Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Meleg Mária: Danczi Villebald élete és munkássága

hogy meg tudja ítélni a kürti nyelvjárást, szűkebben vett tanulmányain túlmenően más terepgyakorlatra is szüksége volt. Ezt testesíti meg a kiskunhalasi nyelvjárás hangtanát érintő vizsgálódása, s az ennek eredményeként megszületett dolgozatai (Danczi 1940b; Danczi 1941d).

Mint nyelvész sokat foglalkozott bencés elődeinek életével és munkásságával. Sokat tanulmányozta rendtársainak, Czuczor Gergely12, Jedlik Ányos13, valamint Szeder Fábián14 nyelvészek életét és műveit.

Jedlik Ányos mint nyelvművelő címmel foglalkozik a sokoldalú bencés szerzetes nyelvészeti munkásságával. A többi között ezt olvashatjuk írásában: „Ha az elmélyülő, tudós Jedlikről azt olvasná valaki, hogy 79 éves korában vadászaton rókát lőtt, hosszú életén át nem dohányzott, szeszes italt csak udvariasságból ivott, hogy a szabadságharc idején életének 49-ik évében járó egyetemi tanár beáll népfelkelőnek, vesz magának puskát, töltényt, nappal a sáncolásnál dolgozik, éjjel folytatja tudományos kutatását osztógépén, s olvasná egyéb 1849-es tetteit - az illetőnek elég oka lenne a csodálkozásra. De ezek az általában ünnepélyesnek mondható lángok eltörpülnek a mellett a szenvedélyes, állandóan parázsló nyelvművelő munka mellett, amelyet félszázadon át tudatosan, megszakítás nélkül végzett nemcsak azokban a tudományágakban, amelyeket hivatásszerűen ápolt, hanem a nyelv keresztmetszetének egész területén. E téren, a nyelv területén mutatkozik Jedlik munkásságának minket érdeklő sajátossága: az új tudományos fogalmak kimondására és az új tudományos eszközök megnevezésére - mint korának

12 Czuczor Gergely (1800-1866) költő és nyelvész, a magyar romantikus irodalom egyik kiemelkedő s hatásában nagyjelentőségű alakja. Unokafivérével Jedlik Ányossal a bencés rendbe lépett. Ott kapja a Gergely nevet. (Eredeti neve István). Teológiai és bölcsészeti tanulmányait Pesten végzi. Itt még felszentelése előtt feltűnik, mint költő. 1824-ben felszentelik, ugyanazon évtől kezdve tanár Győrött, majd Komáromban. 1831-ben az MTA levelezős tagja, 1835-ben titkára, majd a következő évben rendes tagja lesz. 1848-ban fenntartás nélkül a forradalom mellé áll. Riadó c. költeménye Petőfi forradalmi költészete mellett a 48-as idők leghatásosabb verse. 1849-ben Windischgrätz elfogatja, kis híján halálra ítélik. A szabadságharc után börtönbe kerül. 6 évig vasban töltendő nehéz várfogságra ítélik. 1851-ben az Akadémia kérelmére kegyelmet kap. Élete végső másfél évtizedében szakadatlanul dolgozik a nagyszótáron. 66. évében a kolerajárványban hal meg. (Szótára Fogarasi János szerkesztésével vált teljessé.) A magyar romantikus eposz egyik megteremtője (Magyar Irodalmi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó 1963, 231).

13 Jedlik Ányos (1800-1895) fizikus, az MTA tagja, egyetemi tanár. 1827-ben elektromágneses forgókészüléket készített. Hat évvel Siemens előtt, 1861-ben egysarki villanyindítójával elsőként alkalmazta a dinamó elvét. Galvántelepeivel, optikai rácsaival és ezek készítésére szolgáló osztógépével tette nevét külföldön is ismertté. Jelentős munkája A súlyos testek természettana c. tankönyve (Új Magyar Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó 1962, 498).

14 Szeder Fábián (1784-1859) tanár, néprajzi és egyházi író, nyelvjáráskutató, Benedek-rendi szerzetes, az MTA tagja (1831-1837). Teológiát végzett Pannonhalmán. 1808-tól Esztergomban, majd Győrött gimnáziumi tanár. Nagyszombatban, Komáromban, 1830-tól Pannonhalmán teológiai tanár. 1832-től pannonhalmi levéltárnok, 1838-tól könyvtáros, 1841-től a rend komáromfüssi jószágkormányzója. A Tudományos Gyűjtemény 1817-es pályázatára készült munkája az első nagyobb, önálló néprajzi tanulmány. Kéziratos hagyatékát a pannonhalmi könyvtár őrzi. Fő műve A palócok. Tudományos Gyűjtemény, 1819. VI. (Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó 1969, 725).