Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-10 / 39. szám
A vágseilyei “Jednsta“ heti félmillió korona értékű terményfeSesíiegeí vásárol fel a földművesektől A vágseilyei „Jednota“ Járási Fogyasztási Szövetkezet ama a szövetkezetek közős tartozik, melyek sikerrel teljesítik hivatásukat a fogyasztóközönség ellátásánál. A vágseilyei „Jednota“ még fiatal szövetkezet, de — noha csak egy járásban működik — már 58 elárusítóhely felett rendelkezik és 101 személyt alkalmaz. A szövetkezet ügykezelése ugyancsak mintaszerű. A szövetkezet sikeresen kapcsolódott be a mezőgazdasági terményfeleslegek felvásárlásába. A felvásárlást a szövetkezeti oktató vezetése alatt 14 felvásárló végzi, akik hetenként félmillió korona értékű terménytöbbletet vásárolnak fel. Igen nagy segítséget jelent ez a földművesek részére is, mivel a földművesek és földműves asszonyok nem kénytelenek terményfeleslegeiket eladás céljából messzefekvő városokba szállítani, utazni, hanem közvetlenül községükben adhatják el az árat megfelelő áron. A szövetkezet ugyanakkor javítja a nagyobb városok és ipari központok közellátását a szabad piacon. A vágseilyei „Jednota“ szövetkezet tagjai informálása céljából minden elárusítóhely részére 20 példányben rendelte meg a „Druzstevník“ című lapot s ugyancsak 20 példányban a magyarajkú tagoknak szánt „Fogyasztási Szövetkezeti Szemlét“, a Szabad Földműves havonta megjelenő mellékletét. A szövetkezet a járás területén 3 közkonyha megnyitását tervezi a traktoristák, tanítók, raktárszövetkezeti tagok és más alkalmazottak ellátása érdekében. A szövetkezet tagsága és vezetősége kis- és középparasztokból, valamint munkásokból áll s ez garanciát nyújt arra nézve, hogy a szövetkezet a dolgozó nép érdekeit fogja mindenkor szolgálni. 2000 új tagot akar siaremi ez év végéig a privigyei Fogyasztási Szövetkezet A rozsnyói járási Fogyasztási Szövetkezet mériege A rozsnyói munkás és kisgazda fogyasztási szövetkezet 1945-ben létesült. 1948-ig a szövetkezet kemény küzdelmet folytatott létéért és csak a haladó erők 1948 februárjában kivívott győzelme nyitotta meg a rozsnyói Járási Fo. gyasztási Szövetkezet előtt a fejlődés szabad útját. Ennek a szövetkezetnek az esete is bebizonyította, hogy a szövetkezeti élet a szocialista, vagy szocializmusát építő államban sike, resen fejlődhet. A kis szövetkezetből 1948-ban jelentős szövetkezet épült ki, amely 13,500.000,- -róna forgalmat ért el. Az 1948-as év a szövetkezet életében csupán kiinduló pont volt az egyre nagyobb sikerek felé, mert 1949-ben a szövetkezet már 32 elárusítóhely és 7 vendéglő felett rendelkezett a forgalma pedig 45,500.000.- koronára, vagyis 32,000.000.. koronával magasabbra szökött, mint az előző évben. 1950-ben a szövetkezet 100%-san kiépítette elárusító hálózatát és ma már a rozsnyói járásban kizárólag a szocialista kereskedelmi szektor látja el a közellátás feladatát. A szövetkezet kellő figyelmet szentel az új tagok szerzésének is, amennyiben taglétszámát további 420 taggal bővítette ki. Gondot fordít a szövetkezet a tagok nevelésére is: az elárusítóhelyeken taggyűléseket, alkalmazottaik részére pedig politikai iskolákat rendez. A szövetkezet tagjai számára megfelelő példányszámban rendelte meg a „Druzstevník’1 című lapot, ma. gyár nemzetiségű tagjai számára a „Szabad Földműves1’ című hetilapot és annak mellékletét, a „Fogyasztási Szövetkezeti Szemlét". A szövetkezet a rozsnyói gimnázium kebelében működő Ifjúsági Szövetségnek 10.000.- korona segélyt nyújtott népviseleti kellékek be. szerzésére, 5.000.. korona segélyt adott a járási pedagógiai testületnek könyvkiadási célokra, 2.500- koronát a bányászok Szokol sportegyesületének, az alsósajói bányászok lobogójára 500.koronát, Gotwald elnökről elnevezett kultúralap javára pedig 1.000.- korona támogatást nyújtott. Ugyanakkor szociális- és kultúrcélokra Nagypoloma községnek 24.000.-, Csuma községnek 16.000.-, Kruzsma községnek 17.000.-, Demő községnek 26.000.