St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)

1968-06-14 / 12. szám

ST. LOUIS fis VIDÉKE 1968. JÚNIUS 14. * I Lzíeii Veled. Sasa... Nyíregyházán, 1928 őszén talál­koztam vele először. Középterme­tű, hosszúkás arcú fiatalember volt és debreceniesen oázva, tele­­szájjal beszélt, mint remek apró karcolatainak a hősei: a fuvarozó taligások, akik „úgy álltak a lú ví­­ginél, mint az verág az pohárbo.” Ha megmarad szépírónak, a Hajdú­ság Tömörkényi Istvánja lesz be­lőle, de forradalmár újságírónak szemelte ki a sors és ezen a téren karriert csinált, de nem volt sze­rencsés. Tragikus élete végén ro­mokban hevert minden ideálja. Marschalkó Lajos volt a neve. Debrecenben született, cívissé lett minden erényével és kevés hibájá­val, de „ködbeveszett őseinek” a torontáli svábokat és franciákat vallotta, „sok-sok magyar beütés­sel”. Eszmélő korát beárnyékolta a Tanácsköztársaság oktalan véreng­zése. Ekkor lett antiszemita. Ez a szemlélete veres zsinórként húzó­dik végig egész életén. A német veszélyt ő is felismerte, de azt vallotta, hogy inkább a né­metek, mint a bolsevista nemzet­köziség, ha már nem tudunk meg­állni a magunk lábán. Nagyszerű íráskészsége éles támadóeszköz volt a kezében, de soha nem feled­kezett meg a humanitásról. Soha senkinek nem követelte a fejét, nem küldött akasztófára, vagy bör­tönbe. Ezt zsidó ellenfelei is tisz­telték benne. 1946 nyarán Budapes­ten találkoztam Farkas Lajossal, a debreceni Független Újság egykori zsidó főszerkesztőjével, aki akkor a nehézipari minisztérium sajtófő­nöke volt. Az első mondatával kér­dezett: „Hol van Sasa, segíteni szeretnék rajta?!...” Szocializmusa eleinte csak a haj­dúsági erdők nyomorultjait, a vá­­káncsosokat támogatta, azokat a proletárokat, akik abból éltek, hogy a kidöntött fák gyökereit bányász­ták elő és adták el a debreceni pia­con. Később egész emberségével és tudásával odaállt a nagytőke ár­nyékában ciberén tengődő zsellé­rek mellé. Híressé lett az a cikke, amelyben leleplezte, hogy a debre­ceni urak egy banketten Albrecht főherceget kikiáltották királynak, ahelyett, hogy az élet magyar ele­settjeiről igyekeztek volna gondos­kodni. Gyilkos gúnnyal, de cáfolhatat­lan érvekkel támadott. Hatalmas rendeket vágott a keresztény-ke­resztyén kurzus meddő vetéseiben is. Szemükre hányta az elmulasz­tott reformokat és igazat adott nagy kortársának: Szabó Dezső­nek, aki azt írta, hogy a vallásos életre apelláló politikai irányzat kezében a kereszt csak hamis cé­gér és bunkó, amivel ütni és ölni lehet. Nyíregyházára i s forradalmi szelleme hozta el. Bajcsy-Zsilinsz­­ky Endre égisze alatt akkor adták ki ott először a „Tiszavidék” című napilapot, amelynek a Tiszántúl forradalmasítása lett volna a felada­ta. A lap munkatársait az ország különböző tájairól válogatták. Jöt­tünk Miskolcról, Debrecenből, Sop­ronból és Szombathelyről. Ez a nagyszerű gárda egy időközi képvi­selő választás alkalmával először a beregmegyei Tarpa községet, Esze Tamás kuruc vezér „büdös talpa­sainak” hazáját rohamozta meg, hogy bevegye Zsilinszky számára. Nem ő lett a képviselő. A főszol­gabíró útlevelet kért mindenkitől, akik kívülről akarták támogatni. Ilyen útlevél nem volt. Sehol nem lehetett kapni. Marschalkót Kasza­­la Károly, a leghíresebb magyar repülő társaságában kitoloncolták Tarpáról, ahogy néhány nappal ké­sőbb