Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
228 László Béla kezik, amely abból adódik, hogy Szlovákiában ténylegesen nem volt duális, egymás mellett létező, egymásra nem épülő főiskolai és egyetemi képzés. Ezért, s ez már most is tapasztalható, nagyon gyorsan, racionálisan át tud szerveződni az európai kritériumok szerint. Az európai integráció küszöbén a szlovákiai felsőoktatás helyzete szerkezeti szempontból tehát előnyösnek mondható. Ha ezt az előnyt a minőségi oktatás és versenyképesség terén kamatoztatni is tudja, akkor megnyílik előtte az európai felsőoktatási tér minden lehetőségével és előnyeivel együtt. 2005-től tehát - az európai normáknak megfelelően - csak az egymásra épülő három fokozatban elkészített és akkreditált tanulmányi programok szerint folyhat felsőfokú képzés Szlovákiában (2 §, [5]). Az oktatási minisztérium az Akkreditációs Bizottság véleményezése után csak kivételes esetben engedélyezheti egy tanulmányi programba összevonni az első két fokozatot (53. §, [3]). Az új törvény szerint a karok elvesztették eddigi jogalanyiságukat és néhány nem éppen lényeges kompetenciájukat. A tanulmányi programokat tehát az egyetem akkreditáltatja. Ez a helyzet lényegében feltöri a kari bezártságot, s lehetőséget teremt az egyetemen belüli egészséges mobilitáshoz és a társadalmi, gazdasági, piaci igényeket figyelembe vevő integrált tanulmányi programok kidolgozásához. 3.4. Magyar nemzetiségű hallgatók a szlovákiai felsőoktatásban 3.4.1. Általános jellemzők A rendszerváltást követően a szlovákiai felsőoktatás folyamatos nagyarányú fejlődésen ment át, és ez a fejlődés még ma is tart. A magyar nemzetiség felsőfokú képzése szempontjából fontos tudatosítani azt a hosszan elnyúló intenziv fejlődést, melynek keretei között megteremtheti azokat a feltételeket, amelyek elindíthatják a tetemes eddigi lemaradás kiküszöbölését. A felsőoktatás tömegessé válása mellett a minőség és gazdaságosság kritériumai szerint működő nemzeti felsőoktatás lehet csak sikeres az európai felsőoktatási és tudományos térben. A szlovákiai magyar nemzeti közösségnek nem szabad elszalasztania ezt a kínálkozó lehetőséget. A rendszerváltás óta eltelt időszakot azonban éppen az elmulasztott lehetőségei időszakának lehet tekinteni. Az alábbiakban érthető okokból eltekintünk a Szlovákiában működő két katonai és egy rendőrakadémia statisztikai adataitól. Szlovákiában 1990-ben 13 állami felsőfokú intézmény működött. Ezek száma 2002-ben 20-ra emelkedett. A 7 új intézmény közül csak három alakult (kettő Trencsénben és egy Rózsahegyen) olyan városban, ahol addig felsőoktatás nem volt. A két trencséni felsőoktatási intézmény közül az egyik magánintézmény. A többi (Eperjes, Besztercebánya, Nagyszombat) lényegében az ott levő karokból, ill. kihelyezett képzésekből jött létre. A karok számát tekintve 1990-ben 50 kar működött a szlovákiai felsőoktatási intézményekben, ez 2002-re 93 karra bővült. A 43 új kar többsége az intézményen belül meglevő karok szétválásából jött létre. A Csehországban és Magyarországon felsőfokú tanulmányokat folytató szlovákiai magyar tanulók számáról nem rendelkezünk pontos adatokkal. Azonban nagy valószínűséggel megállapíthatjuk, hogy a cseh egyetemeken tanuló szlovákiai illetőségű hallgatók számához viszonyítva a magyarországi és csehországi egyetemeken tanuló szlovákiai magyar nemzetiségű hallgatók százalékos aránya nem haladja meg a szlovákiai egyetemek hallgatóinak és ezen egyetemek magyar nemzetiségű hallgatóinak százalékos arányait. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a külföldön tanuló szlovákiai és szlovákiai magyar hallgatók száma a hazai arányoknak megfelelően növeli a szlovákiai egyetemeken tanuló szlovákiai, ill. a szlovákiai magyar nemzetiségű hallgatók számát. Ezért nem tartjuk lényegesnek ezeket beépíteni statisztikai elemzéseinkbe. A hallgatók száma az emlitett 13 év alatt Szlovákiában 45 792-vel, vagyis 86,94%-kal nőtt. A magyar nemzetiségű hallgató száma ez idő alatt csak 1902-vel nőtt, ami csak 73,78%os növekedésnek felel meg. A korcsoport százalékos arányai szerint 2002-ben 8212 magyar
