Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Kis nagy ország: Szlovákia 179 regisztráltak. Létszámuk 1900-ra 2,008.744 főre növekedett, de ezt követően csökkenni kezdett, mert 1910-ben 1,967.970 főt írtak össze. Ennek a létszámnak 83,62%-a, azaz 1,672.228 fő élt a memorandumban megnevezett vármegyékben, beleszámítva a három törvényhatósági jogú város (Pozsony, Kassa, Selmecbánya) népességét is (3.2.1 táblázat). 3.2.1 táblázat: A magyar és szlovák anyanyelvűek száma és aránya a Felvidék vármegyéiben az 1861-es szlovák memorandum csoportosítása szerint 1910-ben Vármegye Összes népesség Magyar anyanyelvűek Szlovák anyanyelvűek Német anyanyelvűek fő fő% fő % fő % Trencsény 310437 13204 4,25 284770 91,73 10993 3,5 Árva 78745 2000 2,54 59096 75,05 1518 1,9 Túrócz 55703 5560 9,98 38432 68,99 10993 19,7 Liptó 86906 4365 5,02 78098 89,86 2591 3,0 Zólyom 133653 16509 12,35 113294 84,77 2124 1,6 Sáros 174620 18088 10,36 101855 58,33 9447 5,4 Szepes 172867 18658 10,79 97077 56,16 38434 22,2 Összesen 1012931 78384 7,74 772622 76,28 76100 7,5 Pozsony 311527 131662 42,26 154344 49,54 21032 6,8 Pozsony (város)78223 31705 40,53 11673 14,92 32790 41,92 Nyitra 457455 100324 21,93 324664 70,97 27937 6,1 Bars 178500 62022 34,75 97824 54,80 17366 9,7 Hont 117256 66875 57,03 43181 36,83 5964 5,1 Selmecbánya 15185 6340 41,75 8341 54,93 453 2,98 Nógrád 261517 197670 75,59 58337 22,31 3143 1,2 Gömör-K.H. 188098 109994 58,48 72232 38,40 2930 1,6 Aba új-Torna 158077 123318 78,01 29520 18,67 3331 2,1 Kassa 44211 33350 75,43 6547 14,81 3189 7,21 Zemplén 343194 193794 56,47 92943 27,08 9749 2,8 Összesen 2153243 1057054 49,09 899606 41,78 127884 5,94 Mindösszesen 3166174 1135438 35,861672228 52,82 203984 6,44 Forrás: Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 27. kötet. A magyar szent korona országainak 1900. évi népszámlása. X. rész. Végeredmények összefoglalása. Budapest. Atheneum. 1909, 102-103, valamint 61. kötet, 1910, 112-117. A magyar országgyűlésnél való sikertelenség után nemzeti követeléseiket (kérvényként, módosított formában, Viedenské memorandum slovenské, azaz Bécsi szlovák memorandum címmel) az uralkodónál terjesztették be. A küldöttséget Štefan Moyzes (1797-1869) besztercebányai katolikus püspök vezette. A császár a szlovák kérésre 1863-ban adta meg a választ. Megígérte, hogy a magyarországi nem magyar nemzetek jogait törvénybe fogják iktatni. A császár a kérvényt átküldte a magyar szerveknek, ahol az, elfektetve, levéltárba került. Ebben a variációban a Slovenské Okolie már önálló koronatartományként szerepelt, amely közvetlenül az uralkodó fennhatósága alatt áll. A szlováknak mondott területek közigazgatási kialakulatlanságát tükrözi, hogy nem volt még a szlovák közvélemény által elfogadott - elképzelt - fővárosuk. Ebben a dokumentumban a terület fővárosának, a szlovák nemzetgyűlés központjának Besztercebányát ajánlották. Érdemes megjegyezni, hogy a mai független Szlovákiában is fölmerült, hogy Besztercebányának valamilyen központi, országos jelentőségű politikai szerepet kellene adni. A felső-magyarországi szláv kerület hivatalos nyelve a szlovák lett volna, és nemzeti iskolarendszert szándékoztak volna benne kialakítani.
