Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
352 Uszkai Andrea 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia teljes népessége 35,9 millió fő volt, melyből 20,4 millió (56,8%) az osztrák területeken, 15,5 millió fő (43,2%) pedig a magyar területeken élt. Az állam népességszáma a korszak egészét tekintve dinamikusan nőtt. 1910- re az osztrák területek lakosságszáma 40,1%-kal, 28,6 millió főre, a magyar területeké pedig 34,7%-kal emelkedett, s így 20,9 millió főre nőtt, miközben a magyar területek népességének részaránya 42,2%-ra csökkent a Monarchián belül. Az 1878-ban megszállt Bosznia-Hercegovina lakossága a megszállás után közvetlenül 1,2 millió fő volt, a korszak végére ez 1,9 millió főre emelkedett. 1910-ben az Osztrák-Magyar Monarchia együttes népességszáma (Boszniával) 51,3 millió fő volt, Bosznia nélkül pedig 49,4 millió fő. Nemzetiségi tekintetben igazi soknemzetiségű birodalom volt. 1910-ben az „államalkotó nemzetei" együttesen sem tették ki az össznépesség legalább felét (német 24,2%, magyar, 20,3%.) A csehek 13% és szlovákok 4%-os részét adták a népességnek. A szerbek és horvátok aránya 7,6% volt, a szlovének 2,5%, a lengyelek 10%-ot tettek ki a népességből. A rutének/ukránok 8,1%-ot, a románok 6,5%-ot, az olaszok 1,6%-ot jelentettek. Az egyéb nemzetiségűek aránya 2,2%-ot tett ki (Hajdú 2009). A továbbiakban az Osztrák Császárság területére szűkítve a nemzetiségi áttekintést, kimutatható, hogy tartományainak túlnyomó többségében két vagy több nemzetiség élt együtt, így a nemzetiségi kérdés kezelése szorosan összefüggött a tartományi rendszerrel (Gulyás 2005) (3.9.1 táblázat). 3.9.1 táblázat: Az Osztrák Császárság tartományainak etnikai összetétele 1910-ben Tartományok Nemzetiségi megoszlás A tartományban többséget alkotó etnikum (%) Egyéb etnikumok (%) Alsó-Ausztria német 95,91 cseh 3,75 Bukovina rutén 38,80 román 34,37 német 21,24 Csehország cseh 63,19 német 36,76 Dalmácia szerb-horvát 96,19 német 0,40 Felső-Ausztria német 99,70 cseh 0,23 Galícia lengyel 58,55 rutén 40,20 német 1,13 Görz és Gradisca szlovén 61,85 olasz 36,06 német 1,79 Isztria olasz 38,14 szlovén 14,27 német 3,29 Karintia német 78,61 szlovén 21,24 Krajna szlovén 94,36 német 5,36 Morvaország cseh 71,75 német 27,62 Salzburg német 99,73-Szilézia német 43,90 lengyel 31,72 cseh 24,33 Steier német 70,50 szlovén 29,37 Tirol német 57,31 olasz 42,00 Trieszt olasz 62,31 szlovén 29,81 német 6,21 Voralberg német 95,36%olasz 4,41 Forrás: Gulyás 2005.
