Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy
Reisinger Adrienn Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés - Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy kérdéskörét körbejárva. A tanulmányban mind az oktatás, mind az egészségügy terén elsődlegesen azt vizsgálom, hogy az agglomeráció magyar területein1 a szlovák állampolgárok milyen feltételekkel vehetik igénybe Magyarországon az óvodai, az oktatási és az egészségügyi szolgáltatásokat. Ehhez kapcsolódóan megvizsgálom a magyar törvényi szabályozást, majd a térség intézményeiben (Mosonmagyaróvár, Rajka, Dunakiliti) folytatott interjús kutatás alapján ismertetem a gyakorlati tapasztalatokat.1 2 A tanulmány első felében az óvodai, a közoktatási és a felsőoktatási szolgáltatások igénybevételének törvényi feltételeit vizsgálom (bár a vizsgált kutatási térségben csak egy felsőoktatási intézmény működik, fontosnak tartottam bemutatni a külföldiek magyarországi felsőoktatásban való részvételének feltételeit), majd néhány statisztikai adat segítségével bemutatom az elmúlt évek magyarországi tendenciáit. Az oktatás vizsgálatakor fontos kérdéskör, hogy a külföldi állampolgárságú-jelen esetben szlovák - diákok, hogyan kerülnek be a magyarországi oktatási rendszerbe. Továbbá, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy a magyar állampolgárokkal azonos elbírálásban részesüljenek, vagyis hogy ne kelljen tandíjat fizetniük. A következő formában kerülhetnek be a külföldi állampolgárok a magyar oktatási rendszerbe:- menedékjogot kérő szülők gyermeke Magyarországon tanul- a szülők Magyarországon telepedtek le, itt dolgoznak, a gyermekük/gyermekeik Magyarországon tanul/nak- a szülők Magyarországon telepedtek le, de külföldön dolgoznak, viszont a gyennekük/gyermekeik Magyarországon tanul/nak- a család nem Magyarországon él, de a szülők itt dolgoznak és a gyermekük/gyermekeik is itt tanulnak- a család nem Magyarországon él, a szülők nem hazánkban dolgoznak, viszont a gyermekük/gyermekeik itt tanulnak. 1 Törvényi és kutatási szempontból ennek van elsősorban jelentősége, hiszen ha a szlovák állampolgárok kiköltöznek Pozsonyból szlovák területre, jogi problémák nem merülnek fel. A szolgáltatások igénybevételénél az merülhet fel kérdésként, hogy a magyar nemzetiségű diákok tudnak-e magyar iskolában tanulni vagy sem. 2 Szlovákia esetében Pozsony és környéke agglomerációjában sem az oktatási intézményekben, sem az egészségügyben nem merülnek fel olyan problémák, amelyeket a létező szolgáltató rendszerek ne tudnának kezelni. Az egyes településeken szlovák és magyar oktatási intézmények egyaránt léteznek, kapacitásbeli problémák természetesen lehetnek a diáklétszám, pedagógusok, orvosok, nővérek stb. vonatkozásában is, komoly problémák jelentkezhetnek az iskolák és az egészségügyi intézmények fejlesztésével kapcsolatban, de ezek nem régióspecifikusak, az egész szlovákiai oktatási és egészségügyi rendszerre érvényesek. Elmondható, hogy az agglomeráció Szlovákia esetében nem idéz elő olyan speciális problémákat, mint amilyenek a magyarországi részt jellemzik. Ezért a jelen tanulmányban inkább a magyarországi állapotok kerülnek bemutatásra (Tóth Károly, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovákia, Somorja).
