Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
V. Szlovákia városai 1993 után
A geopolitika hatása a városhálózatra Európa között terül el, miközben beletartozik a Skandinávia és a Balkán közt húzódó országok sávjába. Vita bontakozott ki viszont arról, hogy ez a kelet és nyugat közötti köztes helyzet melyik égtáj felé van közelebb. Az első szlovák nacionalista kormányok a keleti irány fontosságát hangsúlyozták, ami az új Oroszországhoz fűződő kapcsolatok szorosabbra fonását vonta maga után. Az Európai Unió azonban értésére adta Szlovákiának, hogy ezzel az erőltetett szövetséggel kizárja magát a közös Európából. Az 1998-as kormányváltás szakítást jelentett a keleti orientációval, egyértelmű kiállást jelentett a nyugati irányultsággal. Ez tette lehetővé Szlovákia uniós taggá válását. A kelet-nyugati irányultság kiemelkedő fontosságú a szlovák politika és közélet számára, amit kifejez, hogy önmagukat Kárpáti-országnak tekintik. Ennek a tartalma tagadást fejez ki, mert azt jelenti, hogy nem Kárpát-medencei ország, ahogy a magyar földrajzi és történelmi szemlélet a Felvidéket a Kárpát-medence szerves részének tekintette. Ennek a felfogásnak tárgyiasult következményét láthatjuk pl. a szlovák úthálózat megvalósulásában. A Kárpáti-ország hegygerincei között kelet-nyugati irányultságú völgyeket emlegetnek, amelyek kelet-nyugati irányú közlekedési folyosókat képeznek a Vág, a Garam és a Hernád folyók völgyében. A folyók délre futását, Dunába, illetve Sajóba-Tiszába torkollását már másodrendű tényként kezelik. Ez az elképzelés az alapja annak a politikaföldrajzi értelmezésnek, miszerint a folyóvölgyek két központi régiót, a Kelet-Szlovák és a Nyugat-Szlovák régiót kötik össze. A Pozsony-Kassa tengely tehát a Kárpátok hegycsúcsai közt kanyargó folyóvölgyekben fut. Ez az ív jelenti Szlovákia gazdaságának és népességének gerincét, ez az a földrajzi sáv, amely magához vonzza a tőle délre fekvő területek emberi és gazdasági mozgását egyaránt. A dél-szlovákiai települések lakossági mozgása, kereskedelmi forgalma, áru- és szolgáltatáscseréje egyirányúan délről észak felé áramlik. Szlovákia fontosságát csökkenti, hogy a német egység megvalósulásával nem rajta keresztül vezet a legrövidebb út Oroszország felé, sőt Ukrajna bizonytalan helyzete fölértékeli Belorussziát - és így a Lengyelországon keresztül vezető közlekedési folyosókat - az Oroszországgal fennálló kapcsolatokban. Szlovákia mérete, kicsinysége is aggodalomra adott okot. Az új többközpontú világ sok bizonytalanságot hordoz. Az ilyen kis országok számára a biztonság a legfontosabb mind gazdasági, mind politikai, mind védelmi szempontból. A kelet-közép-európai országoknak azonban nem katonai jellegű kockázatokra kell készülniök, hanem a demokratikus intéz93
