Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Hatodik fejezet A Hoang-ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan-csou-fu-ig
T 66 A Hoang ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan csou fu-ig. szorossá lesz. A baloldali völgykíséret, melyet eddig a jobboldali túlszárnyalt, egyszerre a Maja szan hatalmas sziklatömegeiben egyenlő magasságra emelkedik, a völgy jobboldalának gerinczén lévő óriási kúpokkal és csúcsokkal. A teljesen favesztett Maja szan rövid kiterjedése mellett a völgy- és gerincz-közvetítésnek hatalmas sziklafalaiban és repedezett réseiben 2000 méter relativ magasságot ér el. A jobboldali, részben bokrokkal benőtt hegység kiterjedése jóval nagyobb, de mindamellett meglepő sziklarészietekben esnek le ennek szögletes kiágazásai is a Tatung ho felé. A vadregényes völgy csak is ismét Tung fan je fölött nyílik meg egy termékeny, jól öntözött és helyesen művelt, 1000 lépésnyi széles és 8 kilométer hosszú völgysíkságba. A kétoldali völgykíséret vad jellegét elvesztette és mindkét szélen kerek, lejtfokozott márga formákban emelkedik lassan fel. Ezért azután Szanta fölött a völgyet ismét meredek, repedezett, s nagyobbára sziklás részletek szorítják össze. Ott, a hol a Tatung ho a zöld sziklaszorosból előtörve a Szining ho-t felveszi, óriási folyó-közt rakott le. Kerülete 8 kilométer, legnagyobb szélessége 2*5 kilométer. E folyóköz azért feltűnő jelenség, mert a Szining ho jóval kisebb a Tatung ho-nál, hosszan terjed ki ; a Tatung ho ellenben Szanta-tól északra merőlegesen töri át a hegységet, s azután úgy simul a Szining ho folyásirányához, hogy derékszög alatt kelet felé tér el. A hatalmas Tatung ho e helyen saját mellékfolyójának alá van rendelve. A Tatung ho völgye ugyanis délen a keleti Khaji szan fala által úgylátszik el van zárva, a Szinig ho pedig fő-folyam rangja daczára sem volt képes, sem nem képes e helyen a lerakódást tovább kelet felé mozdítani. A Szanta melletti folyóköz búzával, kásával, paszulylyal, dinnyékkel, ugorkákkal, salátával, répával, hagymával és egyébb főzelékkel van beültetve. Szanta és Khiazl kou között a Tatung ho völgye, mely e helyen Hessu ho nevet is visel, felváltva 200 és 400 lépés széles. Két völgykiszélesülés, és pedig Khe dszui cza fölött (a folyó itt egy kis szigetet képez) és Khiazl kou fölött 600—800 lépésnyi szélességet ér el. A völgysík a helységek közelében gyümölcsfákkal van beültetve. A baloldalon Szanta között egészen a Khe dszui cza fölött kezdődő kiszélesedésig egy körülbelül 100 méter magas művelt terrassz terül el a völgy mentén. 2 kilométer széles, rövid harántvölgyektől átfutott öv gyanánt egészen az északi hegyek meredeken feneklő, de kerek löszformáiig terjed. A további baloldali völgykíséret Khe dszui cza és Khiazl kou között, nemkülönben a jobboldali Szanta és Khiazl kou között is, meredeken végződik a völgy felé, s alsó részeiben mesterségesen lejtfokozott és művelt. A Tatung ho számos mellékfolyót vesz fel, melyek azonban a Szining ho kivételével csak jelentéktelen vizek. A Szining ho vagy Sziling ho, több patak egyesüléséből keletkezik, melyeknek forrásai ioi° keleti hosszúság és 37 0 25' északi szélesség alatt a nyugatról-kelet felé kiterjedő ama hegység déli lejtőin támadnak, mely a vízválasztékot képezi a Tatung I10 és a Kuku-nor medenczéje között. A Szining ho Tonkerr mezővárosig délkeleti irányt követ, azután a Tatung ho-ba való torkolatáig folyása keleti. Egész hossza körülbelül 310 kilométer. A partok csak néhány kilométerben Tonkerr fölött lépnek ki határozottan. Tonkerr és Szining fu között mélyen és meredeken be vannak szakítva, néhány helyen sziklásak. Szining fu és Lao ja je között a folyó ágya 5 —10 méter mélyen van bevájva a talajba. Lao ja je-től keleten a partok egybe esnek a sziklás völgykísérettel, Szanta-tól nyugatra egészen a torkolatig a Szining ho medre ismét 10—15 rnéter mélyen van bemetszve a völgy síkjába. A folyó esése Tonkerr és Szining fu között (55 kilométer) 433 méter, Szining fu és Lao ja je között (100 kilométer) 432 méter, a Lao ja je keleti oldalán lévő szorosban
