László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A szlovákiai magyar oktatásügy áttekintése 1918-tól a rendszerváltásig 69 (555-475) volt magyar tanítási nyelvű. Az alapiskolák megszűnésének ez a hulláma, amely hivatalos programon kívül zajlott, már sokkal érzékenyebben érintette a magyar alapiskolai képzést, hiszen megszűnt a magyar alapiskolák 14,4 %-a (az ez időben megszűnt szlovákiai alapiskolák 26,57 %-a volt magyar iskola). A magyar nemzeti kisebbség által lakott járásokban az alapiskolák integrációja természetszerűen nemzetiségi problémákat is okozott, hiszen sok helyütt az anyanyelvű oktatás lehetőségének megvonásával is fenyegetett. Az 1966 és 1972 között megvalósított iskola-öszszevonásoknak Szlovákiában mindössze 297, zömében egyosztályos iskola esett áldozatul, ebből 34 volt magyar tanítási nyelvű iskola. A 11,44 %-os arány nagyjából megfelel a magyar tannyelvű alapiskolák akkori számarányának. A magyar iskolákat többnyire magyar tanítási nyelvű iskolákba integrálták, akadt azonban több olyan település, ahol csak szlovák nyelvű iskola maradt, vagy a szlovák integrált iskolába való járás különböző okokból kedvezőbb volt a szülőknek. A szlovákiai magyar alapiskolák hálózatát legjobban az iskolák 1970 és 1985 közötti megszüntetése sújtotta. Szlovákiában ez alatt az idő alatt 1503 alapiskola szűnt meg, s ebből 226 volt magyar tannyelvű. Szlovákiában tehát megszűnt az alapiskolák 39,2%-a, köztük a magyar iskolák 46,12%-a.26 A megszüntetett alapiskolák 15,03%-a magyar tannyelvű volt. Ha összevetjük az 1958-as és az 1985-ös év adatait, akkor azt tapasztaljuk, hogy az alapiskolák hálózatának több hullámban zajló csökkentése sokkal jobban sújtotta a magyar tannyelvű iskolákat, hiszen ezen időszak alatt 298 (562-264) magyar alapiskola szűnt meg, vagyis az összes magyar tannyelvű iskola 53,02%-a. Minden bizonnyal ez az egyik fő oka annak, hogy az említett idő alatt a szlovák tannyelvű iskolába járó magyar nemzetiségű alapiskolás tanulók aránya 10,07%-ról 26,97%-ra emelkedett (lásd a 7. táblázatot).27 A nyolcvanas évek derekán megállt a alapiskolák integrációs folyamata, és stabilizálódott a magyar tannyelvű iskolák hálózata is. Az integrációs alapelvek szellemében már nem volt hol magyar iskolákat megszüntetni. 1985 óta a magyar alapiskolák száma kiegyensúlyozottan kevéssel 260 fölött mozog, az osztályok száma stabilan kétezer fölött van. A szlovákiai alapiskolák adataihoz mért százalékos arányok is változatlanok. 26. Správa o integrácii málotriednyeh základných škôl v SSR. MŠ SR, 1979, Somorja, Bibliotheca Hungarica (a továbbiakban: BH). 27. László Béla: A (csch)szlovákiai oktatásügy szerkezete, valamint közigazgatási és jogi keretei 1945 után. In: Filcp Tamás Gusztáv-Tóth László (szerk.): I. m. 128. p.
