Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lampl Zsuzsanna: Túl a város peremén (Esettanulmány a Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajk környéki lakosságról)
116 Lampl Zsuzsanna 7. táblázat. Az érintett járások magyar nemzetiségű lakossága az 1991 és 2001. évi népszámlálás alapján 1991 2001 Magyar lakosok % Magyar lakosok % Pozsony város 20312 4,6 16451 3,8-19,0 Szene 12 214 24,5 10 553 20,4-13,6 Dunaszerdahely 95 310 87,2 93 660 83,3-1,7 Galánta 38 295 41,3 36 518 38,6 44,6 Vágsellye 21 745 40,2 19 283 35,7-11,4 Komárom 78 859 72,2 74 976 69,1-4,9 Érsekújvár 63 747 41,5 57 271 38,3-10,2 Nyitra 13 113 8,2 10 956 6,7-16,4 Forrás: Gyurgyík 2004, 150 De nemcsak az érintett járásokban, hanem egyetlen települést, Bacsfát kivéve, a megkérdezettek lakhelyén is nőtt a szlovákok és csökkent a magyarok részaránya (8. táblázat), pedig az 1991-2001 közötti időszakban még kevesebb szlovák költözött ebbe a térségbe, mint az azóta eltelt években. 8. táblázat. Az érintett települések lakosságának nemzetiségi aránya 1991-ben és 2001-ben Szlovák Magyar 1991 2001 1991 2001 Bacsfa 40 36 60 63 Balóny 3 5 97 94 Béke 12 15 85 82 Csallóközcsütörtök 8 12 89 83 Csenke*-8-91 Doborgaz 4 9 96 91 Dunajská Lužná 88 90 9 7 Éberhard 40 47 59 51 Nagy magyar 12 25 85 68 Rovinka 88 88 9 7 Sárosfa 5 20 94 88 Somorja 27 31 74 67 Szemet — Kalinkovo 56 62 44 37 Vaj ka 4 12 92 88 Gútor — Hamuliakovo 30 42 69 56 Nový Život 5 12 91 85 * 1991-ben még nem volt önálló község Forrás: Szlovákia településeinek adatbázisa, http://www. foruminst.sk Mivel a pozsonyi szub- és dezurbanizáció 2001-ben, a legutolsó népszámlálás évében nem állt meg, hanem azóta még inkább felgyorsult, okkal feltételezhetjük, hogy a térség szlovák nemzetiségű lakosainak a részaránya az idők folyamán tovább növekedett. S ez a tény minden kétséget kizáróan hozzájárul a szlovák-magyar népesség arányának a változásához. De
