövetkezeti házak épülnek és ezzel is közelebb kerülünk a boldogabb, emberibb, szabadabb élet­hez. Bula Lajos, Alistál, a Szabad Földműves levelezője. A Marsot a „Föld kicsinyített másá­nak“ szokták nevezni. Mennyi fantasz­tikus regényt és elbeszélést írtak erről a bolygóról! Hányszor olvastuk a Mars lakóinak leírását! Mennyi kalandot át­éltünk már a képzeletbeli bolygóközi utazások hőseivel együtt, akik az ide­gen, titokzatos világba eljutottak ... Érthető, hogy miért éppen a Mars vonzza leginkább az írók képzeletét. Ez a bolygó hasonlít leginkább a Földünk­höz és erről tudunk legtöbbet. A Mars átmérője kétszer kisebb a Föld átmérőjénél — s ez az oka annak, hogy „miniatűr Földnek“ nevezik. A Mars és a Föld kétévenként kerül­nek egymáshoz a legközelebbre. És minden 15 évben egyszer jut hozzánk „mindössze“ 55 millió kilométerre, ami nem-nagy távolság, ha összehasonlítjuk azokkal a távolságokkal, amelyek min­ket más égitestektől elválasztanak. Eb­ben az időben a mi szomszédunk na­gyon élénkpiros színűnek látszik. A hasonlóság a Mars és a Föld között mindenekelőtt az évszakok majdnem egyenlő váltakozásában mutatkozik meg: a Mars forgástengelye majdnem úgy hajlik el, mint a Földé. A Mars év ugyan közel kétszer olyan hosszú, de azért ott egy nap csak 37 perccel hosszabb, mint a földi nap. Ennélfogva a nappal és az éjjel váltakozása a Mar­son gyakorlatilag teljesen ugyanolyan, mint nálunk. Ha az ember távcsövön keresztül néhány óráig figyeli a Mar­]E(Grir KI§ ’TlJJDOA^Ä'Wir Földünk legközelebbi sót, akkor észreveheti a felületén látha­tó sötét foltok elmozdulásából, hogyan forog tengelye körül. Ezek a foltok alapján véve változatlanok, ami lehető­vé tette, hogy a Mars felületérűl na­gyon részletes térképet készítsenek. A Mars különböző területein időről­­időre elsötétülések jelennek meg — ezek valószínűleg ködök. Néha meg nagy fehér foltokat lehet megfigyelni, amelyek a Mars felületén mozognak és eltakarják előlünk a bolygónak hol ezt, hol azt a részét. Nyilvánvaló, hogy ezek felhők. Közöttük nemcsak fehérek, de sárgaszínűek is vannak. Lehet, hogy ezek porfelhők, amelyek a Mars pusz­taságairól szállnak fel. Régebben azt hitték, hogy a Marson látható sötét foltok — tengerek. De azokat éppen olyan tévesen nevezték el tengereknek, mint a Holdon levő sötét medencéket. Újabban megállapították, hogy a Marson tényleg vannak hatal­mas mélyedések, ezekben azonban nin­csen víz, legalábbis teljesen nincsenek tele. Egyes adatok tehát azt bizonyít­ják, hogy van víz a Marson, de csekély mennyiségben és ez természetesen az alacsonyabban fekvő helyeken gyülem­­lik össze. A növényzet életéhez csak ezekben a mélyedésekben van elegendő nedvesség. Ettől sötétek, zöldes színűek ezek a mélyedések. „rokona“ — a Mars Ezek a mélyedések azonban a Mars felületének csak kisebb részét foglal­ják el. A bolygó nagyobb részét vörö­sessárga térségek borítják s ezeknek nagy kiterjedése adja a Mars vöröses színét. E. L. Krinov szovjet csillagász újabb kutatásai alátámasztották azt a már régen fennálló nézetet, hogy ezek a vöröses térségek — homokpuszták. A Mars hőmérsékletének mérései na­gyon érdekesek. Kitűnik, hogy a sarki süvegek hőmérséklete az évszakoknak megfelelően nullától mínusz 100 fokig ingadozik. Reggel a Mars mérsékelt övében eléri a minusz 50, de néha a mi­­nusz 85 fokot is. Délben a hőmérséklet erősen emelkedik és a bolygó, egyenlí­tője környékén néha eléri a nulla felett a 20 fokot is. Amint látjuk, a Marson nagyon zord hőmérsékleti viszonyok uralkodnak, de az élet számára mégis alkalmasak.­Az életfeltételek bár zordak a Mar­son, de majdnem olyanok, mint a Föld hideg helyein. Az élet a Marson vala­mikor jobb feltételek mellett keletke­zett és az idők folyamán alkalmazkodni tudott a később beálló hidegebb éghaj­lathoz. A Földön is valamikor hasonlít­hatatlanul melegebb volt, a növények azonban mégis élnek most is ugyanúgy, mint abban a korszakban. Megváltoz­tak, alkalmazkodtak az új feltételek­hez, egyesek közülük kihaltak, de az éet ettől nem szűnt meg. Néhány szót kell még mondanunk a Mars úgynevezett „csatornáiról“. Schiaparelli csillagász 1877-ben nagyon vékony, egyenes, sötét vonalakat vett észre a Marson. Ezek a vonalak keresz­­tül-kasul szelték a bolygó vörös terüle­teit és összekötötték a sötét foltokat. Minthogy a sötét foltokat tengereknek tartották, természetes, hogy az azokat összekötő vonalakat tengerszorosoknak, vagy csatornáknak vélték. Ez a felfede­zés egyszerre kósza hírek megjelenését idézte elő a Mars lakóinak mestersége­sen ásott csatornáiról, a marslakók meglepő technikai haladottságáról. Sok tudós támogatta ezeket az elképzelése­ket, de aztán tökéletesebb műszerekkel felszerelt megfigyelők kimutatták, hogy a csatornák mértanilag nem szabályos vonalak. A valóságban a Marson szabálytalan foltocskák lánoolátai láthatók. Ha a távcső nem elég erős és ha a szem arra van beállítva, hogy az alig észrevehe­tően különálló foltocskákat szabályos mértani vonalaknak lássa, akkor a fol­toknak ezek a láncolatai egyenes vona­laknak benyomását keltik. Valami eh­hez hasonló történik, ha mi például nagy távolságról nézünk egy újságot. Egyes betűket nem látunk, azok mintha tömött, sötét vonalakba folynának ösz­­sze, de mi tudjuk, hogy tényleg nem azok. Legfőbb ideje, hogy gyümölcsfáinkat szerves festékanyaggal, 2°/o-os Racosollal, 27°-os Nitrosannal, vagy 2'|>Vos Superdanollal közösen permetezzük!

Next

/
Oldalképek
Tartalom