Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1928

28 szerint Pannonhalmán, a filozófiai oktatás olykor Tihanyban vagy Bakonybélben folyt, s magas fokon állott. De más főiskolára is el-elküldték a növendékeket, a nagyszombati (ma budapesti), bécsi és salzburgi egyetemre. Mindez azonban még a század végéig sem tartott, mert a „felvilágosodott" II. József császár 1786 ban kelt rendeletével feloszlatta a magyar bencés rendet, vagyonát a szegény plébániák segélyezésére alapított vallásalapba olvasztotta, a főapátot és az idősebb rendtagokat nyugdíjjal kárpótolta, a fiatalabbakat pedig plébán'ákra és iskolákba osztotta be. A magyar országgyűlési rendek sürgetésére azonban Ferenc király már 16 év múlva visszaállította Sz. Benedek rendjét, s 1802. óta a Kend új munkakörbe helyezkedve, veszi ki részét a magyar kultura munkálásából. A visszaállító oklevél pontosan felsorolja a Rend kötelezettségeit, melyek közül legfontosabb az, hogy a szerzet tanítórenddé alakul, s átveszi a nagyszombati, pozsonyi, soproni, kőszegi, győri, komáromi, esztergomi, székesfehérvári, pécsi gimnáziumokat és a pápai kisgimnáziumot. (Nagyjából ma is ugyanezen intézetekben tanítanak a bencések, kivéve Nagyszombatot, Pozsonyt, Székesfehérvárt és Pécset.) Főapáttá a király a még életben maradt Nóvák Krizosztomot nevezte ki, s a régiek közül 41 rendtag tért vissza, a többi időközben meghalt vagy már más papi állásban helyezkedett el. Nóvák főapát után Horváth Pál mint tihanyi apát kormányozta a rendet, s az ő idejében épült a híres pannonhalmi könyvtár (1824) és a székesegyház tornya (1828). A szabadságharc és az abszolutizmus idején Rimely Mihály volt a főapát. A szabadságharc idején hol a honvédség, hol a császári sereg rohanta meg a főmonostort, mely mindkét felet kénytelen volt kielégíteni, s ezért egyik fél sem bízott hűségében. A főapát maga a konzervatív politika híve volt, a debreceni kormánynak nem is tett hűségeskü^ de megelőzőleg az Ausztriától függetlenített magyar állam hűségére felesküdött, s a növendékpapokat is elbocsátotta, ha a haza védelmére akartak sietni. Királyhűsége ellenére az udvar egy időben bizalmatlan volt iránta, de sikerült e bizalmatlanságot eloszlatnia, úgyhogy kétízben is fogadhatta vendégeként az uralkodót — Ferenc Józsefet — Balatonfüreden és Pannonhalmán. Rimely Mihályt a Rend egyik legnagyobb főapátja, Kruesz Krizosztom (1865—1885), követte a kormányzásban, ki erkölcsi, szellemi és gazdasági téren oly magas színvonalra emelte a Rendet, hogy főapátságátj^orszakalkotónak kell mondanunk. Kruesz után az áldottlelkű Vaszary Kolozs csak rövid ideig 11885—1891) kormányzott, mert