Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

A szlovákiai magyarok családi és nyilvános nyelvhasználata 2011-ben

magyarul beszélni, feltehetőleg persze csak ott és akkor, ahol ez nem ütközik a kommunikációs partner által emelt lerombolhatatlan akadályba (tudás és akarás). Felmerül a kérdés: a lemorzsolódottak vajon hova lettek? Nem épp nekik köszönhető a kizárólagosan magyarul kommunikálók csoportjának növekedése? Véleményem szerint ez részben elképzelhető, de azt tartom valószínűbbnek, hogy átkerültek az inkább szlovákul vagy csak szlovákul beszélők táborába (aminek természetesen nemcsak szubjektív, hanem objektív okai is lehetnek). Tehát az elmúlt csaknem öt év alatt egyik oldalon a bemutatott tereken csökkent a nyilvános magyarnyelv-használat a magyarul beszélők számának visszaesése miatt, másik oldalon viszont mintha kialakult volna egy kizárólagos magyarnyelv-használatot preferáló (öntudatos?) csoport. Ennek bizonyítása vagy cáfolása további elemzést igényel, tehát ahogyan már oly sokszor tettem, most is azzal fejezem be írásomat, hogy folytatása következik.

Felhasznált irodalom

Borbély A.-V. Kremmer l.-Hattyár H. (szerk.) 2009. Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. Budapest, Tinta.

Homišinová, Mária 2008. Identitás, nyelvhasználat, asszimiláció. Etnikai folyamatok a magyarországi kisebbségi családokban. Budapest, MTA Kisebbségkutató Intézet-Gondolat Kiadó.

Lampl Zsuzsanna 2009. Magyarok és szlovákok. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet Ondrejovič, S.-Krupa, V. 2009. Identita a jazyk. In Kiliánová, G.-Kowalovská, E.-Krekovičová, E. (eds.): My a tí druhí v modernej spoločnosti. Bratislava, Veda.

93