Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
Nyugat-Szlovákia makrorégió 121 80. táblázat. A vállalati szféra külföldi tőkebefektetéseinek alakulása (millió Sk-ban) Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Év Bejövő külföldi tőkebefektetések az adott évben Bejövő külföldi tőkebefektetések összértéke dec. 31-ig Kimenő külföldi tőkebefektetések az adott évben Kimenő külföldi tőkebefektetések összértéke dec. 31-ig Szlovákia 2001 24 353 182 151 3 441 21 403 2002 174 180 259 517 364 19 121 2003 37 157 283 078 664 17 950 2004 27 655 330 971 2 535 20 320 2005 21 377 349 327 2 324 24 560 Pozsonyi kerület 2001 14 391 94 239 2 048 13 694 2002 159 324 166 794-273 12 976 2003 29 363 175 496 750 10 906 2004 15 968 205 988 1 921 13 061 2005 7 168 210 906 2 131 16 430 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. lyet foglal el, dinamizmusa a második legkedvezőbb Pozsony régiója után. A régió profilját döntően a Nagyszombat—Trencsén-Nyitra háromszög határozza meg, ahol a régió gazdasági és szellemi tőkéje összpontosul. 7.2.1. Természeti környezet A természetföldrajzi tájbeosztás szerint a régió a Duna menti alföldön és az Erdőháti alföldön, e két alföld közé beékelődő Kis-Kárpátok és Fehér-Kárpátok vonulatain, a Strázsói-, a Tribecs- és a Madaras-hegységeken terül el. A terület síksági és hegyvidéki részének éghajlata között a domborzati viszonyok következtében vannak éghajlati eltérések - a régió északi felét kitöltő hegyvidék csapadékosabb és hűvösebb éghajlatú, míg déli, alföldi része szárazabb és melegebb. A napfénytartam, a napsütéses órák számának évi átlaga a Duna menti síkságon 2126 óra, a legtöbb júliusban, a legkevesebb pedig decemberben (299, illetve 53 óra). Évi középhőmérséklete változatos, tagolt felszíne miatt 8,6 °C és 10,3 °C között mozog. A leghidegebb hónap a január (átlagos középhőmérséklete -2,8 °C és -1,4 °C között mozog), a legmelegebb pedig a július (a hegységekben 19,0 °C, az Duna menti alföldön 20,6 °C körüli átlaghőmérséklettel). A csapadék évi mennyisége a régió északi részét képző tagolt domborzati viszonyok között 670—720 mm, míg délen, a Duna menti síkságon az évi csapadékmennyiség 550 mm. A csapadék eloszlása az év során egyenlőtlen: a nyári hónapok csapadékosabbak (a legtöbb csapadék júniusban hull le - 83 mm), a legkevesebb csapadék pedig a téli, kora tavaszi hónapokat jellemzi (Galánta környékén, az ország egyik legszárazabb pontján, az áprilisi csapadék sokévi átlaga mindössze 29 mm). A terület legmagasabb pontja a Vtáčnik tető 1346 m tengerszint feletti magassággal, míg a legalacsonyabb pontja 101 m tengerszint feletti magassággal a régió délnyugati peremén található, ahol a Duna elhagyja a régiót és egyben az országot is. A régió legjelentősebb folyója a Duna mellett a Vág, melynek évi átlagos vízhozama Trencsénnél közepesen 142 mVsec, Vágtomócnál 150 mVsec. Az utóbbi településnél a legmagasabb vízhozam júniusban, a legalacsonyabb pedig októberben van (272 mVsec, illetve 104mVsec). A régió életében nagy jelentőséggel bíró folyó még a Garam, a Nyitra (átlagos vízhozama Érsekújvárnál 18,1 mVsec), az Ipoly (átlagos vízhozama Ipolyszakállosnál 20,6 mVsec) és a Kis-Duna. A régió felszíni vizei között nagy jelentőséggel bírnak a Vág folyón kiépített erőművek víztározói (legjelentősebb köztük a vágkirályfai víztározó), valamint a Dunán Bősnél felépített vízi erőmű körtvélyesi víztározója. Ezen vízfelületek a kavics- és a homokbányászat következtében létrejött bányatavakkal a jövőben fontos idegenforgalmi szerepet tölt
