Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Horony Ákos tográfiai törvény, táblatörvény, államnyelvtörvény, oktatási törvény stb.), s jogilag bizonytalan helyzetet teremtenek, illetve a kisebbségi jogok szempontjából elfogadhatatlan rendelkezéseket tartalmaznak. Megoldási javaslat A kisebbségi földrajzi nevek használatát átfogóan és kisebbségbarát módon jogilag rendezni; Az iskolaügyi minisztériumnak külön metodikai útmutatóban kellene rendeznie a kétnyelvű bizonyítványok kiadásának módját, részletszabályait, természetesen a nemzeti kisebbségek igényeit és észrevételeit teljes mértékben figyelembe véve. Az alsóbb szintű szabályozás a kisebbségi jogok vonatkozásában nem élhet szűkítő értelmezéssel, feladata, hogy a kisebbségi jogok lehető legteljesebb körű gyakorlati alkalmazását biztosítsa, nem pedig az, hogy minél szűkebb területre szorítsa. A formanyomtatványokat is a kétnyelvűségre optimalizált módon elkészíteni, a szükséges rovatokat és helyet a magyar nyelvű szövegváltozatnak biztosítani (ezt a kisebbségekért felelős kormányalelnök hivatalán keresztül kezdeményezni); A számítógépes programot készítő cégekkel együttműködni, a kétnyelvű bizonyítványokkal kapcsolatos szükségleteket és hiányosságokat haladéktalanul jelezni. A 2010/2011-es iskolaév második félévi bizonyítványait az iskolák általában már megrendelték, kifizették és meg is kapták. A 2011/12-es iskolaév bizonyítványai esetében azonban még időben és többletköltségek nélkül lehetne a felmerült hiányosságokat orvosolni. A kormányalelnököt és az iskolaügyi minisztert e kérdés rendezése érdekében megkereshetnék a magyar pedagógusok és szülők szervezetei (vagy a Kerekasztal), akár konkrét javaslatot is előkészítve. Nemzeti jelképek Bár a nemzeti szimbólumok használata nem érinti a nyelvhasználati jogokat, a kisebbségi jogokat azonban érinti, mivel e jelképek egy nemzeti kisebbség nemzeti identitásának kifejezői is lehetnek. Nem véletlenül foglalkozott a nemzeti szimbólumok használatával az EBESZ főbiztosa is, szerinte a szimbólumok használatának kriminalizálása nemzetközi feszültségekhez is vezethet és egy adott közösség identitása elleni rendelkezésként értékelhető. A jelképek kapcsán azonban fontos lehet a kontextus, amelyben használják őket. Az ún. árpádsávok (négy fehér és négy piros sáv), az Árpád-házi királyok által használt, majd a magyar királyság címerében (a mai magyar állami címerben is) alkalmazott jelképek egyike. A történelmi örökség folytán Szlovákia több településének szimbólumaiban is szerepelnek (lásd pl. Besztercebánya címerét és zászlaját). Az árpádsávos zászló vagy címer önmagában tehát nincs betiltva. Konkrétan az oroszlános pajzsra mint történelmi szimbólumra vonatkozóan sincs tiltó jogszabály. A probléma akkor keletkezik, ha valamely szélsőségesnek minősített szervezet egy egyébként széles körben elterjedt történelmi szimbólumot sajátjaként kezd el használni. A szlovák jogban ugyanis egy zászló vagy jelkép „szélsőséges anyagnak" (extrémistický materiál) minősülhet, ha az adott jelkép vagy zászló egy szélsőséges csoport vagy 294