kitoloncolták Féja Gézát és írótársait is. A közigazgatásnak ez a szolga­­lelkű megalázkodása a kormányzat kívánsága előtt csak fokozta Mar­schalkó harcikedvét. H másként nem megy, hát jöjjön a diktatúra, — mondta és az akkor még ellen­zéki Gömbös Gyulába helyezte minden reményét. A későbbi mi­niszterelnökben tényleg volt vala­mi ígéret, hogy elsöpri az önző, korrupt és gyáva uralkodó rend­szert Féja Géza írja a „Szabadcsa­pat” című önéletrajzában, hogy Gömbös hatalma tetőfokán tényleg tárgyalt Móricz Zsigmonddal, Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, a ma­gyarság valódi akaratának össze­fogóival és kifejezőivel az égető tennivalókról. A reformokból ezút­tal sem lett semmi. Marschalkó Lajos aztán Imrédy mellé állt. Már bizalmatlanabbul, de mellé állt. Már mint a budapesti „Függetlenség” főmunkatársa és publicistája radikális intézkedése-YOU CAN’T AFFORD TO SIMMER ALL SUMMER..; YOU CAN AFFORD "SPACE ENGINEERED" SUMMER AIR-CONDITIONING by For your TieaTth’s sake, you can’t afford to be without summer cooling ... Not when a top-quality system Bke International costs so little to install. International is "Space-engineered” too! Fits almost anywhere! Cools anv kind of home! Ask us for details. Berkel Sheet Metal & Furnace Co, Furnaces — Gas — Oil — Stokers Sheet Metal — Guttering — Spouting — Cornice ST 1-2702 6631 Manchester Ave. ST 1-0386 St. Louis, Mo. 63139 REPÜLJÖN BUDAPESTRE VAGY A VILÁGON BÁRHOVA KLM-EL, AZ EDDIGI LEGOLCSÓBB JET-ÁRAKON A pontos és megbízható Holland KLM légitársaság a legalacsonyabbra szállította le a tengerentúli jet-utazás árát Egyetlen más társaság jet-árai sem olcsóbbak KLM repülőjegyet részletre is vásárolhat csekély lefizetéssel, akár 2 éves törlesztésre is, a szokásos bankkamatnál kedvezőbb feltételek mellett. Hozassa ki látogatóba rokonait, barátait a KLM útján, ez a társaság legismertebb specialitása. A KLM budapesti irodája segítségével a leg­gyorsabb és legkényelmesebb közvetlen összeköttetést biztosítja utasainak. A KLM utasának nincsen nyelvi nehézsége sem az utazás alatt, sem pedig az átszállásoknál. A személyzet több nyelven beszél, többen magyarul is. Kérjen részletes felvilágosítást utazási irodájától, vagy az alábbi címen: KIM, Dept. C. 36 SOUTH WABASH AVENUE CHICAGO, ILL. TEL.: 346-4134 ■klmB ROYAL DUTCH AIRLINES két sürgetett a társadalmi nyomor (anyagi, szellemi és lelki nyomor) megszüntetésére. Imrédynek akkor többen ajánlották, hogy iparosítsa a mezőgazdaságot. Akinek az el­maradhatatlan földbirtokreform so­rán nem jutna föld, munkát talál­hatna a falura helyezendő cukor-, konzerv-, kender- és más hasonló gyárakban. Imrédy erre azt felelte, hogy ö szívesen egyengetné ennek a megoldásnak az útját, de a tör­vényhozás nem szavazná meg. Imrédy nem volt forradalmár. Marschalkó otthagyta és végzete­sen sodródott a nemzeti szocializ­mus felé, bár soha, nem lett párt­tag. Még mindig abban a remény­ben volt, hogy köztük talán akad majd egy-két ember, aki Magyaror­szágot az igazi szocializmus, a meg­­élhetőségi lehetőségek sineire állít­ja. Csalódott ezúttal is. Nem csak abban, hogy zavaros reformokat hirdettek, hanem hősi kiállásukban is. Talán ez ütötte szíven a legjob­ban. „Kőszeg ködbevész” című könyvében a reménytelenség lesúj­­tottságával írja, hogy ennek az utolsó magyar végvárnak a védel­mére csak két ember akadt, a töb­bi menekült, mint a nyulak. Ez a két ember egy gyári munkás volt és egy tanár. Civilben és páncél­ököllel a kezükben mentek ki az oroszok elé. Kilőttek néhány tan­kot és meghaltak névtelenül. Tete­mük felett a szájhazafiság, a máso­kat biztató éljen és hurrá nevetett gúnyosan. 