Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
2.4. Népi növénynevek Kürtről 158 Népnyelv NÉPNYELV. Népi növénynevek Kürtről.1 A magyar növénynevek iránti érdeklődés régi keletű. Elég arra hivatkoznunk, hogy 1583-ban Németújvárott megjelent Beythe István nevével egy könyvecske: Stirpium Nomenclator Pannonieus Authore Carolo Olnsio Atrebate. A eímben szereplő CmsiEst Bevthe István, a Batthyányiak németújvári papja tanította a magyarországi növények magyar nevére. Az utolsó levélen olvasható Clusius ajánlása: „Tercentum stirpes, denas quater. octo reponit | Ordine: queis addas quotqnot haberi cupis." (RMK. II, 175.) Azóta sokszor hozzáfogtak növényneveink gyűjtögetéséhez. Az ilyen gyűjtemények közül megemlítünk két eléggé ismeretlen művet. Az egyikei Db. Panel Máté, a pozsonyi kir. akadémia tanára állította össze. 1793-ban jelent meg ,,Compendium oeconomiae ruralis“ címen latin-magyar-tót-német Nomenclatorral. A másik Fándu György naháesi plébános „Zelinkár“ című műve, szintén 1793-ban jelent meg Nagyszombatban. Orvosi könyvének 341—53. lapján tótul, latinul, magyarul és németül közöl növényneveket, a növénynek orvosságul való használására is utasítást ad. A növénynevekkel foglalkozó munkákat nem soroljuk fel, csak megjegyezzük, hogy botanikai terminológiánkban nagyon sok a tükörkifejezés. A magyar nép növényismeretéről általában rossz véleménynyel vannak a természettudósok. Igazuk van, ha azt tekintjük, hogy az 1300—1500-ra menő speciesből csak 300—350-nek tudják a nevét, s ez a tudás is sok növénynél inkább csak bizonytalan rátalálás. De ha a nép növényismeretét összehasonlítjuk az intelligencia nagyobb részének ismeretével, az összehasonlítás a nép javára dől el. Ezt természetesnek is mondhatjuk, hiszen ő él együtt a természettel. Ha növénynév-gyűjtés közben szerzett tapasztalatainkat röviden összefoglaljuk, azt látjuk, hogy a növények a népi névismeret szempontjából négy osztályba sorozhatok. Az első osztályt alkotják az egyedi név szerint ismert növények, második osztályba sorolhatjuk a gaz néven szereplőket, harmadikba a fűvek-et, negyedikbe azokat, amelyeket sem gaznak, sem tű nek nem mondanak, ezek mintegy beszervezetlenek. Az első osztály növényeinél, amelyeket a kürti nép egyedi néven nevez, nem mindig biztos a név, azaz ugyanaz a növény más néven is szerepelhet, és ugyanazon a néven más növényt is nevezhetnek. Általában egyedi néven azokat a növényeket ismerik, amelyek hasznosak vagy károsak rájuk nézve, gyakrabban örvendeztetik vagy keserítik életüket. A második csoport a gazok. „Nincs ezeknek nevük, csak amëUik orvosságnak való.“ Elmélkedik, Isten útjait keresi 1 A Magyarságtudományi Intézet megbízásából gyűjtött és az intézetnek benyújtott szóanyag feldolgozása. Danczi Villebald: Népi növénynevek Kürtről. Magyar Nyelv 39 (1943), 158-161, 251-255. p.
