Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

3. Települések szerinti áttekintés

Horváti. Görög katolikus templom. Fotó: Veres András 1994. HÓM Fotótár

Jablonca

Kisközség a Szilicei fennsľk délkeleti részén, a Torna patak forrásvidékéhez közel, a történeti Torna, majd Abaúj-Torna vármegyében. Az 1920-38 közötti években és 1945-től Csehszlovákiához tartozott. Napjainkban közigazgatásilag a rozsnyói járás része, hivatalos megnevezése 1948-tól Silická Jablonica (Seresné 1983, 192).

A középkorban a pelsőci Bebekek tulajdona volt, a 16. század közepétől a tornai uradalom részét képezte. Az 1773. évi helységnévtár tanúsága szerint még sem parókiával nem rendelkezett, sem iskolamestere nem volt (Lexicon Locorum 1920, 271). A falu lakói feltehetően a környező települések lakóihoz hasonlóan hamar áttértek a református hitre. Lükő Béla szerint a 17-18. század fordulóján Jabloncát tisztán reformátusok lakták (Lükő 1884, 8). II. József Türelmi Rendeletének megjelenése (1781) után két évvel parókiát és iskolát építettek. Ebben az időben Jablonca - Almással együtt - a körtvélyesi anyaegy-43