L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja-Komárom, 2011)
Karácsony és a halottak emlékezete. Dél-szlovákiai példa
110 Karácsony és a halottak emlékezete gatás, sem pedig a sírdíszítés változásának vizsgálata. Eddigi tapasztalataim alapján általánosságban elmondható, hogy alig látható valamilyen különbség az egyes felekezetek vagy nemzetiségek közt, a roma származásúaknái ugyanúgy jelen van, mint a szlovákoknál, sőt 2008-ban a komáromi római katolikus temetőben egy szlovákiai magyar és kínai vegyes házaspár karácsonyra feldíszített közös urnás sírhelyét is dokumentáltam. Természetesen még mindig akadnak olyan református falvak, ahol kevésbé dívik ez a szokás, azonban ezekben a halottak napi gyertyagyújtás is aránylag későn honosodott meg, sőt vannak olyan települések, ahol ez ma sem tekinthető elterjedt szokásnak a reformátusok körében. Ezért indokolt, hogy bizonyos törvényszerűségek megállapítása végett területi és vallási szempontból is minél szélesebb körben dokumentáljuk ezt a jelenséget, odafigyelve a kisebb változásokra is. Az eddigi kutatási eredmények azt mutatják, hogy teljes mértékben egyetérthetünk Lukács Lászlóval, aki szerint „a karácsonyfa mind vallási, mind társadalmi szempontból integráló tényező”. (Lukács 2008, 35) Régóta nem csupán a vallásos s a keresztény kultúrkörhöz kötődik, hiszen megtalálható például a Távol-Keletről származó emigránsoknál, vagy pedig a zsidóknál is. Lukács László is felhívja a figyelmet, hogy a 20. század első felében Németországhoz hasonlóan a zsidók közül számos családban Magyarországon is állítottak karácsonyfát, s az emigráció során Izraelbe is magukkal vitték ezt a szokást. (Lukács 2008, 35) Ha figyelembe vesszük, hogy napjainkban a nagyobb városok neológ zsidó temetőiben itt-ott már feltűnt a mikulásvirág és karácsonyi dísz néhány síron, a karácsony kulturális integráló szerepe valóban figyelemre méltó. Irodalom Beaumert, Angelika und Kari 1999 Die Engel der Sixtina. Eine deutsche Kariere. Regensburg. L. Juhász Ilona 2002 Rudná I. A temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században Komárom-Dunaszerdahely. 2006a A halállal, halottakkal kapcsolatos hiedelmek és temetkezési szokások. In Viga Gyula szerk.: Nagylárkány I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához. Somorja-Komárom, 431-476. p. 2006b Egy festményrészlet önálló karrierje. Raffaello angyalkái. Vasárnap 42/51-52, 8-9. p. 2009a Út menti halálhelyjelek Dél-Szlovákiában. Tipológia, funkció, kultusz. Acta Ethnographica Danubiana 10-11, 61-110. p. 2009b Karácsonyfa a temetőben. Vasárnap 42/51-52, 8-9. p. Kovačevičová, Soňa szerk. 1990 Etnografický atlas Slovenska. Bratislava. Liszka József 1997a Adventi koszorú. Katedra 1997. december, 2. p. 1997b „Karácsonyfa, karácsonyfa!" Hogyan lett a karácsony jelképe a karácsonynak, s hogyan kapott egyre fontosabb szerepet az adventi koszorú? Új Nő 1997, 12. sz. 14-15. p. 2000 Az adventi koszorú (Egy felmérés előzetes eredményei). Fórum Társadalomtudományi Szemle 2/1, 147-166. p. 2003 Der Adventskranz. Verbreitung und Bedeutung eines neuen Brauchelements in der Südslowakei. In uö. Zwischen den Karpaten und der Ungarischen Tiefebene. Volkskunde der Ungarn in der Slowakei. Passau, 415-435. p. /Passauer Studien zur Volkskunde Bd. 22./
