Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lelkes Gábor: A régió gazdasága
184 Lelkes Gábor 1. ábra. A Mosonmagyaróvári Ipari Logisztikai Üzleti Park földrajzi fekvése a Bécs-Budapesl-Pozsony háromszögben Forrás: A www.milup.hu alapján saját szerkesztés A régió többi ipari-logisztikai parkja jóval kisebb méretű, a legjelentősebbek Dunaszerdahelyen, Egyházkarcsán, Somorján, Nagylégen, Kisudvamokon vannak. Az első két park napjainkban még csak logisztikai jelleggel bír, ipari termelés nem folyik bennük, míg az utóbbi háromban már megtelepedett vállalkozások működnek. Az ipari termelést végző parkok közül a legnagyobb a 12 hektáron elterülő somorjai, mely az olasz Vicenza Ipari Kamarával együttműködve jött létre, s napjainkban már nyolc vállalat telepedett meg ezen a területen (gyártanak autóantennákat, villanymotorok kódoló berendezéseit stb.). 3. Tercier szektor A régióban az elmúlt tíz évben a tercier szektor robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, mely tercierizálódás elsősorban a szolgáltatások, a kereskedelem és az idegenforgalom előretörésének köszönhetően ment végbe, miközben lényegesen megnőtt az említett területeken tevékenykedő vállalkozások száma (bár az agglomeráció lakói előszeretettel járnak Pozsonyba nemcsak dolgozni, hanem vásárolni, szórakozni is). Az elmúlt két évben azonban a globális gazdasági válság jelentős visszaesést váltott ki a régió kis- és nagykereskedelmében, amiben döntő szerepet játszik a lakossági óvatosság. Az emberek jobban megfontolják a kiadásaikat, a bizonytalan gazdasági helyzet miatt igyekeznek csökkenteni azt azzal, hogy nagyobb tételű vásárlásaikat elhalasztják. Ezen előretekintő magatartás mellett a szlovákiai oldalon a kiskereskedelem visszaeséséhez hozzájárult még a karnyújtásnyira levő Magyarországra, illetve Ausztriába irányuló bevásárlóturizmus is, ugyanis az említett két szomszédos államban olcsóbban vásárolható meg számos termék, különösen az élelmiszer, az elektronikai fogyasztási cikkek, a bútor, a gépipari és a ruházati termékek. A fogyasztóknak ez a magatartása természetesen nagyon kedvezőtlenül hatott a szlovákiai üzletek forgalmára. A szlovák-magyar határon átnyúló bevásárlóturizmus korábban soha nem látott méreteihez hozzájárult az euró szlovákiai bevezetése is, a forint mélyrepülésének következtében ugyanis az élelmiszer
