Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, Sopron, 1935

54 állandóan felfelé ívelő, szép pályafutása. Körünkben sajá­tította el és szerette meg a gyorsírást annyira, hogy előbb' tanfolyamvezetőnek, azután pedig a Kör vezetőtisztviselő­jévé — titkárává — tette diáktársainak bizalma. Titkársága alatt érte el Körünk virágzásának arany­korát, amiről jegyzőkönyveink tanúskodnak. Titkárságá­val egyidőben főszerkesztője és egyben autografálója volt a Soproni Gyorsíró-nak. Az általa szerkesztett évfolyam a Soproni Gyorsíró legértékesebb évfolyama, amelynek cikkei, terjedelme és szép kiállítása mutatják, hogy Traeger Ernő dr. már diákkorában is szívét-lelkét adta bele gyors­írói munkájába. Körünk úgy ünnepli meg méltóképpen Traeger Ernő dr. 10 éves jubileumát, ha az ő példája lebeg mindenkor, szemünk előtt és áldozatkész munkássággal dolgozunk a gyorsírás terjesztésén'. c) A Soproni ág. h. ev. Líceumi Diákszövet­ség az elmúlt évben is azon volt, hogy építse és erősítse az evangélikus keresztyén öntudatot a szeretet által munkál­kodó hit gyakorlása által. Ez a cél feltételezte és egyúttal szükségessé tette, hogy a Szentírás és az Ágostai Hitvallás., valamint a Káték szel­leme legyen a szövetség életének és munkálkodásának álapja és erőforrása'. Feltételezte, mert iskolánk hivatá­sának és munkasikerének is egyedül ez ad értéket és jelen­tőséget; szükségessé tette, mert a mai emberiség olyan kaotikus szellemi áramlatok közt hányódik ide-oda, ame­lyek nemcsak az utcán és az iskolán kívüli életben, de á különböző tudományágakon keresztül is állandóan érin­tik ifjúságunkat és amelyekkel szemben csak az Isten Igéje és az Ige által szabályozott Hitvallási Iratok biztosíthatják az ifjúság lelki egyensúlyát és üdvösségre hivatott életét. A végzett munka vezetését és irányítását Isten egye­nes parancsára, valamint azon aggodalomtól indíttatva vé­gezte a szövetség, amelyet egyfelől az istentelenség előre­törése, másfelől az evangéliumra hivatkozó, de nem ab­ból táplálkozó modern, vallásos színezetű mozgalmak éb­resztettek bennünk. Féltettük a reformáció örökségét és magyar lutheránus jellegünket. Ez magyarázza, hogy miért használta fel a szövetség a bibliaórákat, az ú. n. belmissziói összejöveteleket, a bi­zalmas lelkipásztori beszélgetéseket, valamint a nyilvá­nos ünnepi rendezéseket a munka eszközeiül. 254 tagjával az 1935 évi szeptember 25-én történt alakuló gyűléstől 1936. évi június hó 2-án megtartott zárógyűlésig, leszámítva a januári ismétlési időszakot, valamint a karácsonyi és húsvéti szünidőket, 31 összejövetele volt, amelyek az em­lített keretek közt folytak le. Ezen összéjövetelek közül 23 volt ú. n. belmissziói összejövetel, 7 volt gyűlés és 1 volt vallásos est.

Next

/
Oldalképek
Tartalom