Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1948. október 25-1963. április 3-4. 157 1948. december 15. Megjelenik Pozsonyban a hetilapként induló Új Szó első száma. Fejlécén a csehszlovákiai magyar dolgozók hetilapjának nevezi magát, főszerkesztője az eredetileg javasolt Schulz Lajos helyett Lőrincz Gyula. 1948. december 20. Véget ér a csehszlovák-magyar lakosságcsere, noha néhány áttelepülő még 1949 tavaszán is érkezik Csehszlovákiából Magyarországra. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság adatai szerint Csehszlovákiából a lakosságcsere keretén belül, ill. azzal párhuzamosan összesen 89 660 magyart telepítettek át vagy települt át Magyarországra, Magyarországról ezzel szemben 71 787 szlovák települt át Csehszlovákiába; a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság adatai szerint a Csehszlovákiából kitelepített magyarok száma 87 839, a Magyarországról Csehszlovákiába áttelepült szlovákoké pedig 71 215. A szlovákiai magyar nyelvterület népcsere által leginkább sújtott régiói a Felső-Csallóköz, a Mátyusföld, a Garam mente és Gömör egyes települései voltak. A Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságában Vladimír Clementis külügyminiszter bejelenti, hogy miután a korábban ellenséges Magyarországból „baráti ország” lett, a Csehszlovákiában és Magyarországon egyaránt bekövetkezett politikai fejlemények jó kiindulási alapot teremtenek a két ország közötti vitás kérdések rendezéséhez, s többé már semmi nem áll útjában a már amúgy is jó gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok rendezésének és fejlesztésének. A Magyar Bizottság a szlovák pártvezetés elé terjeszti a magyar kulturális szövetség, egy magyar nőszövetség s a csehszlovák ifjúsági szövetségen belüli magyar helyi csoportok létrehozására vonatkozó javaslatait. 1948. december 21. A Nemzetgyűlés a 280/1948. sz. törvénnyel megszünteti a tartományi rendszert, s Csehszlovákia területét 19, ezen belül Szlovákia területét 6 kerületre osztja Pozsony, Nyitra, Zsolna, Besztercebánya, Eperjes és Kassa székhellyel. A Belügyi Megbízotti Hivatal engedélyezi, hogy a szlovák vagy cseh nyelvet nem bíró magyarok magyar nyelven is letehessék a csehszlovák állampolgárságuk visszaszerzéséhez szükséges hűségfogadalmat, de leszögezi, hogy a szlovák vagy cseh nyelvet bíróknak azt szlovák vagy cseh nyelven kell letenniük. 1948. december 31. Szlovákiában végérvényesen befejezik tevékenységüket az 1948 márciusában ideiglenes jelleggel felújított népbíróságok. A korábbiakhoz viszonyítva ezúttal már kevesebb az elítélt magyarok száma és aránya: a 900 elítéltből 120 (14,7%) a magyar nemzetiségű.
