Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Kozma Miklós hivatali időszaka 365

sáról’’ szóló 8.260/940. M. E. rendelet többek között az alábbi pénzügy-igazgatóságok létrehozásáról rendelekezett: beregszászi (székhelye: Beregszász; területi illetékessége kiterjed Bereg és Ugocsa vármegye, valamint a beregi közigazgatási kirendeltség területére), máramarosszigeti (Máramarossziget; Máramaros vármegye és a máramarosi közigazgatási kirendeltség).

1940. november 26. Életbe lépett a 23.301/940. sz. В. M. rendelet a kárpátaljai terület közigazgatási beosztásának módosításáról. A máramarosi közigazgatási kirendeltség Técsői járásának neve Taracvölgyi járásra változott (székhelye Técső). A járáshoz a volt Técsői járás községei tartoztak Alsóapsa, Kerekhegy és Técső kivételével. Megszűnt a Nagyszőlősi járás, a községek részben a Huszti járáshoz, illetve a beregi kirendeltség llosvai járásához, Gödényháza, Királyháza, Nagyszőlős, Szőlősegres, Szőlősvégardó, Tekeháza, Tiszahetény, Tiszaszirma, Tiszaszászfalu Ugocsa vármegyéhez került. A 7.800/940. M. E., a 912/940. В. M. és a 23.300/940. В. M. rendeletek értelmében Bereg és Ugocsa vármegyét kettéválasztották, a Beregszász székhelyű Bereg vármegye a Beregszászi, a Munkácsi és a Vásárosnaményi járást, a Nagyszőlős székhelyű Ugocsa vármegye a Nagyszőlősi és a Halmi járást, valamint a Máramarossziget székhelyű Máramaros vármegye a Técsői, az Aknasuhatagi, a Dragomérfalvi, a Felsővisói és a Máramarosszigeti járást foglalta magában.

1940. november 27. Megindult az önálló közigazgatás Ugocsa vármegyében. -A magyar parlamentben felszólaló R. Vozáry Aladár kárpátaljai képviselő kijelentette, hogy „a nemzetiségi kérdés elsősorban szociális probléma”.

1940. november Kozma kormányzói biztos Ungváron tájékoztatta a kárpátaljai sajtó képviselőit eddigi munkájáról, Budapesten Teleki Pál miniszterelnökkel, a szaktárcák vezetőivel, Esztergomban Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímással tárgyalt Kárpátalja ügyeiről. - Нота Ferenc és Őry Ferenc Magyar-Ruszin Polgári Olvasó Kör néven újjáélesztette azt az egyesületet, amely 1912-ben alakult Radvánci Magyar-Ruszin Olvasó Kör néven és az első bécsi döntés után szüntette meg működését. - A nyíregyházi líceumban és tanítóképzőben bevezették a ruszin nyelv tanítását.

1940 ősze Pozsonyból Beregszászba költözött Győry Dezső költő (1944-ig élt a városban, amikor Budapestre települt).

1940. december 1. Az Őslakó írta: „A menekült székely munkásokat és azok családját elhelyezni és kenyérhez juttatni nagy és nehéz feladat”, „a Munkácson megjelent székely menekültek [...] az erdőmunkáknál kapnak alkalmazást. Főleg a Latorca Rt. segít