-, Rostár községnek 14.000-, esetnek községnek 12.000-, Dobsina községnek 17.000. -, Krasznahorka- váralja községnek pedig 14.000. - korona támogatást nyújtott a szövetkezet. Mindezekben a községekben a szövetkezetnek elárusítóhelye van. E segélyek összértékben igen tekintélyes pénzt jelentenek, amely abban az esetben, ha a szövetkezet nem létezne, csakis a tőkések, kapitalista kereskedők zsebeit duzzasztoná. így azonban, amint azt a fentiekből látjuk, a szövetkezet hasznából közérdekű intézmények és alapítványok részesülnek. A szövetkezet ezenkívül elvállalta a rozsnyói leányközépiskola feletti gyámságot, amelynek 10.000 korona segélyt juttatott. A fiatal, de igen örvendetes eredményeket felmutató szövetkezet az 1950 december 26-ra egybehívott közgyűlésen új alapszabályokat fogad el és felveszi a „Jednota“ Járási Fogyasztási Szövetkezet elnevezését, őszinte szívből kívánjuk a rozsnyói munkás és kisgazda szövetkezetnek, hogy — az új alapszabályok keretében és új elnevezés alatt — a jövőben is hasonló sikerrel haladjon előre jó és a dolgozó nép érdekében kifejtett munkában. A privigyei Járási Fogyasztási Szövetkezet 1950 augusztus 1-én kezde meg működését. Munkáját jól szervezte meg s így érthető, hogy hamarosan jó eredményeket ért el. A tervszerű munkamegosztás érdekében a következő osztályokra osztotta fel ügyköreit: pénzügyi számvevőség, bérszámvitel, tervező és statisztikai osztály, részvényesek osztálya — amely a tagok nyilvántartását végzi, __revíziós osztály, bevásárlási osztály, levelezési osztály és igazgatósa«. A szövetkezet, tudva azt, hogy nem elég a szövetkezetét csak megalapítani, hanem azt rendesen meg is kell szervezni, kellő taglétszámmal megerősíteni és azokat politikailag nevelni, — már eleve kidolgozta az ülések részletes tervét. Az alkalmazottak és funkciónárusok kebeléből 15 alkalmas előadót jelöltek ki, akik Daubner J. elvtárs vezetése alatt vállalták a tagok és fogyasztók üléseinek vezetését, ahol a fogyasztó közönséget a szövetkezet jelentőségéről és ügyköréről megfelelő módon kioktatták. Ezzel az akcióval párhuzamosan rendezték meg az új tagok szerzésére irányúló akciót is, miután a szövetkezet vezetősége — Juhász elvtárs javaslata alapján — elhatározta, hogy a szövetkezet 1950 év végéig 2.000 új tagot szerez. A szövetkezet vezetőségének ez a határozata annyit jelent, hogy a privigyei Járási Fogyasztási Szövetkezet 100% kai lépi túl a fogyasztási szövetkezetek előírását, amely szerint a privigyei „Jednota" szövetkezetnek 1950 végéig csupán 1000 új tagot kellett volna szereznie. A privigyei szövetkezet tagjai nem maradtak a szavaknál, hanem tettekkel Igazolták elhatározásukat és november 14-én már 1.002 új tagot tudtak felmutatni. Ezt az eredményt természetesen csak céltudatos és tervszerű munka révén lehetett elérni. A céltudatos munka keretében októberben 46 I informatív jellegű szövetkezeti összejövetelt tartottak a járás falvaiban s ezeket az üléseket 2.455 személy látogatta meg. Ezt a munkát a szövetkezet továbbra is folytatja. November 15- ig a szövetkezet 2.354 régi, 1.002 új tagot, te. hát összesen 3.356 tagot tüntetett fel, amely létszám azonban állandó és aránylag gyors növekedést mutat. A szövetkezet vezetősége súlyt helyez arra, hogy minden elárusítóhely keretében rendes helyi Felügyelő Bizottság működjék, mely a Szlo. vákiai Szövetkezeti Központ által 1950-ben kiadott és Trávnik Vladimír által kidolgozott ügyviteli szabályzat szerint dolgozzék és eredményesen kimélyítsék a szövetkezeti vezetőség éa a tagság együttműködését. A privigyei „Jedno. ta” Járási Fogyasztási szövetkezet vezetősége tehát a szövetkezet kezdeti működését jó ala. pokra helyezte. Rendkívül fontos és helyes eljárás, hogy a szövetkezet gondoskodik a megfelelő taglétszámról, megszervezi a helyi Felügyelő Bizottságokat s gondoskodik azok aktív mg. ködöséről, nem is beszélve annak a nagy jelentőségéről, hogy a szövetkezet megszervezi a tagok és a fogyasztók összejöveteleit, melyeknek keretében felvilágosító munkát végez. A privigyei „Jednota" nem mellőzi a nftk együttműködését sem. Már foglalkozik annak a tervnek megvalósításával, hogy megalakítja a szövetkezet asszonyainak bizottságát, amelyek szoros együttműködést fejtenek majd ki a helyi Felügyelő Bizottságokkal a szövetkezeti eszme térfoglalása, az asszonyok szövetkezeti közreműködése és érvényesülése érdekében. A privigyei szövetkezeti tagok csak amiatt panaszkodnak, hogy ezidőszerint igen kevés jármű és szállítóeszköz áll rendelkezéükre, ami nagy hátrányt jelent működésükben. Nem kétséges azonban, hogy a népi hatóságok és a Szövetkezeti Központ segítségével ezt a hiányt 18 sikerül majd kiküszöbölniük.
