Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25.57 kell bocsátani állásukból az állami és közhivatalok, valamint vállalatok német és magyar nemzetiségű alkalmazottait. Amennyiben a hivatal vagy vállalat rendes menete feltétlenül megkívánja, a némítás magyar.alkalmazottak legfeljebb 60 napig munkahelyükön maradhatnak. 1945. április 13. Az SZLKP KB úgy határoz, hogy beszünteti a magyarok és németek párttagságát és pártba való felvételét, egyúttal felkéri a Belügyi Megbízotti Hivatalt, hogy dolgozza ki a németek és magyarok kitelepítésének részletes tervét úgy, hogy a kitelepítéseket 1945 őszéig le is lehessen bonyolítani. Pozsonyban a betiltott Magyar Párt vezetőségi tagjai, a megszűnt Magyar Hírlap és Magyar Néplap baloldali publicistái Magyar Végrehajtó Bizottság néven illegális érdekképviseleti szervezetet hoznak létre, amely még aznap levélben tiltakozik az újra berendezkedő csehszlovák hatóságoknál a magyarellenes rendeletek, valamint a magyar lakosságnak a németekkel és a Hlinka Gárda tagjaival egy szinten történő említése ellen. 1945. április 16. A Nemzetbiztonsági Testület Országos Főparancsnoksága elrendeli az 1938. november 2. után Magyarországhoz'csatolt területen letelepedett „anyások” és az „exponens" szlovákiai magyarok összeírását. Kassán a magyarok kiutasításának újabb hulláma kezdődik, amely során mintegy 1700 családot toloncolnak át Magyarországra. A kiutasítottak között van Szabó Lajos kassai református lelkipásztor is. 1945. április 18. A szovjetek tizenkét napi fogva tartás után szabadlábra helyezik az április 6-án őrizetbe vett Esterházy Jánost. 1945. április 19. A Magyar Párt vezető tisztségviselői és pozsonyi magyar értelmiségiek - Stelczer Lajos pártigazgató, Neumann Tibor ügyvéd, a párt pozsonyi helyi szervezetének elnöke, Garzuly Ferenc, a párt gazdasági osztályának vezetője, Czibók János ügyvéd, a helyi pártszervezet tagja, Peéry Rezső író, a Magyar Hírlap szerkesztője, Nyárai-Nemecz Miklós szerkesztő, Szalatnai Rezső író, szerkesztő, Mayer Imre tanár, a pozsonyi Toldy Kör alelnöke és Lukovich József, a Magyar Néplap szerkesztője - emlékirattal fordulnak a csehszlovák kormányhoz és az SZNT-hez, amelyben a szlovákiai magyarság antifasiszta magatartására való tekintettel a magyar kisebbség alkotmányban biztosított jogainak tiszteletben tartását kérik. Az emlékiratot a Czibók János, Garzuly Ferenc, Neumann Tibor és Szalatnai Rezső összetételű küldöttség átadja Gustáv Husák belügyi és Tomáš Tvarožek pénzügyi megbízottnak, a címzettek azonban az emlékiratot válasz nélkül hagyják.
