Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892
— 12 — legkisebb és legnagyobb magasság változat 1*3697 —14*9085: közepes magasság 3*9086 m., az összesített közepes partmagasság aO p. f. 7*2608. 1 9) Ha pedig a mélységi viszonyait tekintjük a medernek, azt tapasztaljuk, bogy általában a meder feneke jobb felé lejt. Ugyanis Lanfranconi által Pozsony, Görgő, Komárom és Uj-Szőnynél készített keresztmetszetei a Danának ezt világosan mutatják. 2 0) Ortvay T. szerint a legkisebb és legnagyobb mélység-változat a folyam sodrában 1*7384—8 3761, a közepes mélység 4*6569. A meder egyenetlensége folytán Dévény és Görgő közt 20 helyen nem éri el a hajózáshoz a legkisebb vízállásnál szükséges 2 m. mélységet. 2 1) A Komáromtól Budapestig terjedő része a Dunának már sokkal egyszerűbb viszonyokat tüntet fel. Komáromtól Esztergomig meglartja keleti irányát, hol éjszaknak fordul Garam torkáig, innen Váczig ismét keletnek tart. Itt nagy hajlást képezve délnek fordul egész Budapestig. Szétágazás is csekély ; nagyobbszerü egyetlen elágazás a szt.-endrei ág, mely kevéssel Visegrádon alul szakad ki jobbra és Szt.-Endre szigetét képezve Uj-Pesten felül ismét visszatér a fő mederbe. A szigetek száma sziutéu tetemesen kisebb; ezen 120 km. hosszúságú szakaszon az egy nagy, Szt.-Endre szigetén kívül még 58 sziget emelkedik a felszínre; az összes duua-szigetek 6'8 n/ 0j a e sik eze D szakaszra. Nagyobbszerü kanyarulatok niucsenek, ilyen csak a Szobb és N.-Maros közti jobbra térő kanyarulat. — A meder összes esése Lanfranconi szerint 8*35, kilométerenként 0*069 ra. — A meder szélessége nagyobb, mint az előbbinél, közepes szélesség legkisebb vízállás mellett 505 m, Komáromon alul 600 m., Budapestnél 328 m., tehát ezen szakasz nál a végén szorul össze a meder, míg az előbbinél az elején. — Az árterület aránytalanul csekélyebb ; mig az előbbeni szakaszon a közepes szélessége 37093 m. volt, addig itt csak 4244 m. — 2 2) A part magasság nem mutat oly nasy változatosságot, a legkisebb és legnagyobb magasságváltozat a balparton 2*752— 15*480 m., a jobb parton 1*736—8*944; a közepss magasság a balpartou 6*88 m., a jobbon 6 038 m. — Az Uj-Szőnv, Párkány, Budapestnél át vezetett keresztmetszetei még jobban mutatják, mint az előbbi szakasznál, a medernek a jobb oldalra valő lejtését. így a budapestit keresztmetszeténél a Dunának az évi középszin mellett 1863—1874-ig a következő mélységeket kapjuk balról jobbra haladva: 3*03, 4*37, 2*24, 5*24, 5*40, 5*42, 2*08, 6*75, 8*72, 9 37, 761 m. Hasonló viszonyokat mutatnak a többi keresztszelvények is. — A legkisebb és leguagyobb mélységváltozat a folyam sodrában 0*9482—10*1146 m., a közepes mélység 4 7366 m, — A nagyobb közepes mélység miatt is a fenékváltozat nem gördit akadályt a hajózásnak. A harmadik duna szakasz sok hasonlóságot mutat az elsőhöz. Szorulattal — Buda és Pest közt — kezdődik és a mint innen kiszabadul, szétágazik és a soroksári ággal a Csepel szigetet zárja közül ; ilyeu nagyobb kiágazás Mohácsnál a Baracskai Duna, mely a Mohácsi szigetet képezi. Ezekeu kivül vau még több kisebb nagyobb kiágazása a Dunának, melyek azonban részint eliszaposod1 9) Dr. Ortvay T. Magyarországi duuaszigetek foldir. csoportosulása. 30. 46. 1. 2 0) Az idézett mimkának II/B. térképe. 2 1) Lanfranconi E. „Közép-Európa vizisutai stb.~-hoz csatolt II/'C. térkép. 2-) Lanfranconi E. adatai szerint.
