Betléri vadászatok , kivonat a "Rozsnyói Hiradó"-ból 1879-1904. Rozsnyó [Rožňava] , Görbics, 1908. / Sz.Zs. 1408

volna. A második hajtásban, a Gecsbércen, Pappenheim gróf mellett ment ki egy, a vadászvonalon valószínűleg szelet kapott hatalmas anyamedve két bocsával, Pappenheim gróf, valószínűleg a tegnapi szerencsétlenség nyomasztó hatása alatt, nem lótt a medvékre a lővonalon belól, hanem a mint azok a határt képező tisztásra kiértek, akkor sütötte ki reájok fegyverét s a lövés által figyelmessé lett szomszédja Nagy Elemér is küldött a lefelé menekülők után egy golyót, de szintén eredménytelenül, mert vérzés nélkül menekültek meg. Ezután újra a meszes oldalban rendezték a hajtást, abban a reményben, hogy a felriasztott mackók oda menekültek, de nem akadtak reájok. Ezután a vadásztársaság visszatért a Szoroskőhöz s a reájok várakozott kocsikon már alkonyatkor indultak vissza Betlérbe. Az útba eső Hárskút és Kraszna-Horka-Váralja községek tudomást nyervén a főherceg keresztülmene­teléről és visszatéréséről, kivilágították az útra nyiló ablakaikat, feldíszítették a házakat és tömegesen vártak a magas vendégre, hogy lelkes éljenzéssel üdvö­zölhessék. Krasznahorkán fényes diadalkaput is emeltek az útra, a várdombról pedig egymást érték az ágyulövések. Rozsnyó városának nemzetiszínű zász­lókkal ékített és fényesen kivilágított őrtornya, valamint a magasabb épületek, igy a városházának szembeeső ablakai szép látványt nyújtottak, már az ut nyirjesi részéről, a főhercegnek és kíséretének, bent a városban pedig nemcsak az útba eső házak voltak kivilágítva és feldíszítve, hanem az egész főtér és a belenyiló utcák házai. A mint a főherceg kocsija a város főterére érkezett, lelkes éljenzéssel üdvözölte ót az odagyült lakosság, görögtüz-rakások gyuladtak fel, meglepő szép látványt nyújtva s nappali világosságot árasztva a zászlódiszt öltött házakra, az ut két oldalán csoportosult néptömegre s a főtérnek Betlérbe vezető részén épített impozáns diadalkapura, a melyen e felirat ötlött szembe: Isten hozott! A diadalkapunál volt egybeseregelve a város elöljárósága, értelmi­sége, nagyszámú hölgyközönséggel. A főherceg kocsija a diadalkapu alá érve, a vele egy kocsiban jött Andrássy Géza gróf intésére megállván, a főherceg és a gróf kiszállottak a kocsiból, mire Sziklay Géza polgármester oda ment a főherceg mellé s alkalmi szép szavakban üdvözölte a város nevében Őfenségét, mire a főherceg a következőkben válaszolt szintén magyarul: „Nagyon örültem, hogy ismét eljöhettem e szép vidékre és városba és megköszönöm a szives fogadtatást!" A főherceg itt időzése negyedik napjának délelőttjét a szerencsétlenül járt erdőőr végtisztességtételén való megjelenésre áldozta. — Tiz óra tájban állottak elő a kocsik, a melyek a főherceget és az egész főúri vadásztársaságot Alsó­Sajóra, az erdőőr lakására szállították. Itt már a koporsó kint állott az udvaron, a családtagok, az egyházi személyek, a község lakossága, a környék értelmi­sége által környezve s 21 erdőőr, 4 erdőtiszt egyenruhában teljesítette mellette a diszőrséget. A diszes érckoporsó be volt fedve pompás koszorúkkal; vala­mennyinek diszes, nagy és széles szalagja volt e következő aranybetűs felírással: 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom