Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén 2.6.6. A nagy centralizáció. 1960-1989 1960-ban egy nagyszabású centralizációt hajtott végre a kormány, illetve a kommunista párt vezetősége. A kerületek számát háromra csökkentették, majd 1968-tól Pozsony is, mint Szlovákia fővárosa, kerületi státust kapott. A járások számát 35-re csökkentették. Néhol a járások olyan nagyra sikeredtek, hogy 1968- ban kénytelen-kelletlen létrehoztak 4 új járást: a Nagykürtösit, az Ólublóit, a Varannóit és a Felsővízközit (Svidník). Tanulmányunk 1. térképe az 1968-tól 1990-ig tartó állapotot tükrözi. A járások tekintetében e felosztás egész 1996-ig érvényes, míg a kerületek 1990-ben megszűntek. Ami a magyarok részarányát illeti, a kerületek tekintetében csak a nyugat-szlovákiaiban haladta meg a 20%-ot, a többi kerületben mélyen 10% alatt volt. A járásokon belül a magyarok részarányát a következő táblázat szemlélteti. 4. táblázat. Járások Szlovákiában 1968-1990 Kerület, járás Terület km2 Népesség (1991) Ebből magyar % Pozsony város 368 441 453 4,42 Nyugat-Szlovákia 14 668 1 712136 21,26 Pozsony-vidék 1240 146 606 7,22 Dunaszerdahely 1078 109365 87,23 Galánta 983 142 049 43,40 Komárom 1100 109 241 72,25 Léva 1551 120 641 31,63 Nyitra 1443 211 306 6,74 163
