Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

HARMADIK SZAKASZ A geologiai megfigyelések leírása és eredmé-nyei Lóczy Lajostól - ELSŐ RÉSZ. Geologiai megfigyelések Közép-Khina tengerparti részén, Kiang - szhi tartományban és a Hau-kiang alsó folyásán

II. A Jang-cze-kiang deltájának physikai geographiája. 585 Valamennyi adat a Reports on trade Legmagasabb vízállás : 1882. augusztus 3-án ___ ... ... .._ 878 m. Legkisebb víz : 1877. április 1. ... ... .__ ... — 0 00 m. 1877—85. évfolyamaiból vétetett. Hét évi középértékek : A nagy vízre ... ___ ... ... ... 7 50 m. A kis vízre _ ... ... ___ ... 076 « Az évi áradás v. apadásra... ... ... 6 53 « CSONN-KIANG-FU. Távolsága a tengertől 363 km. A folyó szélessége a Kin-san-nál, hol tetemesen megszűkül 930 nr., a khinai városnál 1600 m. A folyás másodperczenkénti sebessége télen 077—ro3 m., nyáron 2 06—277 m. közt ingadozik, nagy vizek idején a 3-08 m.-t is eléri. Az árapály egész éven át nyilvánul, a téli szökő ár 0714—077 m. sebességgel halad fölfelé. Nagy vizek idején az árapály kevésbbé érezhető és csak o'6o m.-nyi magassági különbséget okoz. Az árapály magassága rendesen újhold és telihold idején mintegy ro6 m. (springs), első és utolsó holdnegyedkor (neaps) 070 m.; a téli szökő ár azonban néha 1*83 m.-nyi árapály különbséget okoz.i A víz mélysége a parttól 300 méternyire már 49'14 méter, 100 méternyire 27—36 méter. „ • ^ . M Y • ' J • Évi absolut vizKis víz Apály Dagaly Nagy víz Dagaly Apály Evi aradas ánási külö

nbség 1879. márczius 0-03 m. — — julius 5. 4 40 m. — — 4'37 méter 1880. január 23. —0 40 « — — julius 24. 4 65 « — — 5 05 « 1881. január 12. —o'8i « január 22. 030 m. julius 15 4-47 « 3 20 m 477 m. 5 28 « 2 Középértékek: Nagy víz 414 m. Kis víz —039 m. Absolut évi vízállási különbség 467 m. A JANG-CZE-KIANG VÍZÁLLÁSAINAK KÖZÉPÉRTÉKEI AZ ÉVI ESŐMENNYISÉG ÉS A FOLYÁSI SEBESSÉG ÉRTÉKEIVEL. .... ...„ Távolsága Évi , Évi áradás és Evek Kikoto neve a torkolattól csapadék

2 Nagy v,z Kis vtz apa(Já

s Sebesseg gzám

a I-csang-fu . _ 1780 km. — mm. 1224 méter 0 20 méter 12 07 méter — méter 7 Han-kou ... _ 1111 « 1380-2 « I3'i9 « 077 « 1240 « i'28—154 m. Nyáron 2' m.-en túl 18 Kiu-kiang-fu ... ... 889 « 1527 « 12-30 « 1T7 « 11'14 « 005—103 m. Nyáron 2'57 m. 18 Vu-hu-hszien 535 « 1473'

i « 7'50 « 0-76 « 6'53 « — 7 Csönn-kiang-fu 363 « 778-5 « 414 TI -039 « 467 « 0 77—10 m. Nyáron 2

'o—

2'5. 3 Vu-zung (Sanghai) o « 1252 « Árapály magassága: ^ÁsffeHhoTdTdején aP% : A Jang-cze-kiang torkolatának hydrologiai viszonyairól a következő adatok állnak eddig rendelkezésünkre : A folyó tölcsértorkolata 130 km. széles, a folyó deltaoszlásai 111 km. távolságban fekszenek torkolatától Számos zátony fekszik a torkolatban, melyek részint egészen a víz alatt rejtőzködnek, részint a partokhoz simulnak, vagy azokat a szigeteket környezik, melyek közt a folyó három ágra oszolva ömlik a tengerbe. A sekély mélységű északi bejárás (North Entrance) a Pan-sá és a Hszi-tai-sá 1 China sea directory. III. 460—465. 1. 2 Reports on trade 1879—1881. évfolyamaiból. 3 A csapadék mennyiségeit Han-kou, Vu-hu és Csönn-kiang-ra nézve Dr. THIRRING G. munkájából : Beiträge z. Kenntnis des Klimas von China. Zeitschrift der Österreich. Gesellschaft für Meteorologie. XII. Bd. 324. lap., idéztem. Sanghai-1 illetőleg Dr. FRITSCHE H. The Climate of Eastern Asia. (Journ. of The North. China. Br. of the Roy. As. Soc. New. Series XII. 323. lap.) volt irodalmi forrásom; Kiu-kiang-ra vonatkozólag pedig lásd Zeitschrift der österr, Gesellschaft für Meteorologie. XX, Bd, 1875—1885,