Herman Ottó: Az északi madárhegyek tájáról / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1893. / Sz.Zs. 1447/1

FÜGGELÉK - HELL ÉS SAJNOVICS MAGYAR CSILLAGVIZSGÁLÓKRÓL - IV Sajnovics János levelei

Ji8 sajnovics jános levelei. ugyanis, hogy a tenger vizének a földgolyón folytonos apadása mellett nagy mérvekben növekszik a szárazföld; ebből ép oly érdekes mint fontos és hasznos kérdések támadnak: hová lesz tehát e nagy vizmenyiség ? elnyeli-e a Föld gyomra ? micsoda változást idéz elé a Föld belsejében és a benne rejlő tüzekben ? vájjon az atmoszférába jut-e és annak súlyát növeli-e naponként? vagy kihat-e az éghajlatra és az abban mozgó emberekre és egészségi állapotokra? Gondolkodóba ejtheti itt még a politikust is a szakmájába vágó kérdések egész özöne, mintpéldáúl: ha terjed a Föld területe, terjed-e gazdászata is; az pedig bizonyos, hogy ez folyvást apad, és ennek következtében egész országok elpusztúlnak; van a politikusoknak min törjék eszüket, hogy a végveszélyt elhárítsák, stb. stb. Ez a királyok figyelmét sem kerülheti el. Másik fölfedezésünk ennél sokkal szebb, csaknem egész Európára kiterjed és Magyarországot is igen közel érdekli, és oly fontosnak véljük, hogy még titokban tartjuk és eddig csakis Dánia királya ő felségével közöltük. Valahányszor e dologról beszélünk, pedig igen sokszor beszélünk róla, hálát adunk az Istennek, hogy ezen tudományos működésünkben, melyre az ő dicsőítésére vállalkoztunk, ily hatalmasan áld meg, hogy nagy müve alkotásában alapítóknak tekinthetjük magunkat. Kérjétek az Urat, hogy minden az ő dicsőségére és egyháza felmagasztalására történjék. Ha még Nagyszombatban van, kérlek, tiszteld nevemben a rector urat, nemkülönben MUSKA, CSAPODY, KENYERES, W

EIS, FIRÉSZ, SZENTIVÁNYI, HERSING, GALIK és a többi atyát is. KAPRINAM, azt hiszem, hogy visszatértemkor megörvendeztetem, de még inkább FALUDY-Í, ha az Isten szerencsésen hazavezérel. Kérlek azon kívül, hogy levelemet, a mint csak lehet, fivéremmel is közöld. Augusztusban hozzánk menesztett leveledet ez év márczius havában kaptuk meg. Nagy örömünkre szolgált, a mit H

ELLER császári gyóntató atya leveléből olvastunk, hogy a fönséges ház, főleg annak feje, MÁRIA TERÉZIA, H

ELL sorsa iránt érdeklődik s hogylétéről gyakrabbi tudósításokat óhajt nyerni. Ugyanazon postával a bécsi, párisi és haffniai leveleket is hozták meg, és a római generálistól való levelet is, mely atyai szép szavaival szintén igen megvigasztalt. Ilyenek voltak leginkább a reám vonatkozó atyai szavak: «reménylem, hogy társa tiszt. Atyaságodnak vigasztalására és a mikor szüksége lesz reája, segítségére is leend, mit annak idején, ha majd érkezése lesz, meg fog írni; ez a többiek közt nagy örömömre lesz, mert minden hozzám intézett levele nekem valóban igen kedves. Hátra van még, hogy hozzánk intézett soraikért mind tisztelendőséged mind társa számára az Isten kegyelmét és mindennemű áldását kérjem az égtől.» E levél ily czím alatt érkezett ide: Monsieur Monsieur Maximilian H

ELL Prétre Catholique et Astronome Imperiale Royale a Warthouse en Norvege.