Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Peter Pažitny et al.: A déli régiók teljesítőképessége
308 Peter Pažitný-Karol Morvay-Simona Ondriašová-Jaroslav Kling 17. táblázat Háztartások ellátottsága. A lakosság adott százaléka olyan háztartásban él, amely rendelkezik: 2000-2004Szlovákia Vezetékes telefonnal 67,2%70,3% Személyautóval 49,7%39,2% Személyi számítógéppel 13,3%9,2% Internetkapcsolattal 3,4%3,2% Forrás: Az SZK Statisztikai Hivatalának adatai alapján a M.E.S.A. 10 Consulting Group Kft. számítása A területen 142 település van, ebből 8 városi jogállású. A régiónak a természeti adottságokból következő mezőgazdasági jellegét a vidéki lakosság egyértelmű túlsúlya (a lakosság 60,7%-a) is megerősíti. A régióban számos település lakossága meghaladja a néhány ezret. A legnagyobb város Vágsellye (24 538 lakos), közvetlenül utána következik Dunaszerdahely (23 529), majd Szered (17 317), Galánta (16 092) és Szene (14 811). 3.3. Gazdasági helyzet 3.3.1. Munkanélküliség A régión belül a munkaerő-piaci helyzet eltérő. Míg a Szenei járásban a munkaerő-piaci helyzet a pozsonyihoz hasonló (3,9%-os munkanélküliség mellett inkább munkaerőhiányról beszélhetünk), a Vágsellyei járásban a nyilvántartott munkanélküliek száma (a 2003. októberi adatok szerint) a szeneinek mintegy a négyszerese (16,5%). A régió határ menti részében (Dunaszerdahelyi járás) a munkaerő-piaci helyzetet javítja, hogy a munkaerő egy része a munkaerőhiánnyal küzdő magyarországi Győrbe ingázik. 3.3.2. Bérszínvonal A régió bérszínvonala erősen átlagon aluli. 2002- ben a havi átlagbér 12 074 Sk volt, ez a pozsonyinak 69%-a, a szlovákiai átlagnak pedig a 93%-a. 3.3.3. Termelési mutatók A megfelelő adatok hiánya miatt a számszerű mutatók csak az utolsó, 2000-2002-es évekre vonatkoznak. 2000-2002-ben kevés ipari célú beruházás valósult meg a régióban. Az egy foglalkoztatottra jutó beruházás volumene nem éri el a szlovákiai átlagot, s csak egy járásban (Vágsellye) haladta meg a szlovákiai átlag felét (3. grafikon). A Vágsellyei járásban található ipari vállalatok kivételével a munka termelékenysége jóval alacsonyabb a szlovákiai átlagnál. A vizsgált időszakban csak egy járás esetében (Dunaszerdahely) volt megfigyelhető az országos átlaghoz való felzárkózás (4. grafikon). A Dunaszerdahelyi járás esetében a termelékenységi mutatóknak az országos mutatókhoz történő „felzárkózása” a járás ipari üzemeinek növekvő árbevételeivel és a növekvő hozzáadott értékkel függ össze. A többi járásban a fejlődés kevésbé volt dinamikus (5. grafikon). Jelentősebb vállalatok és kezdeményezések: Somorján az olaszországi Vicenzából érkező befektetők számára 50 hektáros ipari parkot építenek. Az első 14 befektető az itt megnyitandó telephelyen 500 alkalmazottat foglalkoztat. Az ipari park jellege: könnyűipari. Szereden nagyobb, 250 hektáros ipari parkot kívánnak létesíteni. Az ipari park mintegy 10 km-re található a majdani nagyszombati ipari komplexumtól (Peugeot-Citroën autógyár), a most épülő autógyárhoz, illetve az ún. vági folyami útvonal projekthez kapcsolódik. A régióban csak néhány olyan ipari üzem működik, melyek országos méretben is jelentősek (18. táblázat). 3.4. A régió teljesítőképessége A nyolcvanas éves végén a térség teljesítőképessége 70,6 pont volt (Szlovákiában a harma-
