Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892

— 19 — Hogy a nagy magyar medenczében aránylag nem felel meg a szétágazás á kis medenczéinek, oka abban rejlik, hogy mig a kis medenczében a folyam mind­két oldalán lapos sikság terül el, addig itt a jobb oldalon a dunántuli emelke­dések nyomulnak elő ; csak egyes helyeken távolodnak messzebb, mint Tolnánál, hol nagy kiágazást is képez. Dráva és Száva közt pedig a Frusca-Góra ereszkedik a folyam felé annyira, hogy Péterváradnál hurokszerü hajlásra készteti a Dunát Továbbá a jobb oldal — mint a parti viszonyok mutatják és Szabó J. kiemeli 3 5) emelkedett és magasabban fekszik, tehát ezen oldalra nem történhetett az elága­zás. A balparton távol maradnak a hegyek s mindjárt Pesten alul a soroksári ág szakad ki; alább pedig a Mohácsi ág. De hogy a nagy medenczének megfe­lelően az Érsekújvári ághoz hasonló nagy kiágazás nem jött létre, oka a Duna és Tisza közti földhát, a mely ezt megakadályozza és a hol messzebb vonul, ott az emiitett két ág keletkezett. Ezekben van az oka az árviz területi viszonyok­nak is. Ugyanis Kömlőd, Szegszárd, Mohácson alul, Dráva torkánál, hol az emel­kedések messzebb vonulnak a jobb parttól, az árviztér úgyszólván egészen ezen oldalra esik, mig Csepel szigetnél, Mohácsnál és Drávától Száváig u. a. oknál fogva a baloldalra. 3 6) A kanyargásoknak, melyek Baja és Dálya közt lépnek fel legváltozatosab­ban, ugyanazon okát adhatni, mint az első szakasznál; itt és — mint Ortvay kiemeli — könnyen támadható parti kőzetek miatt nagy a hordalék, mi nagyon előmozdítja a kanyarulatok keletkezését. Az erosiot a meder szerkezete, mely általában megegyezik a partéval, habár rendszerint csak másodlagosau, a mennyi­ben majd mindenütt alluvialis lerakodások fedik közvetlenül a fenéket, nem gá­tolta s igy fokozatos előhaladásánál fogva mélyebbre ásta. (Lásd a táblázatot). A mederfenék jobb oldalra való hajlásának és a két part magasság-különbözőségé­nek okát a folyam jobbra való törekvésében is találhatjuk, mig távolabbi okul Szabó J. említette vetődést adhatni. 3 7) Az utolsó szakasznál ismét tetemes eleven erőnövekedést találunk. A sebesség tetemesen emelkedik, csakhogy nagyon változó arányban s ennek meg­felelően az eleven erő is. (Táblázat Lanfrauconi i. m. után.) Távol, km.-ben Közép vizsebes m -ként. A meder esése Zimonytól—Pancsováig 18 0-55 0-35 Pancsovától—Báziásig 81 064 3-10 Báziástól—Moldváig 23 0-67 1-00 Moldvától—Stenkáig 21 0-88 2 00 Stenkától—Kozláig 17 092 210 Kozlátál—Izlásig 10 1-42 3-40 Izlástól—Tachtáliáig 1 3-50 1-20 Tachtáliától— Szebenig 3 2 15 1-90 Szebentől—Jutzig 11 1-22 2-90 Jutztól—Orsováig 34 105 6-20 3 5) Abad. Évk. X. 64-71. 1. 3 6) Lanfranconi i. m. II/D. térképe. _ 3 T) Egy cont. süly. és emel. Akad. Évk. X. 71. 1,

Next

/
Oldalképek
Tartalom