Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
6. A Magyar Bizottság 127 Az utolsó pillanatban bekövetkezett személyi változások okairól csupán részleges információkkal rendelkezünk. A Csemadok megalakulásáról beszámoló pozsonyi magyar konzuli jelentések szerint Fábry Zoltán az egyesület kijelölt vezetőségének összetétele, s minden bizonnyal jövőbeli függetlenségének megkérdőjelezhető volta és érdekvédelmi szerepvállalásának lehetetlenné tétele miatt utasította vissza az elnöki megbízatást. Major István azért nem vállalhatta el az ügyvezető elnöki tisztséget, mivel 1946-ban reszlovakizált, a szlovák párt- és állami szervek pedig az egyesület fennállásának első évében határozottan ellenezték a reszlovakizáltak egyszerű Csemadok-tagságának lehetővé tételét is.256 Lőrincz Gyula tehát az utolsó pillanatban, az Új Szó főszerkesztői tisztségéhez hasonlóan szükségmegoldásként vállalta el a Csemadok elnöki tisztét is, e két, önmagában is tekintélyt kölcsönző poszt egyidejű betöltése mindenesetre több évtizedre a csehszlovákiai magyar közélet meghatározó személyiségévé, a magyar kisebbség első számú reprezentánsává avatta őt. Egri Viktor második alelnökké és Wetzler Dórának a központi titkár helyettesévé való megválasztásának hátterét nem ismerjük, az azonban valószínűsíthető, hogy a pártvezetés tudta és előzetes hozzájárulása nélkül nem kerülhetett rá sor. A magyar kultúregyesület megalakulását követő hónapokban az egyesület tevékenységével kapcsolatos legvitatottabb kérdések közé a reszlovakizáltak Csemadok-tagságának és az egyesület érdek-képviseleti szerepvállalásának lehetősége tartozott. Miután Viliam Široký, az SZLKP elnöke a Csemadok alakuló közgyűlése előtt hozzájárult ahhoz, hogy az egyesület alapszabályából kimaradjon a reszlovakizáltak tagságát tiltó szövegrész, a közgyűlés a vitatott szövegrész nélkül hagyta jóvá az alapszabályt, a kérdés azonban ezzel még korántsem zárult le, s az egyesület alapszabályának jóváhagyása is elhúzódott. A reszlovakizáltak Csemadok-tagsága fő ellenzőjének számító Ondrej Pavlik tájékoztatásügyi megbízott előbb körrendeletben tiltotta meg a reszlovakizáltak és a Magyarországról áttelepültek részvételét a magyar kultúregyesület munkájában, majd a Magyar Bizottság 1949. május 11-i ülésén Lőrincz Gyula Csemadok-elnököt is utasította, hogy hasonló tartalmú körlevélben szólítsák fel az egyesület alakulófélben lévő helyi szervezeteit a reszlovakizáltak és áttelepültek felvételének visszautasítására.257 A Dániel Okáli vezette Belügyi Megbízotti Hivatal 1949. május 19-én Lőrincz Gyulához intézett levelében többek között éppen a reszlovakizáltak Csemadok-tagságát kizáró részek elhagyása miatt utasította vissza az egyesület alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabály jóváhagyását, amit végül csupán június 15-én, Viliam Široký ismételt közbeavatkozása után volt hajlandó megtenni. A Viliam Široký és Lőrincz Gyula által véglegesített alapszabály a reszlovakizáltak Csemadok-tagságát már nem szabályozta, a több mint egy éven keresztül húzódó vitát pedig végül az SZLKP KB Elnökségének 1950. január 6-i határozata zárta le, amely kimondta, hogy minden csehszlovák állampolgár tagja lehet a Csemadoknak.258 256 Vö. Popély Árpád: A Csemadok megalakulása a magyar konzuli jelentések tükrében. In Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet /Disputationes Samarienses, 7./, 421-432. p. 257 SNA, PV-sekr., 193. d., 236/48 sekr., Zápis o schôdzke Maďarskej komisie zo dňa 11. V. 1949; MNL OL, KÜMTÜK, Csehszlovákia, 53. d., 201/1949, A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének alapszabályai. 258 SNA, ÚV KSS, 794. d., Zápis zo zasadnutia Predsedníctva ÚV KSS dňa 6. januára 1950.; a reszlovakizáltak Csemadok-tagságának vitájára 1. Popély Arpád: A Csemadok megalakulása... i. m. 424-427. p.; Popély Árpád: A reszlovakizáltak Csemadok-tagságának kérdése 1949-ben. In Feitl István - Sipos Balázs - Varga Zsuzsanna (szerk.): Rendszerváltások kortársa és kutatója. Tanulmánykötet Izsák Lajos 70. születésnapjára. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013, 209-214. p.
