Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
488 Fedinec Csilla lépünk a történeti gondolkodás számunkra megfelelő területére. A modern önrendelkezési joggal összeegyeztetve ez azt jelenti, hogy autonómiát a Kárpátalja kap, annak négy vagy több törvényhatóságát fűzzük össze régi magyar módon egyetlen határszéli bánságba. A határ kihangsúlyozása ősi magyar gondolat, a magyar-lengyel határ fontossága pedig megérdemli a kárpátaljai autonómiát, s így a rutén nép is, melynek nemes feladata a közvetítő várta a lengyelek felé. 2. Nyelvhasználat. Kárpátalja területén az ott lakó két fő nemzet nyelve a magyar és rutén nyelv teljes joggal érvényesülne és egészen egyforma elbánásban részesülne. Minden ügy minden fórumon azon a nyelven folyna a két nyelv közül, amelyiken azt a fél kívánja. Ennélfogva természetes az, hogy minden kárpátaljai tisztségviselőnek, legyen az tanító vagy főispán, pap vagy adótiszt, egyforma könnyedséggel kell beszélnie és értenie mind a két nyelvet. Tisztséget vagy hivatalt e területen csak az viselhessen, aki úgy a magyar, mint a rutén nyelvből vizsgát tesz és a követelményeknek megfelel. 3. Rutének a Kárpátalja kormányzatában. Minden kárpátaljai törvényhatóságban vagy bármely egyéb hivatalban olyan arányban kell alkalmazni rutén anyanyclvűeket, amilyen százalékban az illető törvényhatóság területén a ruténség lakik. 4. Igazságszolgáltatás. Munkácson székelne a Munkácsvidéki törvényszék, amely a fent körülírt nyelvhasználat szerint vezetné ügyeit és mindkét nyelven hozna ítéletet. 5. Kulturális autonómia. A bilingvitás az élet valamennyi területén érvényesülne. Község- és utcaneveket magyar és rutén nyelven kell kiírni. Egyenesen szükségesnek tartunk egy színvonalas, őszinte hangú rutén sajtóorgánumot. Egyebekben a magyar sajtótörvény irányadó, úgyszintén a magyar egyesülési és gyülekezési jog. A kulturális autonómia legfontosabb része természetesen az iskolaügy. A tanítás nyelvét cgy-cgy községi iskolánál maga a község döntené el, szavazás útján. Természetes azonban az a követelmény, hogy a magyar nyelv a rutén nyelvű elemikben is mint elsőrangú tantárgy nyerjen szerepet, viszont a Kárpátalja magyar nyelvű iskoláiban ugyanilyen nyomatékkai tanítsák a rutén nyelvet. A rutén nyelvű középfokú iskolákban a magyar irodalom és a történet magyar nyelven tanítandó mindvégig, viszont a magyar nyelvű középfokú iskolákban a Kárpátalján a rutén nyelv kötelező érettségi tárgy. Külön pontot jelentene ezen a téren a rutén nép múltjának tanítása, amelyet a magyar történet keretében képzelünk cl. 6. Követkiildés. A Kárpátalján a magyar választói törvény érvényes. A megválasztott kárpátaljai képviselők a magyar parlament tagjai, ahol magyar nyelvhasználat mellett ugyanolyan jogokkal bírnak, mint a többi magyarországi képviselők. A Kárpátalja ügyeinek tüzetesebb megvitatása céljából elsősorban ővelük kell megalakítani a parlament állandó Kárpátalja Bizottságát. (Itt jegyezzük meg, hogy e sorok írója sokat törte a fejét egy kárpátaljai tartományi parlament lehetőségén, de úgy látja, hogy a vármegyék mellett szükségtelen még egy amúgy is kétes határkörű autonóm testület életbe léptetése.) 7. A bán. Abban az esetben, ha a kárpátaljai autonómia és a magyar kormányzat úgy látná jónak, hogy szükség van egy olyan személyiségre, aki mint méltóság képviselje, mint központi szerv kormányozza a négy vagy öt vármegyéből álló bánságot. úgy nevezne ki a király, illetőleg a kormányzó a Kárpátalja élére bánt. A bán a négy vármegye felterjesztett jelöltjeiből neveztetnék ki, székhelye és báni hivatala a központi fekvésű Munkácson volna. О volna a parlamenti bizottság elnök s ő