1945-ben emigrációba kénysze­rült. Néhány évvel ezelőtt beuta­zási engedélyt kapott az Egyesült Államokba, de csak New Yorkig jutott el. Innen Kiár Zoltán gyűlöl­ködő lapja visszakényszerítette Né­metországba. Azóta német földről intette a ma­gát nemzetinek nevező emigrációt, hogy hagyjon fel az üres, puffogó jelszavakkal és vágyálmokkal. A nekem írt legutolsó levelét ez­zel a mondattal fejezte be: „Sok marhaságot csináltunk. Ezek he­lyett, Jóskám, jobb volna leülni a debreceni Aranybikában néhány nagyfröccsre, vagy a Hajduföld szerkesztőségében, amelynek haj­dani tagjai közül, — úgy látom, — már csak ketten vagyunk életben”. Most már csak magam vagyok, mert Misa, Náci, Nagy Imre, Be­­nyovszky Laci „a bicegő gróf ős rumszakértő” után Te is elmentél, Sasa.., Nyugodjál, nyugodjatok békében! Egyszer majd zeng még az ének Rólatok! Kiss Márton József Innen — Onnan A fogamzásgátló tablettákat ké­szítő cégeket felszólította a wa­shingtoni gyógyszerügyi igazgató­ság, változtassák meg termékeik címkéjét s tüntessék fel rajta, hogy e szerek használata egyeseknél em­bóliát okozhat. Egy angliai kutatás ugyanis kiderítette, hogy a 20-34 éves nők 1.3 százalékára, valamint a 35-44 éves nők 3.4 százalékára a fogamzásgátló tabletták olyan ha­tással vannak, hogy ezek a nők 7-8- szor gyakrabban lesznek halálos embólia áldozatai a fogamzásgátló tablettát nem szedőknél. „Uram, lefoglalom — Uram, lefoglalom ezt a rend­kívül értékes albumot, amit ki akart csempészni, s megindítjuk ön ellen az eljárást! — Kérem, ezek nem valódi bé­lyegek, valamennyit én csináltam! Színjáték a határon A különös párbeszéd a francia­svájci határon játszódott le, az egyik utas, Jean de Sperati és a fi­nánc között. A vita folytatásaként szakértők vizsgálták meg a bélye­geket és kijelentették: valamennyi valódi, értékes ritkaság. —Akkor bebizonyítom, hogy az én gyártmányaim. Tessék, mondják meg, melyiket készítsem el — vá­laszolta fölényesen Sperati, majd bevonult „laboratóriumába”, ahon­nan a szakértők legnagyobb elké­pedésére néhány óra múlva diadal­masan hozta elő a tökéletes hami­sítványt. — Én nem akarok becsapni sen­kit — nyugtatta meg a szakértő­ket a „bélyeghamisítók királya”, ahogy később elnevezték — mert a bélyegek hátlapján feltüntetem, hogy az én munkám. Csak azt aka­rom, hogy a szegény gyűjtők albu­mában ne legyenek üres kockák amiatt, hogy drága bélyegeket nem tudnak megszerezni. — Amikor megöregedett, visszavonult a kü­lönös mesterségtől. Előbb azonban teljes felszerelését, mintegy 600 hamisítványt, 10 millió frankért el­adta az angol filatéliai társaságnak — tananyagul. Kivételes ügyességgel dolgozott Sperati hírhedt elődje volt Fran­cois Fournier genfi nyomdatulajdo­nos; nevét borzongva ejtik ki a gyűjtök, mert „bélyeggyárának” termékei ma is közkézen forognak. A múlt század végén tevékenyke­dett és alig van ország, amelynek értékes klasszikus kiadványait ne hamisította volna. Végül leleplez­ték és nyomdai kliséit a nemzetkö­zi bélyeggyűjtő szövetség szerezte meg, szintén