Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

HARMADIK SZAKASZ A geologiai megfigyelések leírása és eredmé-nyei Lóczy Lajostól - MÁSODIK RÉSZ. A Kuen-lun hegyrendszer

X. Sen-szi és Kan-szu carbontáblája és a löszvidékek. 44? kúpos hegyoldalakon 60—70° rézsűben áll meg ; de az itteni lösz nagyon kevéssé összefüggő, inkább összetapodó sárgabarna finom por, mintsem igazi typusos lösz. A meredek lejtők magva kétségen kívül szálban álló szikla, mely a mély út alján a kavics alatt is előbukkan, de a folyó szorosában és a Hoang-ho sziklavölgyében magasan fel a hegyoldalakon, szabadon áll. A poros laza lösz csupán a terraszok lapjait és a kúpos hegyek ormait fedi, ott, hol a szikla alóla előbuvik, kavics borítja a sziklát. A lösz úgy viselkedik, mint a hó, a nagyon meredek helyekről apró lavinák módjára lecsúszik. A megváltás érzete fogott el, midőn több heti folytonos utazás után a lösszel fedett térszínről ismét szálban álló kemény sziklára kerültem. Az átszelt löszvidékek egyhangúsága után a Hoang-ho sziklaszorosa meglepő formáival és geologiai alakulataival igazán felvillanyozott, annál inkább minthogy a Hoang-ho mellé érkezve, egyszerre sziklás hegység közepette láttuk magunkat. 800—1000 m. magas hegyormok emelkednek ki a folyó szűk völgyéből ; kelet felé szorosan összeérnek a hegyek sarkai és nem is gyaníthatjuk merre van az a rés, melyen 41. ábra. A Hoang-ho völgyének keresztszelvénye Lan-csou-fu alatt. a) Csillámpala, amphibolgneiss. b) Gránit és pegmatit. c) Kavics, d) Lösz. Mérték = kb. i: 5000. át a folyó nagy északi kanyarulatába siet; a völgynek e szakasza kétségkívül járhatatlan. Ott, hol a Lia-si-cze-ho (vagy Sa-ko-ho) a Hoang-ho völgyét eléri, K

REITNER becslése szerint csak 160 lépés szélességű; folyása oly sebes, hogy 1878—79 telén nem fagyott be, csupán széleit csipkézte egy méternél vastagabb jégkéreg, mialatt Lan-csou-fu-nál február végén még szilárdan állott a jég. A folyó kristályos palák képezte sziklamederben rohan s e sziklamederből hármas terrasszal emelkednek ki a völgyoldalak. (41. ábra.) Az alsó terrasz mintegy 17—18 m. magas, lapja tar szikla, gyéren meghintve görgeteggel. Ez az alsó terrasz, mint a folyó közetlen partja, állandóan kiséri a vizet az egész szoroson végig ; úgy látszik, nagy vizek idején az ár ellepi lapját, mert nincs rajta termőföld és lösz. A második terrasz vízfeletti magasságát 28—30 m.-re becsültem. Ennek alja kavicsból áll, nagyobb részét azonban lösz képezi. Ez a második terrasz felel meg a Lia-sicze-ho mellékén látott terraszoknak. E terrasz löszhomlokán számos löszlakás sötét nyilása tátong. A harmadik terrasz magasságát a folyó felett aneroiddal körülbelől 65—75 m.-nek határoztam meg; ez is löszből áll, felette a meredek lejtőkön és az aszókban a lösztakaró alól még nagy sziklafoltok tűnnek elő ; az erődökkel koronázott kúpos ormok azonban vastagon vannak lösszel borítva. A Hoang-ho itteni szelvényét a 41. ábra teszi szemlélhetővé. A bal parton mind a három terrasz hosszant elnyúlik a lan-csou-fu-i völgytágulatba;