Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Ivan Mrva: Felekezeti és politikai népvándorlások a Cseh Korona országaiból Pozsony és Nyitra vármegye területére a 16 - 19. század folyamán
Ivan Mrva Felekezeti és politikai népvándorlások a Cseh Korona országaiból Pozsony és Nyitra vármegye területére a 16-19. század folyamán A népvándorlás természetes társadalmi jelenség, amelyet többnyire gazdasági, vallási, politikai ill. ideológiai okok váltanak ki. A múltban előfordult népvándorlást gyakran a felsorolt okok közösen indították el, így tehát az egyes népvándorlási hullámok okait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ezeknek több okuk is lehetett. A szomszédos cseh országrészekből a 16-19. sz. folyamán több migrációs hullám indult el a mai Nyugat-Szlovákia területére, pontosabban a történelmi Pozsony és Nyitra vármegye területére. A 16. századi közép-európai migrációs hullámot olyan gazdasági és vallási tényezők váltották ki, mint a törökök terjeszkedése, az egyház általános válsága, az egységes egyház visszaállítása iránti igyekezet, és maga az a tény, hogy Magyarország a Habsburg-birodalom részévé vált. Ez utóbbi következménye volt az a politikai konfliktus, melyet a bécsi udvar abszolituzmusa és centralizációs törekvései váltottak ki a magyar nemesség és a bécsi udvar között. A felsorolt tényezők indították el azt a népvándorlást, amely végső soron hozzájárult Pozsony és Nyitra vármegye lakosságának etnikai és felekezeti tarkaságához. A cseh országrészekből elinduló első migrációs hullám Nyitra és Pozsony vármegye hegyentúli (a Kárpátokon túli) területére irányult, pontosabban a Morva folyó és a Kis- Kárpátok közötti térségbe. Ide menekültek röviddel a mohácsi csata után a török veszély elől a horvátok, a magyarok és szerbek, akik főleg a holicsi és sasvári uradalom falvaiban telepedtek le. Az uradalom egyik társtulajdonosa 37
