Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892
— 25 — visegrádi szakaszánál, mely Gönyőig délkeletnek s innen keletnek tart. Ugyanis, mint Streffleur kimutatta, a Duna jobb felé fordulásának az oka abban van, hogy az egész vidék Dévény és Pozsonytól délkeletnek a Fertő felé lejt, minthogy a Kis-Kárpátok a Cseh-Morva hegység éjszaknyugatról délkeletnek lejtenek. 6 5) Ugyanerre lehet visszavezetni a mederfenéknek jobboldalra való lejtését. Továbbá ezen részén majd a jobb, majd a balpart magasabb és sok helyen (Fuss) a balpartot rongálja erősebben a folyam. Pozsony és Brenner sziget közt, Farkastorok és Strittsand, Gaitzi-homok és Malomszeg, Nagy Wirtl és Barom Elő, Macskasziget, Zsófisziget és Dékányerdő közt, Szapnál, Medvénél az ottani sziget és alább a Szögei sziget hosszában váltak szükségessé véd müvek a baloldalou a nagy rombolás miatt. Néma előtt és alatta több helyen a balpartot egész hosszában kellett megerősiteni. 6 6) Az Érsekújvári ág vizének csökkenése és Csallóköz elviztelenedése a folyamszabályozásoknak tulajdonítandó ; Lanfranconi térképe Pozsony és Néma közt 40 elzárási vonalat tüntet fel. Még ezen Érsekújvári ág is ellene látszik mondani ezen elmélet érvényesülésének e részén, mert ez csak vékony kiágazása a főmedernek, melynek inkább a jobb oldalra kellett volna történnie, mert ha azt lehetne mondani, hogy a nagyobb víztömeg a föld rotatioja folytán a jobboldali mederbe vonult ; akkor miért nem vonult a mosonyi ágba. Még hozzá a mosonyi ág 1500-ban sokkal nagyobb és hajókázható volt; Ortvay szerint ez lett volna a fő ág. 6 7) Tehát a Dévénytől Visegrádig terjedő Dunánál a Baer-féle theoria érvényesülése nagyon kétséges, de ezentúl, minthogy derékszög alatt hajolván a Duua, egyenesen délnek tart, már többé-kevésbbé érvényesülni látszik. Azon kérdés merülhet fel, mint alakult a Duna medre ezen szorosnál és miért fordul itt délnek a Duna. Pusztán a föld forgásának nem lehet tulajdonítani ezen hajlást, hanem okvetlen a környék földtani viszonyaiban kell keresnünk az okot. A mederkészités erosio utján történhetett s nem fokozatosan a felgyürődő hegyekkel egyidőben, hanem a már kiemelkedések áttörése által, melyek nem képeztek összefüggő egészet. Harmadkor végén a két magyar medencze ezen hegyek által volt elválasztva, s harmadkori képletek találhatók rajtuk, melyek a gyűrődésben már nem vettek részt. 6 8) A diluvialis lecsapolódás idején a viz Dévény tájáról több irányban haladt délkeletnek. A Duna mostani medre akkor is mélyebb lévén, jobbon erre igyekezett s az erosio is hatalmasabb itt, minek nyomai még most is megvannak Promontor táján Csepel faluval szemben, hol küszöbként emelkedik ki egy viznek ellenálló sziklás tömeg, melyet a Duna csak hosszantartó erosio által szakgatott meg, de mélyre ásnia nem sikerült. 6 9) Peters szerint két oldalról lefolyó kis folyók késziték elő itt a munkát, melyet azután a Duna befejezett. 7 0) Szabó szerint a Duna Buda és Pest közti medrét nem maga készité, hanem csak akkor tért ide, midőn ez itt mélyebbre sülyedt s igy vize alacsonyabb szinre jutott, mint volt az előbbi nyugotibb tartózkodási helyén. 7 1) 8 5) Sitzungsberichte d. kais. Akad. Math. Nat. Cl. 1852. B. 8. 6 B) Közép-Európa viziutai stb. melléklet. II/B. térkép. 6 T) Magy. régi vízrajza. 389. 1. 6 8) Pest-Buda földtani viszonyai. Szabó J. 6 9) Budapest története. I. k. 63. 1. 7 0) Die Donau stb. 291. 1. 7 1) Egy continent. 70. 1.