filatéliai tananyag­nak, hogy a gyűjtök tanuljanak be­lőle. Ugyanilyen különös tanulmányi anyag vásárlásának híre járta be tavaly a világsajtót. A belga szár­mazású, mexikói állampolgárságú Charles de Thuin „műhelyét” vette meg az amerikai bélyeggyűjtők szö­vetsége potom 6000 dollárért. Thuin 50 ezer saját gyártmányú bélyeggel árasztotta el a nemzetkö­zi piacot, károsította meg a gyűj­tőket. Elsősorban a közép- és dél­amerikai államok kiadványaira, fő­képpen felülnyomások készítésére specializálta magát, de egyes ázsiai es európai államokat se kímélt meg. Kivételes ügyességgel dolgo­zott, s mindig sikerült kibújnia a felelősségre vonás alól, amit meg­­könnyített, hogy a mexikói törvé­nyek csak a forgalomban lévő bé­lyegek hamisítását büntetik. Védekezés vízjeles papírral A bélyeghamisítás története majdnem olyan régi, mint a bé­­lyeggyüjtésé. Az államok a múlt század óta igyekeznek védekezni a hamisítók ellen. Ügy látszik, a vi­lág első bélyegénél: az 1840-ben Angliában megjelent ún. fekete 1400 S. JEFFERSON - I BLOCK NORTH OF ORA&&IS 2400 S. Jefferson I block North of Gravois DÉL ST. LOUIS SZIVÉBEN TEKINTSE MEG A GYÖNYÖRŰ 1968-AS CHEVROLET AUTOMOBILOKAT NÁLUNK PR 1—0444 FOR THE BEST IN CARPETING EXPERT INSTALLATION SEE Ha szép, jó szőnyeget akar megbízható áron, akkor nem megy máshová. Kedvező részletfizetés! 6985 CHIPPEWA MI 7-3500 9420 W. FLORISSANT UN 9-1440 a gyűjteményét...” pennisnél is számítottak ilyesmire, mert a nyomdai lemezekre minden bélyeg két alsó sarkába megkülön­böztető betűket véstek. Mexikó­ban a múlt század közepén a bé­lyegek hátoldalára nyomtak ellen­őrző számokat. Sok államban a bé­lyegpapírba különböző színű se­lyemszálakat préseltek. Olaszor­szágban, Németországban a bélyeg­papírba finom hálózatú alapraj­zot nyomtak. Svájc 1862-től 1900- ig a svájci keresztet préselte a bé­lyegbe, amely fény hatására a hát­oldalon látszódik. Újabban a vízjeles papír bizo­nyult a legjobb védekezési mód­szernek. Bár ezt is megpróbálták szappannal, olajjal utánozni, de a benzinfürdő leleplezi a machinác ót. Ma a nyomdatechnika olyan fe lett, hogy gyártmányait semmifé hamisító sem tudja utánozni, úg hogy az államok sorra áttérnek vízjel nélküli bélyegpapír haszni latára, amelyen az ábra szebbe érvényesül. Szinte minden állam törvénj szigorúan bünteti a bélyeghamis tást, sőt rosszhiszeműség esetén hamisítványok eladását is. Néhán éve például nagy feltűnést keltté amikor Faruk volt egyiptomi k rályt Rómában 1700 dollár péns büntetéssel sújtották, mert eg svájci gyűjtőnek hamis bélyegeke adott el. A hamisítók ma is váltc zatlanul garázdálkodnak. A bélyeg gyűjtök nemzetközi szövetségé külön osztály működik a gyárimé nyok leleplezésére. (H UNION National Bank OF EAST ST. LOUIS Collinsville at Missouri Ave. Kölcsönök házvételre — tatarozásra autókölcsönök — kereskedelmi kölcsönök 3 drive in windows — 1 walk-up window 2 ingyenes parking lot Minden betét $15,000.00-ig biztosítva F. D. I. C. áltaL MORE GROW POWER ... P A 0/ on 6 months certificates J.U /O 10,000 minimum 4.5 % on passbook savings Accounts Insured To $15,000.00 By Federal Savings and Loan Ins. Corp. STATE SAVINGS and Loan Association Collinsville & Missouri Ave. UP 5-5300 East St. Louis, Illinois CH 1-5300 KOMPLETT BANKSZOLGALAT 1901-TOL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom