Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
V. Hátralépve. Szent-Ivány József, a fürdőtulajdonos és sportszervező
esetben gátolni igyekeztek a külföldi, elsősorban magyarországi sportolók részvételét. Mint 1930-ban, amikor a Szentivánfürdőben szervezett úszóversenyre nem engedték beutazni az egri úszókat.225 Szent-ivány József a sakkot is különösképp kedvelte, s a szlovákiai sakkélet egyik fontos mecénása és szervezője volt. Szentivánfürdői birtokán 1930-ban közép-európai viszonylatban is neves sakktornát szervezett, amelyet ugyan a hatóságok - a sok külföldi meghívott miatt - először betiltottak, később azonban mégis engedélyeztek. Az augusztus 30. és szeptember 7. között szervezett versenyen az akkori világ élvonalába tartozó olyan neves sakkozók vettek részt, mint a magyar válogatott Lilienthal Andor vagy a csehszlovák válogatott Salomon Flohr, akik többek között az amerikai Stonert is megelőzve a pozsonyi Gombossal hármas holtversenyben végeztek a torna élén. A sakkozáson kívül Szent-lvány maga leginkább az autósportot űzte. Már fiatalon, 1908-tól egy sötétzöld Berliet double phaeton személyautó tulajdonosa volt, később pedig lelkes híve lett a túraautózásnak. Ennek egyik legékesebb bizonyítékát az a szlovenszkói körtúra jelentette, amelyre 1927 júliusában indult Fiat 503-as autóján az akkor a VII. gimnáziumot elvégzett fiával és Lukács János sofőrrel együtt. Persze az út nem csupán autózásból állt, hanem a társasági élet sajátos formáját is jelentette, hiszen útközben a felvidéki magyar földbirtokosság számos tagját is meglátogatták. Az e családok sarjai körében akkoriban népszerű túraautózást megfelelő lehetőségek esetén egyéb közéleti szerepvállalásával is igyekezett összekapcsolni. Erre jó példa az a kelet-magyarországi tanulmányi-gazdasági célokat is szolgáló túra, amelyet a Bükk- és Mátravidéki Automobil Clubbal, valamint a Tiszántúli Automobil Clubbal karöltve szervezett meg. Az 1929. július 13-tól 17-ig tartó túra során a mintegy ötven felvidéki résztvevő (beleértve Szent-lvány József szőkébb családját és a Magyar Nemzeti Párt olyan gömöri és nógrádi vezető személyiségeit, mint Szilassy Béla, Nagy Sándor, Fodor Jenő és néhány, a Szent-lvány családhoz közel álló birtokost, mint Beélik Győző vagy Hevessy László) autós Miskolctapolcát, Lillafüredet, Tokajt, a Hortobágyot és Debrecent is meglátogatta.226 Mint osztályos társainak, a sportot számára is elsősorban az egyben fontos társadalmi eseményként is működő vadászat jelentette. Bár politikai elfoglaltságai okán ő maga nem tudott annyi időt a vadászatra fordítani, mint édesapja, s talán nem is volt olyan sikeres vadász, ám mint rokona, Szent-lvány Géza is megjegyzi vadászélményeit összefoglaló munkájában, Szent-lvány József birtokain - jelentsék azok Liptói vagy Gömört - állandó volt a vadászati készültség.227 S azt is Szent-lvány Gézától tudjuk, hogy Szent-lvány József mind a Csorba-tó fölötti havasokban, mind a Gömör megyei Flarkács és Levárt erdeiben sok-sok trófeára tett szert. A vadászat azonban több volt számára, mit a trófeák halmozása, hiszen a vadászemberek között megismert közösségi szellemet és összetartó erőt az élet más területeit illetően is példaértékűnek tartotta. Ezt fejtette ki egyebek között abban az önvallomásnak és saját ars poeticának is beillő karácsonyi írásában, melyet már a visszacsatolás után, újból magyar állampolgárként a Vadász Újság első oldalán közölt. Cikkében 94
