Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
A stabil magyar választópolgár portréja, avagy a szlovákiai magyarok politika iránti érdeklődése és választási hajlandósága 2001 és 2006 között
38 A stabil magyar választópolgár portréja... 1. A POLITIKA IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS A Fórum Kisebbségkutató Intézet 2001 és 2007 között elvégzett számos szociológiai felmérése bizonyítja, hogy a szlovákiai magyarok többségét nem igazán érdekli a politika.9 A sorozatosan tapasztalt lanyha érdeklődést a 2007 májusából származó legfrissebb adatok is alátámasztják (Lampl 2007). Ezek szerint a felnőtt korú szlovákiai magyarok 45%-át nem érdekli a politika, egyharmaduknál az érdeklődés határát súrolja, igazi érdeklődés pedig 18%-ukra jellemző. Általában elmondható, hogy a különböző népességek politika iránti érdeklődése a korral és az iskolai végzettséggel nő, vagyis a fiatalabbakat és az alacsonyabb iskolai végzettségűeket kevésbé érdekli a politika, mint az idősebbeket és az iskolázóttabbakat. Ez a szlovákiai magyarokra is jellemző, ám az ő politikai érdeklődésüket illetően konkrétabb és részletesebb ismeretekkel is rendelkezünk.10 9 A következő kutatásokról van szó: Az MKP népszerűsége a magyar választópolgárok körében (2001. június), A szlovákiai magyarok választási hajlandósága, pártpreferenciái és az MKP-val szembeni választási magatartása (2002. április és 2002. július), A szlovákiai magyarok értékrendje és véleményei aktuális közéleti kérdésekről (2003. május), Parlamenti választás I. (2006. április), Parlamenti választás II. (2006. május), Kárpát Panel (2007. május). Valamennyi kutatás reprezentatív szlovákiai magyar mintán készült kérdőíves módszerrel. A mintát 800 felnőtt alkotta, a lekérdezés a magyarlakta járásokban, valamint Pozsonyban és Kassán zajlott. A Kárpát Panel 2007 nemzetközi összehasonlító kutatást ugyancsak kérdőíves módszerrel folytattuk le, 600 felnőtt szlovákiai magyar mintáján. Több kvalitatív felmérést is végeztünk. Ezek közül a tanulmány szempontjából releváns a 2003 májusában a szlovákiai felnőtt lakosság körében készített fókuszcsoportos felmérés. Öt csoportot szólaltattunk meg: három magyar nemzetiségű alanyokból állt (helyszín: Somorja, Rimaszombat, Rozsnyó), kettő pedig szlovák nemzetiségűekből (helyszín: Sellye, Rimaszombat). Fókuszcsoportonként 12 személyt válogattunk, akik mindkét nemet, valamennyi korcsoportot (fiatalok, középkorúak, idősebbek), valamennyi iskolai végzettségi kategóriát (alapiskolai, szaktanintézeti, érettségizett, diplomás) képviselték, továbbá voltak köztük városiak és vidékiek is. Az irányított csoportbeszélgetések időtartama 150-180 perc volt. A felmérésben azt vizsgáltuk, hogyan élik meg a választópolgárok az akkortájt végbemenő társadalmi-gazdasági változásokat (munkanélküliség, új foglalkoztatási törvény, egészségügyi reform, az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata), mi a véleményük a felmérés időpontjában leginkább vitatott közéleti témákról (EU-népszavazás, a népszavazás előtti kampány, magyar egyetem, régiófejlesztés) és milyennek tapasztalják az MKP választópolgárokhoz való viszonyát. 10 2006 tavaszán lefolytattunk egy kvalitatív felméréssorozatot, amelyben a következő csoportokra fókuszáltunk: nők, fiatalok (18-30 évesek), munkanélküliek, vegyes családban élők (vegyes nemzetiségű szülők gyermekei/vegyes házasságban élők, illetve mindkettő szempontnak megfelelő alanyok). A felmérés hét fókuszcsoportos vizsgálatból állt. A tizenkét tagú fókuszcsoportok a jelzett igényeknek megfelelően álltak össze. A vizsgálatsorozat a következő helyszíneken folyt: Somorja - 2 fókuszcsoport (nők, fiatalok), Vágsellye - 1 fókuszcsoport (vegyes családban élők - Nyugat-Szlovákia), Rimaszombat - 2 fókuszcsoport (munkanélküliek, vegyes családban élők - Közép-Szlovákia), Rozsnyó - 2 fókuszcsoport (munka-