Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
162 Uszkai Andrea Szomszédos országok vizsgálata Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása felvetette azt a kérdést, vajon milyen kognitív képpel rendelkeznek a 14-16 éves magyarországi tanulók szomszédos országainkról? Milyen információforrások fedezhetők fel országképeiken? - ezekre a kérdésekre tárta fel a választ a hazai tizenévesek körében végzett kutatás (Lakotár 2004). A 109 tanuló részvételével végzett felmérés során a tanulók kaptak egy papírt, amelynek közepén Magyarország kontúrtérképe állt. Feladatuk az volt, hogy rajzolják be hazánk szomszédait és nevezzék is meg azokat. Minden országhoz írják be azt az országhoz kapcsolódó öt szót, ami legelőször eszükbe jut. A vizsgálat alapján bebizonyosodott, hogy a kognitív térképeket számos olyan elem építi fel, amely az egyén személyes tapasztalatából származik. Jelentős a szerepe a környezetből (szülőktől, ismerősöktől) szerzett információknak, valamint a médiának (Lakotár 2004). A fenti felmérést a szerző fordított irányban is elvégezte. Ez utóbbi esetben arra kereste a választ, milyen Magyarország-kép él a határainkon túli magyar tanulókban? A felmérés (Lakotár 2012) helyszínei Érsekújvár, Marosvásárhely, Zenta, Lendva és Csáktornya voltak. A résztvevők ugyanazt a kérdőívet kapták, mint korábban a hazai tanulók. Eltérés csupán a rajzos feladatnál volt, amelynél Magyarország kontúrtérképét és a közös határszakaszt kellett megrajzolniuk. A kutatás eredményei összességében azt mutatják, hogy a tanulók változatos tartalmú kognitív képeket hordoznak tudatukban. Ez utóbbi kutatás esetében is megfigyelhető volt a médiák hatása, az aktualitások, pl. politikai pártok, politikusok nevei, de előfordultak iskolai ismeretek is, pl. Pannon-síkság. Az egyes országokban gyűjtött adatok alapján megrajzolt mentális Magyarország-térképek különböző alakzatúak. Szlovákiai tanulók esetében jobban hasonlítanak a valóságos képhez, míg például Horvátország esetében erőteljesebben eltérnek attól. Ezt természetesen befolyásolja az is, mennyi objektív ismerettel rendelkeznek a tanulók (Lakotár 2012). Egy másik példa a szomszédos országok vizsgálatára a Budapesti Corvinus Egyetem, a Somorjai Régiófejlesztési Ügynökség és az InterRegio Fórum Egyesület 2014 decemberében indított kutatása, melynek címe: a „Mentális térképezési algoritmusok fejlesztése” (röviden eMMAP) projekt, a Magyarország-Szlovákia Határ menti Együttműködési Program keretében. A projekt célja kifejleszteni egy olyan mérőrendszert, amivel pontosabban mérhető a határ menti régiókban a határon átnyúló integrációs hatás. A mérési módszertan központi eleme a mentális térképezés, tehát a környezetünkben lévő tér szubjektív leképezéseinek vizsgálata az alábbi tényezők figyelembe vételével:- Mentális térképezés - hogyan látják a határ mentén élők a határ túloldalát, az ottani településeket, szolgáltatásokat és (gazdasági) lehetőségeket:- Nyelvi készségek mérése - milyen mértékben beszélik a határ mentén élők a szomszédos ország nyelvét, mennyire funkcionálisak a nyelvi készségeik;- Pozíciógenerátor - milyen mértékben terjednek ki a társadalmi kapcsolathálóik a határ túloldalára. Az eMMAP - online mentális térképező eszköz első kiadása azonnal éles használatba került, a vállalkozások mentális térképeinek felmérése már online lekérdezéssel történt. A kutatás első fázisában a kérdezőbiztosok nyomtatott kérdőívvel keresték meg a megkérdezetteket Esztergomban, Mosonmagyaróváron, Párkányban és Somorján. Az így
