Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai... 95 benyik felé vezető utat fogják megépíteni. A két átjáró között számos átkelő felújítása, kitisztítása, megépítése történt már meg, vagy folyamatban van, illetve tervezik a megvalósítását. Ezek az apró, általában négy számjeggyel jelzett utak a helyi lakosok bezártságát oldják, és visszacsatolják őket a sok évszázados együttélésbe. Vannak köztük olyan utak is, amelyek ennél nagyobb jelentőségűek, mint például az Ózd—Susa és Jene, illetve Rimaszécs közti út, amely Ózd és Rimaszombat közt nyitja meg az összeköttetést Losonc és Zólyom felé, vagy a Hollóháza-Eszkáros közti út, amely Sátoraljaújhely számára teszi lehetővé, hogy felére, azaz 45 km-re csökkenjen a Kassáig, a kassai repülőtérig vezető út. Hasonló funkciót töltene be az Ipoly-hidak újjáépítése, mert itt is elsősorban kisléptékű beruházásokról van szó. Falvak közti gyalogos átjárók, alacsonyabb rendű utakat összekötő hidak újjáépítésére van szükség. Az egymáshoz közeli települések együttműködésében tartalmilag a hagyományok újraélesztése jelenik meg. Ez érthető a hosszú elszakító ttság után. Az újra egymásra találó önkormányzatok leltárba szedik, ki milyen hagyományokkal rendelkezik az épített örökség, a természet szépsége, az emberi cselekvések (népi-városi hagyományok, művészi értékek) terén. Felmerülnek és projektekbe íródnak a hagyományos mesterségek, messze földön híres termékek. Ezek a hagyományok azonban fokozatosan átalakulnak és a kor szellemének megfelelően modernizálódnak. A hagyományok korszerűsödése azt jelenti, hogy az itt újra felfedezett egyedi és közös értékek átváltódnak a turizmus piacon hasznosítható formájába, a megélhetéshez hozzájámló, az új körülményekhez igazodó foglalkozások rendjébe, így fonódik össze a borturizmus a termál- és látványfurdők világával, a táji ételek kínálata a természetjárással, sporttal (kerékpározás, evezés, sziklamászás) stb. így lett a Duna ismét összekötő kapocs és a jövőbeni fejlesztések alapjául szolgáló lehetőség. A folyó partján tervezik az Eurovelo 6 nemzetközi kerékpárutat és a víziturizmushoz nélkülözhetetlen kikötők, folyóparti egyéb infrastruktúra építését. Példaként a Zsitva torkolatában elhelyezkedő Hídverő települések kapcsolata hozható, melyeket a Rákóczi Szövetség szervezett öszsze a kilencvenes évek végén. Az elgondolás azon alapult, hogy a korábbi történelmi együvétartozás élményét meg kell újítani, a Duna két partján található települések között átvitt értelemben hidat kell verni, melynek eredményeként a jövőben az együttműködés könnyebb lehet, az így kialakuló kistérség pedig nagyobb erővel bír majd a különböző fórumok előtt. Az elképzelést Neszmély önkormányzata karolta fel a magyar oldalról, míg a szlovák oldalról tizenhárom település csatlakozott és lépett be a hivatalosan 1999. július 2- án megalapított szövetségbe. A csatlakozott szlovákiai települések: Aranyos, Bátorkeszi, Búcs, Hetény, Izsa, Karva, Marcelháza, Mocs, Madar, Pat, Dunaradvány, Virt, Vágfüzes. A magyarországi oldalon további települések nem léptek be hivatalosan a szövetségbe, de annak munkáját elismerik, programjain minden esetben hivatalosan is megjelennek. A Hidverő települések esetében elmondható, hogy az éves rendszerességgel megtartott, Neszmély állandó helyszíne mellett minden évben a szövetség egy másik településén is folyó, napjainkra régiós vonzással bíró Hídverő Napok eseménysorozata mellett egyéb hozadéka is volt az együttműködésnek. A Hídverő Napok 2008-ban tizenharmadszor kerül megrendezésre. Minden évben egy hídverő oszlopot is avatnak valamelyik tagtelepülésen. A magyar millennium kapcsán majd mindegyik település állított köztéri szobrot, mellyel a magyar történelemhez való tartozásukat fejezhették ki. Neszmélyen pedig elhangzott, hogy a település fejlődéséhez nagyban hozzájárult a szövetségi tagság, sőt a falu jövőképének kialakításában, terveinek eléréséhez elengedhetetlen. A Hídverő Napok megrendezéséhez szükséges infrastruktúrát (fából készült közösségi tér, szénapajta, több ezer ember ellátásához elegendő kapacitással bíró kemencesor a Duna partján)
