Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lelkes Gábor: A régió gazdasága
186 Lelkes Gábor városokból, hogy kakasszó ébressze őket, és a reggelijüket falusi csendben fogyasszák el. A tárgyalt régió mindezen elvárásoknak megfelel, kiváló lehetőségeket kínál a helyi értékeket bemutató kulturális turizmus, sportturizmus, egészségturizmus, konferenciaturizmus számára. A régió egyik meghatározó idegenforgalmi vonzerejét a termál- és élményfürdők jelentik. Ezek három település, Mosonmagyaróvár, Lipót és Dunaszerdahely turisztikai kínálatának képezik a központi elemét. Népszerűségüket az is növeli, hogy az itteni termálvíz összetétele kedvező hatással van az ízületi problémák kezelésére, valamint a balesetek mozgásszervi szövődményeire. A lipóti termálfürdő nemzetköziségét kiválóan példázza, hogy a fürdő területén a hirdetések szlovák nyelven is elhangzanak, így az információk több tízezer szlovák turistához is eljutnak az anyanyelvükön. A termálvíz mellett a régió csodálatos felszíni vízibirodalommal rendelkezik. A Duna és ágrendszere, a Mosoni-Duna, Kis-Duna és mellékfolyói, valamint a több tucat tó (pl. a lipóti Holt-Duna morotvató, a vajkai tó) rengeteg lehetőséget kínál pihenésre és sportolásra egyaránt, csónaktürákra csábító környezetük miatt ezek a vízfelületek ezrek kedvelt pihenő-, üdülő- és kirándulóhelyei. (A régió fejlesztésénél ezért fokozott figyelmet kell szentelni a felszíni vizek minőségének, biztosítani kell az említett vízfelületek fürdőzésre és sportolásra való alkalmasságát.) A régió vizeire napjainkban még elsősorban a kis igényű és kevés költséggel járó turistaforgalom a jellemző, ugyanakkor évről évre javulnak az igényes idegenforgalom fogadásának adottságai. Az elmúlt években hagyományteremtő szándékkal számos vízi fesztivált rendeztek a régióban, amelyek tovább növelték a térség ismertségét. Elmondható, hogy a vízi turisztikai együttműködés a somorjai Fórum Régiófejlesztési Központ és a dunakiliti székhelyű Felső- Szigetköz Szabadidő Vízi Sport Egyesület szervezésében a határmente egyik legintenzívebb kapcsolatává vált (Tuba 2009). Az intenzív együttműködés néhány eredménye:- kilenc éve közösen szervezik a Szigetközi Vízi Fesztivált Dunakilitin, nyolc éve a Szigetköz-Csallóköz Duna Kenu Maratont, négy éve a szigetközi csapatok állandó résztvevői a Csallóközi Vízi Fesztiválnak Somorján (2010-ben az AQUA SAMARIA Vízi Fesztiválon a felső-csallóközi és a felső-szigetközi csapatok mellett a szomszédos ausztriai Hainburg csapatai is jelen voltak)- 2000-ben elkészült a szigetközi ágrendszer vízi turisztikai térképe, majd 2002-ben ugyanez a csallóközi oldalon is, végül 2008-ban a schengeni határokra reagálva elkészült a két ágrendszer közös térképe. A régió idegenforgalmi vonzerejét jelentős mértékben növelik a határ mindkét oldalán elterülő védett területek, melyek jelentős része besorolást nyert az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 ökológiai hálózatba, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A magyarországi oldalon kiemelendő a Szigetközi Tájvédelmi Körzet, míg a szlovákiai oldalon a Dunai Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet (mely területek a nemzetközi jelentőségű vizenyős területek nyilvántartásában is jegyzettek). Ezen védett területek egyedülállóan szép természeti értékei, gazdag állat- és növényvilága messze földről vonzzák az érdeklődőket, ezért merült fel az új évezred elején a Szigetköz-Csallóköz Nemzeti Park kialakításának gondolata. A magyar-szlovák határon átnyúló nemzeti park létrehozása végett az ötlet támogatói már 2004- ben megtették az első lépést: a Phare 2002 Helyi kezdeményezésen alapuló környezet- és természetvédelem a szlovák-magyar határ mentén program keretén belül megvalósíthatósági tanulmány készült Közös Szlovák-Magyar Nemzeti Park kialakításának megvalósíthatósági tanulmánya a Szigetköz-Csallóköz területére címmel.
