Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
150 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 2006. december 31-én a régióban nyilvántartott munkanélküliek száma az előbbi kerületben 80 699 fő volt, melyből a Zsolnai kerület részesedése 25 361 fő volt. A szabad munkahelyek száma alacsony. A munkaerőpiaci viszonyok további kedvező alakulása az elkövetkező években továbbra is elsősorban a Vág és a Garam mentén várható, legalábbis erre utalnak a 2006 nyarán hatalomra került kormányzat gazdaságpolitikai és infrastruktúra-építési lépései. A régió népességének átlagkereseti mutatói kedvezőtlenebbek az országos átlagnál, a bérek megközelítőleg 15-20%-kal alacsonyabbak. Az átlagkereset nagyságának területi differenciáltsága megegyezik a régiót alkotó kerületek népességének képzettségi színvonalával, a fent tárgyalt munkanélküliség területi megoszlásával. Az átlagos havi kereset további regionális sajátossága, hogy a növekedés tempója a Zsolnai kerületben az elmúlt években meghaladta az országos átlagot (a Besztercebányaiban attól elmaradt). 7.3.5. Településrendszer alapniutatói A régióban a települések száma 831, amelyek közül 47 város. A városok számát tekintve a régió ugyan a második legtöbb várost mondhatja a magáénak az ország makrorégiói között, azonban az urbanizáció mértéke elmarad az országos átlagtól (Zsolnai kerületben 51,1%, Besztercebánya kerületben 54,2%). Legnagyobb városai Zsolna (85 400 fő), Besztercebánya (83 056 fő), Turócszentmárton (60 133 fő), Zólyom (43 789 fő), míg a legkisebb városi rangú települései Rajecfürdő (2677 fő) és Kékkő (amely 1434 fős lakosságával egyben az ország legkisebb városa is). A régió északi és déli fele között lényeges eltérés mutatkozik a települések méretében és számában. Az országban az Eperjesi kerületet követően a Besztercebányai kerületben található a legtöbb aprótelepülés. A Besztercebányai kerületben a legszámosabb a 200-499 fős lakosságú településkategória, ezzel ellentétben a Zsolnai kerületben az 500-999 főnyi lakosságú településekből van a legtöbb. 2005- ben a 200 főnél kevesebb lelket számláló települések száma a Besztercebányai kerületben 110, a Zsolnaiban 35 volt. A terület legfontosabb települési központjai a magas hegyvonulatok közötti medencék, mindenekelőtt a Tátraalji-, Zsolnai-, Zólyomi- és a Dél-szlovákiai-medence. Legjelentősebb urbanizációs tengelynek a Vág és a Garam folyó számit, a legnagyobb települések e folyók mentén jöttek létre. A régió legjelentősebb agglomerációit a déli területeken a Besztercebánya—Zsolna, északon 120. táblázat. A havi átlagkeresetek nagyságának megoszlása 2006-ban Szlovákia, NUTS 3 Havi átlagkereset Összesen ( Sk )Index, Szlovákia = 100 Index 2006/2005 Zsolnai kerület 16 437 87,6 108,3 Besztercebányai kerület 15 657 83,5 107,7 Szlovákia 18 761 100,0 108,0 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. 121. táblázat. A településnagyság megoszlása a népesség szerint a Közép-Szlovákia NUTS 2 régióban NUTS 2 / NUTS3 Év Települések száma összesen ebből az adott népességszámmal rendelkező település 0-199 200-499 500-999 1 000- 1 999 2 000- 4 999 5 000- 9 999 10 000- 19 999 20 000- 49 999 50 000- 99 999 100 000 + Közép-Szlovákia 2005 831 145 237 202 136 71 21 9 7 3 0 Zsolnai kerület 2005 315 35 65 77 71 47 12 3 3 2 0 Besztercebányai kerület 2005 516 110 172 125 65 24 9 6 4 1 0 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007.
