Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

IV. Ufíiumiból Kondoába. - Tábori élet

UFFIUMIBÓL ICONDOÁBA 129 Oroszországi vadászatok alkalmával láttam, mennyire elkényezteti magát az éjszaki vidékek lakossága. E kiválóan bundás országban természetesen minden paraszt föl van bundázva a hideg ellen. Már kora öszszel beburkolódzik az állatbőrökbe és a május még mindig abban találja. A gazdag osztályról nem is szólok, akik fűtött folyosókkal, csukott tornácokkal, lábmelegítőkkel ellátott szánkókban és kocsikban kényeztetik magukat. Ezek nem győzték csodálni, hogy bunda nélkül utaztam Oroszországban és hogy egy gyönyörű verőfényes márciusi napon rendezett szánkó-kiránduláson vékony kabátban vettem részt, mig ők fülig ültek a bundában; valószínűleg csupa szokásból, mivel még hó volt és szánban ültek. Pedig mi az én akkori edzettségem a négeréhez képest? Nem is említem a vad benszülötteket, akiket a Kilimándzsáró, Meru és Gurui körül épp ugy, mint az Uganda-vasút mentén, 2 — 3 ezer méter magasságban egy rövid bőrlebernyegben láttam. A vanyámvézi porter egy gantilepedőt visel, fején pedig szines pamut-takaró van turbánnak összecsavarva. Éjjel a gantiból az erős harmat ellen egy elől-hátul nyitott alacsony kis sátorfedelet készít, amely az esetleg közvetetlen reáhulló esőt némikép elvezeti; a turbánból pedig takaró lesz. Ha európai vadász fogadja fel, akkor egy kiszárított állatbőrön fekszik; különben az anyaföldön. Szavanna-fűből csinál magának aljat; még sincs soha náthája, köhögése. Csak a malária és diszenteria pusztít erősen közöttük, mert nomád életük közben legtöbbnyire semmi, vagy csak hiányos segítségben részesülhetnek. Egész patikát hordtam magammal és vigyáztattam egészségükre; de hogy helyes étrendet tartson, vagy a kitűzött időre gyógyszerért jelentkezzék, ha már múlófélben van a baj, azt nem lehet ráparancsolni. Betegség közben azonban nagyon gyávák és kislelkűek. Különös, hogy e nomád nép nem tud a tűzzel bánni. Kétszeresen feltűnt ez nekem, aki sokat vadásztam Erdélyben, Krassó-Szörény és Máramaros megyékben és ott sokszor megcsodáltam román és rutén nyelvű magyarjainkat, vagy éppen sáitoros cigány honfitársainkat e mesterségnél. A négernek például fogalma sincs, hogy átázott ruháját tűznél is száríthatja. Számtalanszor bosszankodtam, mikor a nagymosás alkalmával három-négy napi esős, borűs idő állott be és az egész idő alatt nedvesen kellett a ruhát tovább cipelni, mig meg nem könyörült rajtunk az afrikai napsugár, mely — az igaz — a legrövidebb idő alatt mindent félszárított. Valószínűleg ez az oka, hogy a napban bizakodó négernek eszébe sem jut tűznél szárítani a nedves holmit. Egyízben egészen átázott harisnyákkal térvén a táborba, ráparancsoltam boyomra, hogy azonnal szárítsa meg a harisnyákat, mert szükségem lesz reájuk. Csodálkozva mondta, hogy nem süt a nap és mikor e célból a tűzhöz utasítottam, kételkedve csóválta Damaszkin Arzén. A mászái fensíkon. 0