Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Reisinger Adrienn: Szlovák-magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok
Szlovák—magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok 119 A középfokú tanulmányok utáni tervekkel összefügg az is, hogy a diákok miért éppen az adott intézményt választják a magyarországi oldalon. Ahogy már korábban említésre került, aki szeretne továbbtanulni, elsősorban gimnáziumba adja be a jelentkezését, míg aki dolgozni szeretne, valamilyen szakmát tanul, elsősorban olyat, ami nem található meg szlovák oldalon. Többek között adott határszakaszon említésre került a zenei, kereskedelmi és idegenforgalmi, képzőművészeti, ipari képzés. A szakmai célok mellett szerepet játszik még a választásban az adott iskola jó hírneve és a jó megközelíthetőség is. A diákok legnagyobb része az adott településhez közel eső határszakaszról érkezik, ritkán jönnek át diákok messzebbről, főként a közlekedés miatt. Elsősorban az alábbi településekről járnak át szlovák állampolgárságú magyar diákok: Dunaszerdahely, Nagymegyer, Pozsony, Komárno, Párkány, Érsekújvár, Nyitra, Losonc, Fülek, Ipolyság, Rimaszombat, Ragyolc, Lukanénye, Királyhelmec, Almágy. A közvetlenül a határ mellett fekvő települések közül csak Balassagyarmaton tanul a többi közvetlenül határ menti városnál (Komáromban, Esztergomban, Szécsényben, Sátoraljaújhelyen) érezhetően több diák. A diákok a lakóhelyük távolsága szerint vegyesen kollégisták, bejárók, illetve rokonoknál vagy albérletben laknak. Több intézményben fontos kérdésként merül fel, hogy biztosítani kellene a felvidéki magyar diákoknak a szlovák nyelv tanítását, hiszen, annak ellenére, hogy nem szeretnének szlovák nyelven az oktatásban részt venni, a saját államuk nyelvét ismerniük kell, főleg, ha később vissza szeretnének menni Szlovákiába. A felkeresett intézmények közül csak néhányban volt biztosított a szlovák nyelv tanulása, egy győri gimnáziumban viszont az érettségi is kötelező a felvidéki magyar diákoknak szlovák nyelvből. A kutatás során kiváncsiak voltunk arra is, hogy az intézmények igazgatóinak mi a véleménye arról, hogy a szlovák állampolgárságú magyar nemzetiségű diákok átjárnak magyarországi intézményekbe tanulni. A következő vélemények hangoztak el:- Elsősorban azokban az intézményekben kell támogatni az oktatásukat, amelyek olyan képzéseket nyújtanak, melyek hiányoznak szlovák oldalon, így többen amellett érveltek, hogy elsősorban a szakközépiskolákat kellene támogatni, hiszen gimnáziumi képzésben Szlovákiában is részt vehetnek. Azzal, hogy átjönnek Magyarországra gimnáziumokba, a szlovákiai keresletet csökkentik, és nehéz helyzetbe hozhatják az amúgy sem könnyű szituációban lévő szlovákiai magyar iskolákat.- A 2007-es törvényi szigorításokat többen úgy értelmezték, hogy ezzel a magyar állam próbálja csökkenteni az itt tanuló külföldiek, így a felvidéki magyarok számát is.- Több igazgató úgy vélte, hogy elsősorban presztízs és történelmi okokból jönnek át a diákok.- Egy intézményvezető kiemelte, hogy a határon túli magyarok oktatási célú határon átnyúló mozgását külön kellene kezelni a többi külföldi diák magyarországi oktatásától, hiszen ők speciális helyzetben vannak a külföldi állampolgárságuk, de magyar nemzetiségük miatt. így fel sem szabadna merülni, hogy tandíjat kérjen tőlük az intézmény, viszont az államnak támogatni kellene az oktatásukat.17- A megkérdezett intézmények egy kisebb csoportja közömbösen áll a kérdéshez, számukra nem jelent sem előnyt, sem hátrányt, 17 A téma mélyebb vizsgálata a határon túli magyarság problémáihoz vezet, melynek részletes tárgyalása nem tárgya a fejezetnek.
